Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Dr. Papp Szilárd–Gaál Lászlóné: Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma

204 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Dr. Papp—Gaál: Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma töltött ionizációs kamrában mért elektroszkópos értékkel, amely 1,32-nek bizonyult. Belátható, hogy a készülék kétféleképpen mért ionizációs értékének különbsége csekélyebb emanációtartalmú vizek esetében mekkora hibát jelent, ha az üresmenet meghatározását nem szárított levegővel töltött ionizációs kamrában végezzük el. Természetesen a rádiumetalonnal mért ejtési időt is befolyásolja az ionizációs kamra levegőjének páratartalma és ezért helyes, ha a rádiumetalonnal mért ejtési időt szintén a szárított levegővel töltött ionizációs kamrában mérjük meg. Az ionizációs kamrában lévő levegő páratartalmának kiküszöbölése a készülék pontosságát nagymértékben fokozza és lehetővé teszi egészen csekély rádiumemanáció-tartalmú vizek pontos meghatározását is.* A használt mérőmódszer szerint egy mérésre átlag 7 óra időtartam esik, s a kialakult gyakorlat szerint napi két mérést 14 óra folyamán tudtunk elvégezni, figyelembe véve, hogy az első mérés befejezése után a készüléknek, illetőleg az ionizációs kamrának legalább három, sőt erősebben aktív vizek esetében 4 óra szellőztetése szükséges, hogy a rádiumemanáció másodlagos termékei teljesen elbomoljanak. Vizsgálatainkat 1952-ben a budapesti ásványés gyógyvizek rádiumemanáció tartalmának meghatározásával kezdtük el, majd a vizsgálatokat a vidéki gyógyvizek egy részével tovább folytattuk. Miután már nagyszámú adat állott rendelkezésünkre és mert hazánkban a rádióaktív vizeknek osztályozása még nem történt meg, szükségesnek tartottuk rádióaktív vizeinket csoportokba sorolni és megállapítani azt a határértéket, amelytől kezdve az ásvány- és gyógyvizeinket hazai viszonylatban radioaktívaknak minősíthetjük. Az egyes országok fürdőtörvényei szerint ezek a határértékek különbözők. Ennek oka az, hogy azok az országok, amelyek erősen rádióaktív vizekkel rendelkeznek, a határértékeket nagyobbra, míg a kisebb rádiumemanáció-tartalmú vizekkel rendelkező országok kisebbre szabták meg. Külföldi beosztásokhoz tehát nem tudtunk alkalmazkodni, hiszen Csehszlovákiában 18,2 m/xcurie, azaz 50 M. e, Németországban 30 iri/xcurie, azaz 82,5 M. e, Ausztriában 10,9 ni/xcnrie, azaz 30,0 M. e, Svájcban 1,8 m/xcurie, azaz 5 M. e, a Szovjetunióban pedig 1,09 m/j.

curie, azaz 3 M. e a legalsó határ. Rádiumemanáció-tartalmú vizeink csoportosításakor nekünk is a kisebb határértékeket kellett figyelembe vennünk, hiszen országos viszonylatban, amint az az 1. táblázatból látható, a külföldiekhez képest rádióaktív vizeink aránylag csekélyebb rádiumemanációt tartalmaznak. Ezért indokoltnak tartottuk, hogy alsó határként 1 m/xcurie-t, azaz 2,75 Machet jelöljünk meg. Ennek megfelelően az 1—2 m/xcuriet tartalmazó * Készülékünk kalibrálását Debrecenben a Tudományegyetem Kémiai Fizikai Intézetében végeztük el, ahol Imre Lajos professzor volt szíves megfelelő kalibráló oldatot rendelkezésünkre bocsátani és a kalibráláshoz az útmutatást megadni, amiért ezen a helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki. vizeket igen gyengén radioaktívnak, 2,1—5,0-ig gyengén, 5,1—10,0-ig közepesen, 10,1—20,0-ig erősen és 20,0 m/xcurie fölött már igen erősen radioaktívnak minősíthetjük. A javasolt beosztás alapján a budapesti ásvány- és gyógyvizeink közül igen erősnek a Rudas fürdő Diana forrását találtuk 22,7 m/xcurie/1 rádiumemanáció-tartalommal. Közepesnek minősíthettük a Rudas fürdő Hungária II. és Attila forrását 8,2, illetőleg 7,45 m/xcurie'I rádiumemanáció-tartalommal. Gyengén aktívnak bizonyult a (xellért fürdő, a Rudas fürdő Gülbaba és .luventus, valamint az Imre fürdő Nagy forrása. A Gellért fürdővel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ismételt vizsgálataink során azt találtuk, hogy a víz rádiumemanáció tartalma a Duna vízállásának a függvénye. Magas vízállás esetében csak 0,6 m/xcurie/'l-t mértünk az alacsony vízálláskor talált 4,9 m/xcurievel szemben. Igen gyengén rádióaktívnak találtuk a Lukács fürdő Malomtavának vizét 1,3 m/xcurie rádiurnemanációtartalommal. A többi megvizsgált budapesti gyógyfürdő forrásában, mint a Császár fürdő János forr£LS£l, cl Széchenyi fürdő, a Tétényi úti fürdő, az óbudai Fehérítőgyár Árpád forrása, a Csillaghegyi és a Római fürdő, a pesterzsébeti jódos-sós fürdő és a Dagály utcai Béke strand, valamint a margitszigeti fúrások vizében a rádiumemanáció tartalmat jelentéktelennek találtuk. A vidéki ásvány- és gyógyvizeinket legfeljebb csak gyengén aktívaknak találttik. Közülük azonban egyeseket a vízből feltörő gázok rádiumemanáció tartalma erősen aktívvá tesz. így erősen aktívnak minősíthettük az egri gőzfürdő és tükörfürdő vizét, amelyet a vízből feltörő gázok 13,8 és 10,16 m/xcurie/1 rádiumemanáció tartalma tesz erősen aktívvá. Gyengén rádióaktívnak találtuk a komlói mélyfúrás és a hévízi tó vizét is, utóbbit az iszapból feltörő gázok teszik aktívvá. Igen gyengének minősült a miskolctapolcai tavi fürdő, termális fürdő és tavasbarlang vizének rádióaktivitása, amelyeket szintén a vízből feltörő gázok tesznek aktívvá. A hévízi II. sz. György. SZOT üdülő I., II. sz., a sikondai, a harkányfürdői, a nagyszénási, a szegedi, a turkevei, a kiskirálysági, a szolnoki, Karcagon a berekfürdői, a hajdúszoboszlói, a székesfehérvári György és Csitári, az esztergomi, valamint a hódmezővásárhelyi fúrások vizeinek rádiumemanáció tartalmát jelentéktelennek találtuk. Megállapítottuk azonban, hogy a vízből feltörő gázok rádiumemanáció tartalma mindenütt jelentékenyen nagyobbnak bizonyult a víz rádiumemanáció tartalmánál, úgy hogy ez a jelenség a gáztartalmú ásvány- és gyógyvizeinkre kell, hogy felhívja a figyelmünket. Kutatásainkat kiterjesztve egyéb víz előfordulásokra megvizsgáltuk hazánk gránitos előfordulásai közül a Velencei-hegység néhány vízfakadását. Az 1. táblázatból látható, hogy Sukoró községben a Borjú-kút vizét közepesen rádióaktívnak minősíthetjük. A többi kút, illetve forrás vize is legalább gyengén vagy igen gyengén rádióaktívnak bizonyult. A Velencei tó rádiumemanációtartalmát jelentéktelennek találtuk. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a gránitos kőzetekből