Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Szászhelyi Pál: Az 1956. évi dunai jeges árvízről

162 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Szászhelyi P.: A dunai jeges árvízről 7. táblázat Állomás Absz. max. 1954. max. nyári 1956. max. jeges Időpont 1956-os vízállás az eddigi max. felett alatt Bécs 866 861 702 III. 7. 81' 164 Pozsony 984 984 900 III. 3. 9ii — 84 Rajka zsilip 426 426 459 III. 4. 16ii 33 — Cikolasziget 751 751 ' 781 III. 4. 14ii 30 — Dunaremete 692 692 610 III. 5. Sil — 82 Komárom 758* 750 654 III. 9. 811 — 104 Esztergom 694 694 617 III. 9. 161i — 77 Vác 690 690 622 III. 10. 4ii — 68 Budapest 867* 805 763 III. 10. 10H — 104 Ercsi 890* 712 755 III. 9. 8h — 85 Makád 725* 566 726 III. 8. 14h 1 — ' Sztálin város 862* 671 921 III. 8. 12h 59 — Dunavecse 780* 550 825 III. 8. 14h 45 •— Apostag — — 968 III. 8. 12h — Dunaföldvár 845* 651 924 III. 8. 12h 79 — Ordas 970* 820 955 III. 12. 12h — 15 Paks 1006* 816 972 III. 12. 14h 134 Úszód 830* — 806 III. 12. 14h 24 Gerjen 1055* — 1043 III. 12. 10h 12 Dombori—Fajzs 1047* 848 1117 III. 12. 14h 70 Keselyűs 1000* — 1082 III. 13. 12h 82 Vajastorok 800* — 854 III. 13. 12h .54 Baja 958* 912 1037 III. 13. 10h 79 Báta 720 — 825 III. 13. 12h 105 Dunaszekcső 926 926 1015 III. 13. 8h 89 Mohács 924 924 1006 III. 13. 12h 82 * = jeges árvízszint. folyószakaszra, de azután megállt és itt fokozatosan óriási méretű torlasz képződött, mely rendkívül nagy mederszűkítéssel járt. A jég levonulását innen még további időjárási tényező is nehezítette és a helyzetet válságosra fordította. Március 10—15 között erős lehűlés következett be, mely 11-én és 12-én általában —6, —8, északon —12, —15 C°-ig terjedt. Ezáltal a jég még jobban megszilárdult, összefagyott és meghízott. A dunaföldvári torlasz minden beavatkozás ellenére — 4 és fél napig megmozdíthatatlan volt és csak 11-én délután 5 órakor indult meg. Előzetesen a torlasz alsó vége Ordastól felfelé leszakadt és kb 3 km-es folyamszakasz jégmentes lett, Fajsznál már 10-e előtt alakult ki jégdugó, majd torlasz, mert erre vallanak a 10-e előtti vízállások. Erre torlódott rá a dunaföldvári torlaszt megkerülő árhullám; majd a torlasz megindulásával a fölötte duzzasztott víztömeg. A faj szí torlasz lassan lecsúszott a Siótorok feletti Karaszi fokig. Az egész torlasz 12-én 14 óra tájban indult meg újra. Az utána nyomuló jég kisebb-nagyobb közbenső csúszásokkal Baján átjutva Szeremle—Dunaszekcső községeknél újra megállt a már korábban kialakult torlasznál, majd ott lépcsősen visszatorlódott. Az időjárás enyhülésévei, előzetes csúszások után, végre március 18-án ez a torlasz is megindult és 19-én az egész jégáradat túljutott a déli országhatáron, ahonnan már kedvezőbb időjárási körülmények mellett, különösebb akadályok nélkül vonult tovább. A Dunaföldvár alatti torlaszok megindítására is történtek beavatkozások (légi bombázás, tüzérségi bombázás és aknázás) azonban ezek a jégtorlaszok rendkívüli nagy tömege, a. jégtáblák megvastagodása, összefagyása folytán lényegesen nem befolyásolták a torlaszok képződését és a jég levonulását. A jeges árvíz méreteire legjobban jellemző az árhullám és a torlaszok duzzasztásából összegeződött vízszintek kimutatása (lásd 1. táblázat). A táblázatból jól látható a torlaszok hatása Rajkánál, Cikola-szigetnél, Dunaföldvárnál, Dorabori, Fájsz, Karaszifok között, majd ettől délre Báta, Baja, Dunaszekcső és Mohács között, ahol az eddigi maximumokat az idei jegesár mindenhol meghaladta, helyenként 1 m-es nagyságrendben. Vizsgáljuk meg részletesebben a DunaföldvárMohács közti Duna-szakasz vízállásait, mivel itt. történtek a tömeges gátszakadások és árvizi elöntések. A teljesség kedvéért azonban megjegyzem, hogy a Dunaföldvár feletti szakaszon Tassnál március 8-án történt ugyan szakadás, azonban az itt betört árhullám kártételeit a soroksári Duna-ág alvógátjainak gyors megerősítésével sikerült megakadályozni. A Dunaföldvár alatti szakaszon a szakadások, számszerint 53, március 10 és 14-e között következtek be. Xézzük meg, hogy alakultak ki a vízállások ezeken a napokon, s mi lehetett ezek összefügése a szakadásokkal. (Lásd 1. ábra és 2. táblázat.)