Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - Stollmayer Ákos: Hőerőmű hűtőtavának áramlástani modellkísérlete

106 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. Stollmayer Á.: Hőerőmű hűtőtavának áramlástani modellkísérete J. kép. A főáramlások irányára közel merőleges terelőelemek alkalmazása 0omo 5. npuMenenue cmpyeHanpaeAHiouiux DACMenmoe, npuÖAüMceHHO nepnenduKyAapHbix K nanpasAeHUw ocnoaHbixnomoKoe Picture •'). Deflector piers at nearly right angles to the direction of the main flow 6. kép. A főáramlások irányával közel párhuzamos terelőelemek alkalmazása. A képen látható terelőelem elrendezést találtuk a holtterek csökkentése szempontjából a legkedvezőbbnek 0omo ti. npuMenenue cmpyeHanpaeAHwufux íAeMenmos' npuŐAUMceHHo napaAACAbHbtx K HanpaeAenum OCHOBHUX nomoKoe.CxeMa pacnoAOJKenun cmpyeuanpaeAawiifux BAeMenmoa, npueedeHHüH na (ßomo, 0Kü3aAacb muöOAee nodxodameü c moHKU 3penun coKpaujeHua Mepmeux npocmpaHcme. Picture 6. Deflector piers nearly parallel to the direction of the main flow. The arrangement shown was found most advantageous in reducing areas of stagnant water ellenőrzési lehetőséget nyújt. A hűtőtóban kialakuló 1 mm-nél kisebb vízszintkülönbség megbízható mérésére sincs lehetőség, így a modellben kialakuló hossz-szelvényt sem tudjuk felvenni. c) A bearányosítás befejezése után feladatunk az volt, hogy a modellben elfogadott vízhozam és érdesség mellett megkeressük azt a megoldást, amelynél a lehető legkevesebb beavatkozással megszűnnek, illetve jelentősen csökkennek a holtterek. Az áramlási viszonyok megjavítására két típusú terelőelemes megoldást vizsgáltunk : 1. a főáramlások irányára közel merőleges kép. A turbidencia vizsgálata. A képen jól láthatók a beépített hurkapálcák és a terelőelemnek használt bádoglapok 0omo 7. M3yteHue mypöyAeHmHocmu. Ha (pomo xopouio eudHbi ycmameAeHHbie IWAKU u ucnoAb3oeannbie e Kanecmse cmpyeHanpaeAmouiux sAeMeHtnoe jicecmnnue tiAacmuHKU Picture 7. Investigation of turbulent motion. The embedded sticks and sheet iron plates used as deflectors can clearly be seen terelőfalak beépítése. Ez a megoldás nem vezetett helyes eredményre ; a holtterek nem csökkentek (5. kép). 2. A főáramlások irányával közel párhuzamos terelőelemek beépítése. Öt változatot vizsgáltunk meg, amelyek közül a 6. képen látható bizonyult a legkedvezőbbnek. A holtterek és forgók felületét 52%-kal sikerült csökkenteni 930 fm terelőfal beépítésével. A kísérletnél alkalmazod módszerek ismertetése Áramlástani modellkísérleteink legfontosabb megfigyelési módja a konfettis felszíni áramlási vizsgálat és a hipermangán oldattal való mélységi áramlási vizsgálat. Konfettivel ritkán beszórva az áramló víz felszínét, szabad szemmel is jól megfigyelhetők a felszíni áramlási vonalak. A hűtőtó modellnél a kis felszíni sebességek megnehezítették a szabad szemmel történő megfigyelést, ezért az áramlás vonalak fényképezésére tértünk át. A fényképezés előnye, hogy az egész áramló tér összefüggő felszíni áramlási képe előttünk áll. Felvételeinket 15 s-os expozíciós idővel készítettük. A hűtőtó modellnél a hipermangános vizsgálatok annak az eldöntésére szolgáltak, hogy a mozgás lamináris vagy turbulens-e. A turbulencia vizsgálatánál igen gondos megfigyelésre volt szükségünk, ezért a hipermangán oldat adagoló berendezését, egy-egy pontban műszerállványra erősítve helyeztük el, hogy kezünk rezgésével ne okozzunk turbulenciát (7. kép). A terelőelemeket bádogból készítettük, stabilitásukat, és az érdes medernél a vízzárásukat agyag ragasztással biztosítottuk,