Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - Kovács György: A fakadóvíz elleni védekezés különböző eljárásainak hidraulikai összehasonlítása

Kovács Gy.: A fakadóvíz elleni védekezés Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. LL5 alkalmazásának ellenére felfakadó vízhozamokat csak a töltéshez legközelebb lévő csatorna víz­szállításában kell számításba venni. Mint a (24) képletben láttuk, a csatorna mére­tét lényegesen befolyásoló belépési határsebes­ség a talaj áteresztőképességi együtthatójától függ. Nagyobb k érték esetén a határsebesség csökken és így a szükséges csatornaméret csökken. Célszerű ezért a csatorna vízszintjét a fedőréteg alá, a nagy áteresztőképességi együtthatóval jellemzett kavicsrétegbe szorítani. A felfakadás­sal veszélyeztetett területsáv csökkentése is minél mélyebb csatornavízszint létesítését kívánja meg, így ez a két törekvés egymásnak ellent nem mond. Vizsgáljuk még meg, hogy mi történik azzal a vízmennyiséggel, amelyet a talajban összegyűj­teni nem tudunk és így a töltés lába mellett a térszínre felfakad. A feltörési sebesség diagram­ját a 4. ábrán láthatjuk. Meghatározhatjuk ennek a segítségével azt a középponttól, illetve a töl­téslábtól mért távolságot, amelyen túl a felfakadó víz sebessége kisebb lesz, mint a fedőréteg anyaga által meghatározott és biztonsági tényezővel szá­mított határsebesség. Ettől a ponttól kezdve, a töltéstől távolodva, a víz szabad feltörése kárt nem okozhat, tehát megengedhető. A töl­tésláb közvetlen közelében azonban a sebesség a határértéket meghaladja és így buzgárképződésre vezethet . Ezért a veszélyesnek talált szélességben a töltést szivárgópadkával kell ellátnunk. Ez a padka kavicsból, zúzottkőből készülhet. A szi­várgó padkának az a célja, hogy a vízfeltörés további, zavartalan biztosítása mellett a buzgár­képződés szempontjából veszélyes szakaszon a fedőrétegre terhelést gyakoroljon és a fedőréteg talajának fellazulását, kimosását mint szivárgó réteg megakadályozza. A különböző részleges védelmi módok kombinációinak és a teljes lezárásnak összehasonlítása Miután a feladatunk minden eset ben a mentett oldal teljes védelmének biztosítása, ebből követ­kezik. hogy a részleges védelmi módokat úgy kell kombinálnunk, hogy a lecsapolórendszerek a Szódtól hossz l - 0 vagy elöfenék hossz s - 0 ® ! mr~1 4,00 1,00 F, -19,20 m 2 F 2-19,35 m 2 k=t0' b m/s (fedjrétejil A - 10' 3m/s (áteresztőréteg) Szádfal hossz L -15,00 m vagy e/ő fenék hossz s - 18,50 m W 1,00 /•; = 13,iO m 2 F 2- 13,50 m 2 Szádtoi hossz L = 20,00 m [ vagy e/őtenék hossz s = 37,50 m F,- 9,60 m 2 Szádfot hossz 1 = 25,00 m vagy e/ő fenék hossz s = 75,70 m F, = 4,80 m 2 5. ábra. Különböző hosszú szádjai alkalmazása esetén létesítendő csatorna és szivárgó padka keresztmetszete Puc. 5. nonepetHoe ceteHue Kanana u dpeiiaxcHoeo ycmyna, ycmpaueaeMbix npu ucnoAb3oeaHuu uinyHmoebix cmen pa3AU1H0Ü ÖAUHbl Fig. 5. Preferable, cross section of a drainage canal and berm, if two sheet piles of different lenglit are used

Next

/
Thumbnails
Contents