Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - Dr. Bolberitz Károly: Sörgyárak ipari vízháztartásának vizsgálata

160 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. ez. Dr. Bolberdtz K.: Sörgyárak; ipari vízháztartáséinak vizsgálata nése esetén lényegesen kisebb térfogatú szennyvízbe kerül, a keletkező szennyvizek tehát a jelenlegieknél is sokkal töményebbek lesznek. Ez kézenfekvővé teszi azt az elgondolást, hogy e tömény szennyvizeket a gyár területén előzetesen tisztítsuk meg. A vízben levő lebegő anyagok, mint azt fentebb már láttuk, értékes anyagokat tartalmaznak. Ezek kivonása a szennyvízből nemcsak a szennyvíz elvezetését és megtisztítását könnyítené meg, hanem takarmányként vagy a természetes trágyát pótló műtrágyaként jól értékesíthető anyaggal gazdagítaná a gyártást. * Mint bevezetőmben már említettem, a sörgyár az ipari vízhasználat egy érdekes részterületé képviseli. A tanulmány igyekezett az adott helyzetet feltárni a budapesti sörgyáraknál és ebből következtetéseket levonni a helyes vízgazdálkodás megvalósítására. Tagadhatatlan, hogy minden változtatás, mely a meglevő helyzetet módosítja, kényelmetlen és ezért ösztönszerű ellenállást váltki. Az se vitatható, hogy minden változtatásnak vannak előre ki nem számítható hatásai is, ami egy élvezeti cikk gyártásánál nem hagyható figyelmen kívül. Mindez azonban csak azt jelenti, hogy alapos előkészítés és kísérletek alapján kell a kérdéshez hozzányúlni. Másrészt viszont nem lehet elsiklani amellett, hogy az elérhető megtakarítások tekintélyesek, akár a nagyobb tömegben vásárlandó víz árát vesszük tekintetbe a fogyasztás növekedésére számítva, akár az önköltségi árat arra az esetre, ha csak megtakarításokra törekszünk, és hogy ezek az átalakításokhoz szükséges anyagi fedezetet bőven biztosítják. A víztakarékosság tehát megoldható és meg is kell oldani ezt, mert ezt kívánja az önköltségcsökkentés — hiszen minden egyes napi 1 m

3 vásárolt víz egy évben 262 Ft-ot, 1 m

3 szennyvíz elvezetése évi 233 Ft-ot, összesen tehát kerek 500 Ft-ot jelent, ami nagyobb mennyiségek megtakarításánál igen nagy összeget képvisel — de ezt kívánja mindenekelőtt a főváros és az ország vízgazdálkodása, melynek magasabb szempontjai döntően kell hogy érvényesüljenek a jövőben. IRODALOM (1) Siecher, E. : Dor Einfluss der Bräeereiabwässer auf das städtische Abwasser in München. Ges. Ing., 62, 394 (1939). (2) Mohlman : Brewery Wastes. Mod. Brewer, 21, 35 (1939). (3) Southgate

: Treatment and Disposal of Industrial Waste Waters. London, 1948. 273

—

277. (4) James, G. V. : Water Treatment. London, 1949. 174—176. (5) Börner, A. : Handbuch der Lebensmittelechemie. VIII/1. 52—55. (6) Bolberitz : Ipartelepek vízháztartásának ábrázolása. Vízügyi Közlemények. 1953. II. 394—403. MCC/IEflOBAHME X03flfiCTBA n POM bllHJl EHHOfl BOflbI riMBOBAPEHHblX 3ABO/IOB K- Bojiböepuif B iiHTepecax AOCTIIWEMIH ÖOJUUEH SKOHOMIIMHOCTII BOflHOrO X03HHCTB3 ABTOPOM IipOBOAIIJIIICb IICCJieAOBaHHH Ha nHTii 3aB0«ax, 3aHiiMaiouuixcH HPOII3BOACTBOM cojioAa ii miBa, AJIH onpeaejieHiifl oöimix AaHHbix BOAOCHaöweHiiH ii pacxoAa BOÁM. MCCJIEAOBAJINCB cocraB BOÁM 3aBOACKiix KOÜOAUEB ii cocTaB CTOIHBIX BOA, oöpa3yiomiixcH B OTAEJIBHBIX MECTAX ynoTpeöJiemiH. J^ETAJIBHO ii3JiaraioTCH KOJiimecTBeHHbie n KAIECTBEHHBIE BOAONOTPEßHOCTII NOTPESIITEJIEÖ u npii ÍIOMOIHII rpacJiiiKa HARJIHAHO AEMOHCTPIIPYETCFL B0AH0E XO3HÍÍCTBO 3AB0AA. BoAbI 3aB0ACKIIX KOJlOAUeB MOHVHO pa36nTb Ha TPII rpyriribi. noipyrmoBoe nx ncn0Jib30BaHiie AJIH coorBeT'CTByromiix norpeSiiTejieíi Aajio 6bi onpeAejienHoe npeiiMymecxBO. npiiMeHeHiie IIPOTIIBOTOMHOÜ 3aMOMi<n ripn 3aM0HKe OBca, rne ímeeT MecTO HaiiöojibwiiH pacxoA BOAbi, AAJIO 6bi B pe3yjibTaTe öojibinyio SKOHOMIUO. HMeeTcn pHA Hencn0^b30BaHHbix BOSMOKHOCTCH MHÓroKparHoro iicn0Hb30BaHii« BOA. M3BJieqeHiie Apo>K>KeH ii3 CTOMHbix BOA Aaer A-na 33BOAOB He lOJibKO ueHHbiíí npoAyKT, a CBepx ai-oro n03B0JiaeT noBTopHO ncn0Ab30BaTb omuueHHbie BOAH AJIH MeHee rpeßOBaTejibHbix iiOTpeßiiTejieii. CmiweHiie KOjiimeerBa o6pa3yioiuiixcH CTOMHbix BOA AaeT 3HamnejibHyio SKOHOMIIIO pacxoAOB 3a KaHa.ni3ami0HHbie yc.nyrn. Water-supply of breweries By Ch. Bolberitz In order to achieve more economic utilization of water, data relating to water consumption as well as to common supply of five breweries and malt factories have been investigated in detail. Samples were taken from water obtained from wells on the factory-premises and sewage as well as waste-water from different points of the technological cycle, and these were analyzed. Amount and quality of water demand at various points have been determined and graphs have been prepared showing water-household within the factory. The quality of water drawn from different factorvwells varies appreciably. Three main groups can be distinguished, the proper use of which would be advantageous. Considerable saving could be achieved by using counter-current methods for barley-soaking, which until now is mainly responsible for high consumption. Re-use of water could be realized in several instances. Extraction of yeast from waste-waters would not only provide a saleable product, but would also permit re-use of the treated effluent on points of minor importance. Reduction in effluent-quantity results furthermore in savings in sewage-fees. ..HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Feleifis szerkesztő: Kovács György — Kiadja a^Müszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Telefon: 113-450. Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 850 példányban. Előfizetés: a Posta Központi Hírlapiroda Vállalatnál, Budapest, V.. József nádor tér 1. Távi).: 180-850 Előfizetési díj 48.— Ft (egész évre), egyes szám ára 8.—• Ft. — Csekkszámlaszám: 61.254 34081-889/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász-utca 1«. — Felelős vezető: Xyáry Dezső.