Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Dr. Bogárdi János: Néhány jellegzetes összefüggés a lebegtetett hordalék szállításánál

Ill Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Dr. Bogárdi J.: összefüggés a hordalék szállításánál A feltételi egyenletek alapján kiszámított érté­keket tekintve nagyobb eltérést csak az 5. feltétel­nél találunk. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy általában azoknak a feltételeknek a kielégí­tése, melyekben az együtthatók is szerepelnek rendkívül nehéz, mivel az összefüggések grafikus meghatározásánál a kiegyenlítő egyenes irányának legkisebb eltérése már rendkívül nagy hibákat eredményez. Megemlítjük, hogy a kazincbarcikai számítá­sok, a Duna, a Tisza és a Hernád egyes kereszt­szelvényeire végzett számításokhoz viszonyítva, a feltételi egyenletek feltűnő jó kielégítését mutatja. Ez a körülmény valószínűlég a véletlen következ­ménye, mert hiszen elképzelésünk szerint a hidrau­likai kapcsolatoknak éppen a nagyobb vízfolyások­nál kellene jobb megegyezést mutatniok. Mindent egybevetve a lebegtetett hordalék­szállításra vonatkozó hidraulikai összefüggések megbízhatóságát mutató feltételi egyenletek vi­szonylag jó kielégítése arra utal, hogy a Sajó kazincbarcikai szelvényénél a mérési pontok jelentős szóródása ellenére, a lebegtetett hordalékszállítást a vízfolyás egy-egy hidraulikai tényezőjével közelítőleg függvénykapcsolatokkal is jellemezhetjük. A bemutatott példához hasonló számítást, mint már említettük, a Duna, illetőleg más magyar­országi folyók több keresztszelvényére vonatko­zóan is elvégeztük. Mindezek a számítások a kazincbarcikai példához hasonlóan bizonyítják, hogy a vízfolyások lebegtetett hordalékszállítását jellemző összefüggések a vízfolyások hidraulikai tényezőivel közelítőleg függvénykapcsolátban áll­nak. A lebegtetett hordalékszállításhoz hasonlóan, a görgetett hordalékszállításra vonatkozóan is lehet­séges hidraulikai kapcsolatokat bevezetni. Ezekkel a kérdésekkel külön tanulmány keretében fogunk fog­lalkozni. HEKOTOPbIE XAPAKTEPHblE 3ABMCHMOCTH flBMWEHMÍl B3BEUlEHHbIX HAHOCOB fl. Boeapdu B CTa-rbe paccMarpiiBaioTCH 3aBnciiMoenr Me>K,ny ABiDKemieiw B3BemeHHbix H3HOCOB h pacxoAOM, a TaioKe CKOpOCTblO ÄBHWemifl II y pOBHEM BOAbl. OnbIT, Iipn­oSpeTeHHbiií B BeHrpim B npouecce iiccJieAOBaHiiií ÄBiiHcemiH HHHOCOB, noKa3biBaeT, HTO iok Bee B3BemeH­Hbix HaHOCOB (Gj), TaK II CpeÄHflfl MyTHOCTb HaHOCOB (Ck) MoryT öbiTb BbipaweHbi npnöJiiDKeHHO TaK»e OTAejib­HbiMii riiapaBJiHHecKHMii noKa3aTejiHMii BOAOTOKa.OAHaKO, Ha üCHOBe niAporpaiJmHecKHX iiccJieAOBaHHÍi MO>KHO yCTaHOBHTb II TO, HTO MOKAy paCXOÄOM, ypOBHÖM II CKO­pOCTbK) ÄBHJKeHHH BOAbl T3K>Ke CyiljeCTByiOT TaKIie 3aBH­CHMOCTH TeOpilH BepOHTHOCTII. ECJIH 3aBIICIIMOCTH BepOHT­HOCTH (1) —(9) npiIHHTb B KaieCTBe (JjyHKItHOHaJlbHOH 3aBHCHM0CTH II npiIHHTb BO BHIIMaHIie TaiOKe HCTHHHyiO í|)yHKUHOHajibHyio 3aBnciiMOCTb (10), Tor^a cpeAii nojiy­leHHblX TaKIIM 0Öpa30M 10 OCHOBHblX ypaBHeHIIH MOWHO CMHTaTb He3aBiiciiMbiMn Apyr ÓT Apyra TOJibKO 4 ypaB­HeHIIH. 3T0 OÖCTOHTejIbCTBO 03HaiaeT, HTO 3aBHCHM0CTH, onpeAeneHHbie He3aBiiciiMO Apyr OT Apyra, AOJDKHM yAOBJieTBopHTb onpeAe/ieHHbiM ycJiOBiiHM. YCJIOBHH onpe­AejIHIOTCH ypaBHCHIIHMII (11) —(22). ECAII AJia HenoToporo pa3pe3a KaKoro-jinöo BOAO­TOKa onpeAejiflioTCH 3aBiiciiMocTii (1) —(9) H iiccJieAyeTCH, HTO HaCKOAbKO yAOBJieTBopeHbi ycAOBiia ypaBHeHHÜ (11) —(22), TO TorAa MOWHO onpeAemiTb, HTO OÖOCHO­B3H0 JIII BBOAHTb npiIÖAIDKeHHyK) (J)yHKUIIOHajIbHyH> 3aBIICIIM0CTb. B CTaTbe B KaqecTBe npniwepa noKa3aHbi AJIH CTBOpa Ka3iiHu6api;nKa Ha pene Illanó OTKJIOHCHIIH 3aBnciiMocTeß, onpeAeAeHHbix HA 0CH0Be ASHHWX H3iwe­peHiitt Ha yKa3aHH0M CTBOpe, no cpaBHeHino c ycnoBHHMii. CneAyeT yKa3aTb, HTO B CTaTbe, ONYÖJIHKOBAHHOÜ B »YPHAJIE „The Port Engineer", B KANECTBE -npiiMepa ßbiAii npiiBeAeHbi pacneTbi, OTHOCHmiiecH K CTBopy HaAbMapom Ha flyHae. Ha puc. 1—9 npiiseAeHO 9 OCHOBHblX 3aBIICHMOCTeii Ha OCHOBe ypaBHIIBSHIIH TOqeK H3MepeHIIH. YCJIOBIIH npn6AH>KeHHO yAOBAeTBOpHIOTCH, HTO noATBepwAaet, HTO B BeHrepcKiix ycjiOBiiflx ABiiwe­HHe B3BemeHHbIX HaHOCOB B03MO)KHO Bbipa3IITb npHÖJlII­»ceHHO TaK)Ke npii noMomii riiApaBmiHecKiix noKa3aTejieü BOAOTOKa. 3TO OÖCTOHTejIbCTBO n03B0JIHeT npO^ISBOAHTb onpeAe^eHiie xapaKTepHbix noKa3aTejieií ABIIJKCHHH B3BeiueHHbix HaHOCOB Aawe B cJiynae Heöojibiuoro HHCJia H3MepeHIIH HaHOCOB. Einige kennzeichnende Zusammenhänge der Schweb­stoff iihrung Von Dr. J. Bogárdi Die Abhandlung untersucht den Zusammenhang zwischen Schwebstofführung und Abflussmengen, Fliessgeschwindigkeiten, sowie Wasserständen. Die Erfahrungen der Geschiebeforschung in Ungarn zeigen, dass sowohl das Schwebstoffgewicht (G 2), als auch die mittlere Schwebstoffdichte (C m) annähernd auch durch hydraulische Faktoren des Wasserlaufes ausgedrückt werden kann. Von den hydrographischen Forschungen her ist ferner bekannt, dass auch zwischen Abfluss­menge, Wasserstand und Fliessgeschwindigkeit des Wassers derartige wahrscheinlichkeits-theöretische Zu­sammenhänge bestehen. Betrachtet man die wahr­scheinlichkeits-theoretischen Beziehungen (1) — (9) als funktionelle Zusammenhänge und berücksichtigt man auch den tatsächlichen funktionellen Zusammenhang (10), dann können von diesen 10 Grundgleichungen nur vier als voneinander unabhängig angesehen werden. Dies bedeutet aber, dass die unabhängig voneinander ermittelten Zusammenhänge gewisse Bedingungen er­füllen müssen. Die Bedingungsgleichungen sind durch die Gleichungen (11)—(22) gegeben. Werden für einen Querschnitt eines Wasserlaufes die Zusammenhänge (1) — (9) ermittelt und wird ge­prüft, in welchem Masse die Bedingungsgleichungen (11)—(22) erfüllt sind, dann kann offenbar festgestellt werden, ob die Einführung annähernder funktioneller Zusammenhänge begründet werden kann. Als Beispiel zeigt die Abhandlung für den Pegel­querschnitt Kazincbarcika am Sajó-Fluss die Abwei­chungen der auf Grund von Messungen ermittelten Zusammenhänge gegenüber den Bedingungsgleichun­gen. Es wird bemerkt, dass die in der Zeitschrift „The Port Engineer" erschienene Abhandlung als Beispiel die für den Messquerschnitt am Donaupegél von Nagymaros geltenden Berechnungen enthielt. Abb. 1.—9. zeigen die neun grundlegenden Zusammenhänge u. zw. auf Grund der Ausgleichung dér Messpunkte­Streuung. Die Bedingungsgleichungen sind annähernd erfüllt, ein Beweis dafür, dass in imgarischen Relationen die Schwebstofführung annähernd auch durch die hydraulischen Faktoren des Wasserlaufes ausgedrückt werden kann. Dieser Umstand ermöglicht es, im gegebe­nen Fall auch bei einer geringeren Anzahl von Messun­gen die für die Schwebstoffbeförderung kennzeichnenden Zusammenhänge rechnerisch zu erfassen.

Next

/
Thumbnails
Contents