Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Dr. Papp Szilárd–Gaál Lászlóné: Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma

Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 202 Közel 70 gyógy- és ásványvíz, továbbá 1 3 vízből feltörő gáz emanációtartalmának vizsgálati eredményeit ismerteti az alábbi tanulmány. A vizekben a rádiumemanáció mennyisége 0 és 22,7 m/u. curie között változott. A vizsgálati eredmények alapján összefüggést lehetett találni a Duna vízállása és az egyes partmenti források aktivitása között. Az őshegvségek vizében nagyobb a rádiumemanáció mennyisége, mint a fiatalabb képződményekben feltörő vizekben. A vízből feltörő gázok aktivitása jelentékenyen felülmúlja a víz aktivitását. Ásvány- és gyógyvizeink rádiumemanáció tartalma* I) r. PA J> P SZILÁRD és G A Á L LÁSZLÓN É VÍZKÉMIA Ásvány- és gyógyvizeink gyógyhatása szempontjából nem csak a víz kémiai összetételének, hanem a víz fizikai tulajdonságai közül többek között a rádióaktivitásnak is nagy a jelentősége. Tekintettel arra, hogy ásvány- és gyógyvizeink rádióaktivitásáról csak szórványosan és főleg régebbi keletű vizsgálatok álltak rendelkezésünkre, ezért szükségesnek tartottuk ásvány- és gyógyvizeink túlnyomó részének rádióaktivitását azonos módszerrel meghatározni. Hazai vizeink rádióemanáció tartalmának a meghatározását Weszelszky még az első világháború előtt megkezdte és első vizsgálati eredményeit már 1912-ben közzétette. Utána Emszt Kálmán, Imre Lajos és Szabó Árpád (1) vizsgálatai következtek. Az utóbbiak főleg az erdélyi ásvány- és gyógyvizek nagy részének rádiumemanáció tartalmát határozták meg. Ismeretesek még a második világháború idejéből Ajtainé liadics Ilonának (2) főleg a budapesti termálvizekre vonatkozóan végzett vizsgálatai. A régebben elvégzett vizsgálatok és az újabb vizsgálati eredmények között egyes esetekben lényeges különbségek mutatkoznak, aminek oka minden bizonnyal a javuló és fejlődő metodikában keresendő. A természetes vizek rádióaktivitását a bennük oldott rádiumsók, vagy bomlási termékük az ún. rádiumemanáció okozza. A rádium első bomlási terméke gáz, amelyet rádiumemanáció nak nevezünk. A Mendelejev-féle periódusos rendszerben a rádiumemanációt a VII1. csoportban találjuk az értékes és kémiailag közömbös gázok között, rendszáma 86, atomsúlya 222. Felezési ideje 3,82 nap, azaz 3 nap és 20 óra. A rádium óriási sugárzó energiát képvisel, mert pozitív töltésű alfa és negatív töltésű béta részecskéket és gamma sugarakat bocsát ki. Egy alfa részecske kibocsátása után a keletkezett bomlástermék atomsúlya 4-gyei csökken, mert az alfa részecske hélium atom, amelynek atomsúlya 4. A csökkenés igen lassú, ezért a rádium élettartama hosszú, felezési ideje 1600 év. Ebből következik, hogy a rádium évenként 0,4 ezreléket veszít a mindenkori mennyiségéből. Hiába teszszük ki a rádiumot akár többezer foknyi hőmérséklet hatásának, vagy bármilyen magas nyomásnak, és hiába hűtjük le akár az abszolút 0 fokra, a rádiumból mindig és minden körülmények kö* Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályából. A Hidrológiai Társaság 1955. V. 6-án megtartott központi előadóülésén elhangzott előadás. zött 0.4 ezrelék bomlik el évenként. Ez azt jelenti, hogy a rádium sugárzásának erősségét, vagy a természetét a felsorolt fizikai vagy egyéb kémiai folyamatok nem módosítják. A rádiumból keletkező gázalakú rádiumemanáció bomlása egy-egy alfa részecske kibocsátása mellett tovább halad, amíg hosszú aktív sorozaton keresztül a bomlástermékek inaktív ólommá alakulnak át. A rádiumemanáció élettartama már aránylag rövid, hiszen felezési ideje csak 3,8 nap, tehát aránylag gyorsan bomlik másodlagos rádióaktív anyagokra, mégpedig egyegy héliumatom elvesztése mellett rádium A, B, C, D. E. F-re, végül rádium G-re, amelynek neve rádium-ólom. Az emanációból keletkező másodlagos rádióaktív elemek igen gyorsan bomlanak el, különösen a rádium A, B, C-nek rövid az élettartama, tehát aktivitásuk igen erős. A rádióaktív sugárzás közül az alfa részecskék nagy sebességgel haladnak, de átütő erejük igen kicsi, már néhány cm-es levegőréteg is elnyeli azokat. A béta részecskék áthatoló ereje nagyobb, kb. 5 mm vastag alumíniumlemez túlnyomó részüket visszatartja, míg a gamma sugarak áthatoló képessége a legnagyobb, inert még 3 -4 cm vastag ólomlemezen is áthatolnak. A rádiumemanáció fentebb felsorolt bomlási termékei fémes jellegűek. Először a levegőben szuszpendálódnak, majd nem mérhető mennyiségben az edény falára ülepednek és a rádióaktív üledékek igen finom bevonatát képezik. A rádiumemanáció jól abszorbeálódik a vízben. Biológiai hatásaiban hasonló a rádiumhoz, ezért a gyógyászatban van nagy jelentősége, ahol rádiumos és rádiumemanációs vizeket különböztetnek meg. Között ük lényeges hat ásbeli különbségek mutatkoznak. A rádiumos vizek a hosszú életű rádium (felezési idő 1600 év) jelenléte folytán gyakorlatilag korlátlan aktivitásúak. míg a rádiumemanáció-tartalmú vizek hatása állás közben megszűnik. A rádiumemanáció aránylag rövid élettartama következtében ezeknek a vizeknek a rádióaktivitása csak akkor érvényesülhet, ha a vizet a forrásnál használják fel. Az ásvány- és gyógyvizek rádióaktivitását legtöbbször a rádiumemanáció okozza és csak ritkább esetben származik oldott rádiumból. A rádiumemanáció kis mennyiségben minden mélyebb víztartó rétegből felszínre kerülő friss vízben megtalálható, minthogy természetes rádiumemanációval mindenütt találkozunk. Tehát jelentéktelen mértékben minden víz rádióaktív. Még a budapesti vízvezetéki víznek is van rádióakti-