Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Kivonatok

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG 1955. ELSŐ FÉL fi VI MUNKATERVE I. Társaságunk legfőbb feladata az, hogy a magyar és az egyetemes tudomány előbbrevitelén és kiszélesíté­sén dolgozzék. Ennek elérése érdekében tagjaink tudo­mányos felkészültségét fokozzuk, a legújabb hazai és külföldi tudományos eredményeket ismertetjük és megvitatjuk. A Társaság működési formáját is átalakí­tottuk úgy, hogy az megfeleljen az Egyesület társa­dalmi jellegének. Munkabizottságokat csak igen indo­kolt esetben létesítünk akkor, ha arra bennünket fel­kérnek vagy egy-egy előadás, vitaülés, vagy klubest előkészítése ezt szükségessé teszi. A legfőbb megnyil­vánulási forma a szakosztályi ülés, a klubest, a vita­ülés és a központi előadóülés. Fokozottabb mértékben felkaroljuk Budapesten és vidéken a jól bevált tanul­mányi kirándulásokat. 1955-ben lesz a magyar vízrajzi szolgálat, Európa második ilyen intézménye 70 éves. A szolgálat további fejlődését nagymértékben elősegí­tené egy — külföldi vendégekkel megrendezendő — országos megmozdulás. Ezért a Magyar Hidrológiai Társaság javaslatot tett a Magyar Tudományos Akadé­mia felé egy 1955-ben megrendezendő Vízrajzi Kon­gresszusra. A tudományos anyag összeállítását, az ankét megrendezését Társaságunk vállalja. A Magyar Tudományos Akadémia elhatározta egy Hidrológiai Kongresszus megtartását is, amelynek meg­rendezésére Társaságunkat kérte fel. Miután ennek, az 1956. májusában — ugyancsak külföldiek részvételé­vel — megtartandó kongresszus tudományos anyaga hazánkban újszerű módon lesz összeállítva, — más nemzetközi kongresszusok mintájára — Társaságunk tagjainak ez a kongresszus az eddigieknél nagyobb tudományos leterhelést jelent már 1955-ben is. A két nagy kongresszusra való alapos felkészülés miatt az Elnökség úgy határozott, hogy 1955-ben Tár­saságunk más ankétot nem rendez. II. Társaságunk a következő félévben azokkal a gyakorlat számára igen fontos tudományos kérdések­kel kíván foglalkozni, amelyek az okszerű vízgazdálko­dás mennyiségi és minőségi kérdéseiben viszik előbbre ismereteinket. Mindenekelőtt a külföldi tanulmányutak tapasztalatait kívánjuk megfelelően feldolgozni és megismertetni tagjainkkal. Szó lesz arról, mit ért el a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, Románia a vízgaz­dálkodás terén. Mezőgazdaságunk fejlesztését továbbra is egyik fontos feladatunknak tekintjük, ezért a belvíz­rendezés és az öntözés műszaki és gazdaságossági kér­déseivel e félévi munkánk során foglalkozunk. A mű­szaki hidrológia terén elsősorban a vízhozammeghatá­rozásokkal foglalkozunk, különösen kis vízgyűjtő esetén. Iparunk fejlesztéséhez, népünk életszínvonalának emeléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a meg­felelő minőségű és mennyiségű víz. Ezért vitatjuk meg a leginkább elhanyagolt területek vízellátásán kí­vül a talajvíz kérdéseit és az artézi víz hidrogeológiai viszonyait a kitermelés műszaki nehézségeivel együtt. Országos jelentőségű probléma felszíni vizeink ter­heltségi és terhelhetőségi viszonyainak felderítése. Ezért iktattuk munkatervünkbe a speciális szennyvizek tisztításával és a szennyvízhasznosítás problémáival együtt. Hazánkban számos értékes gyógyvíz van, amelyek­nek szélesebb körökben való alkalmazása sokat segí­tene gyógyászatunknak és a preventív védekezés esz­közévé is tehetnénk. Ezért több klubesten foglalkozunk a fürdővizek fejlesztési kérdéseivel. Társaságunk a limnológia tudományos és gyakor­lati kérdéseivel egyaránt foglalkozni kíván. A produk­ciósbiológiai problémákon kívül a legújabb limnológiai kutatásokról lesznek beszámolók. Megvitatásra kerül­nek azok a limnológiai problémák, amelyeknek meg­oldásához jórészt a kapcsolódó tudományok szakembe­rei is szükségesek. Fontos feladatként továbbra is szó lesz az alkalmazott limnológia, a haltenyésztés kér­déséről is. Társaságunk jelen munkatervében az új szempon­toknak megfelelően a tudományos kutatómunka meg­kapta méltó helyét. Emellett azonban szigorúan szem előtt tartottuk, hogy a tudomány csak akkor válik nép­gazdaságunk hasznává, ha gyakorlattá lesz. III. A Magyar Hidrológiai Társaság tudományos munkáját a szakosztályi tudományos bizottságok irá­nyítják. Ezek a bizottságok állítják össze azokat a problémákat, amelyekkel a szakosztályoknak minden­képpen foglalkozniok kell és válogatják ki a jelentke­zett előadásokból a legmegfelelőbbeket. Az átlagban havonta ülésező bizottságok jelentései alapján a szak­osztályi elnökség dönt a tudományos munka és az ezzel járó szervezési kérdésekről. A szakosztályok munkájá­nak összehangolása és a Társaság célkitűzéseinek min­den szempontból azonos elvek szerinti végrehajtásáról a Központi Tudományos Bizottság javaslata alapján a Társaság Elnöksége dönt. Az átlagban kéthavonta ülé­sező elnökség határozatainak végrehajtásáról a Köz­ponti Titkárság gondoskodik. Központi előadóülések A geohidrológia és megoldatlan problémái. Előadó: Gálli László. Február 4. Beszámoló a Szovjetunióban tett tanulmányútról. Előadók: dr. Bogárdi János és Györké Olivér. Március 4. Vízgazdálkodásunk 10 éve. Ünnepi előadóülés, felsza­badulásunk 10 éves évfordulójának tiszteletére. Előadó: dr. Mosonyi Emil. Április 1. Gyógyvizeink rádióaktivitásának vizsgálata. Előadó: dr. Papp Szilárd. Május 6. A Társaság tanulmányi kirándulása: A pestlőrinci lakótelep biológiai szennyvíztisztító be­rendezésének megtekintése. Május hó. Az Építőipari Műszaki Egyetem II. számú Vízépítés­tani Tanszékén beépített dunai kisminta meg­tekintése. Június hó. A budai kiscelli agyagcsúszás helyszíni tanulmányozása, az Építőipari Műszaki Egyetem Földművek Tan­székének vezetésével. Július hó. Tanulmányút a gellérthegyi víztározó medencéhez. Augusztus hó. Szakosztályi előadások, vita- és klubestek Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály: Belvízvédelmi munkák méretezése gazdaságossági alapon. Előadó: Kienitz Gábor. Január 18. Vizi műtárgyakra ható jégnyomás számításának mód­szerei. Előadó: Török László. Február 1. Kísérletek a hordalékzörej megfigyelő készülékkel. Előadó: Ivicsics Lajos. Február 15. Patakok vízhozamának mérése sózással. Előadó: Vágás István. Február 15. Kína vízgazdálkodása. Előadó: Fekete András. IV. árcius 1. Lengyelország vízgazdálkodása. (Tanulmányúti be­számoló.) Előadók: dr. Fóris Gyula és Pichler János. Március 22. A Szovjetunió valdaji kísérleti telepe. Előadó: Csehidi Géza. Április 5. Kisműtárgyak áramlástani kialakítása és hidraulikai méretezése. (Szovjet kutatók eredményei alapján.) Széli Sándor. Április 5.

Next

/
Thumbnails
Contents