Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
3-4. szám - Frank Melanie: Az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet feladata és munkája
8Jf Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. Frank M.: Öntözési és Talaj javítási Kutató Intézet! munkája 3. A talajegyengető szán, Hartyányi tervei alapján, ugyancsak egyszerű, könnyen elkészíthető kivitelben, az öntözőgazdaságoknak nélkülözhetetlen munkaeszköze a szántás okozta kisebb egyenetlenségek megszüntetésére. Az ideiglenes csatornás öntözési eljárás nagy táblák kialakítását teszi lehetővé azáltal, hogy sokkal ritkább hálózatban épülnek az állandó csatornák és az ezek által határolt táblán belül a vízelosztásihoz szükséges utolsórendű csatornák, a fenti ekével, ideiglenes jelleggel készülnek. Az elmúlt évben kidolgozta Oroszlány István a rizses vetésforgóban üzemeltetett öntözőtelepek nagyüzemi belső berendezésének tervezési irányelveit és ezt javaslat formájában a Magyar Tudományos Akadémia elé terjesztette. A felületi öntözési módszerek a sávos-csörgedeztető és a barázdás-áztató módszer szükségessé tették a felületen mozgó víz törvényszerűségeinek kutatását, mind szabadföldi, mind laboratóriumi kísérletekkel. Ez utóbbiakat a Műszaki Egyetem I. Vízépítéstani Tanszéke nagymarosi mérőtelepén végezték a kultúrtedhnikai osztály munkatársai. Az így kapott mérési adathalmazból leszűrt eredményék alapján vált lehetségessé az egyes öntözőelemek, barázdák, sávok legkedvezőbb méreteinek megállapítása a terep különböző esésviszonyai mellett, figyelembevéve a talaj különböző víznyelőképességét. A terep esésviszonyai szabják meg az utolsórendű csatornák vonalazását is. Az ideiglenes-csatornás eljárás az eddigi hazai tapasztalatok szerint 0,0005—0,02 esés viszonyok között alkalmazható. A felületi öntözés termelékenyebbé tétele, valamint az öntözővíz pontos adagolása elengedhetetlenül szükségessé teszi az elleneséseknek az öntözőelemek s az elosztóhálózat irányában történő kiküszöbölését, a tereprendezést. Szükséges volt ezért a minimális földmozgatást biztosító elrendezést, tervezési módszert és kivitelezési eljárást kidolgozni. A kísérletek elvégzésének előfeltétele ugyancsak a szükséges kísérleti gépek elkészítése volt. Ebben a munkában Gagán József, a Középtiszai Öntöző Vállalat gépműhelyének vezetője segítette elő munkánkat azzal, hogy megtervezett és elkészített egy 1 m 3-es csúszó és egy 2 m 3-es egytengelyű hengeres földnyesőt. Gagán József egyébként az öntözésihez szükséges egyéb gépek kialakításában is tevékenyen résztvett és nagy része volt abban, hogy ma az egyes gépek — ha még csak kísérleti példányban is — rendelkezésre állanak. Egy egyszerűbb földnyeső típust alakított ki Vándor József, a Meviép dolgozója azáltal, hogy munkagépén lehetővé tette a csörlős, vagy hidraulikus mozgatás kiküszöbölését. A tereprendezési kísérletek helye a beledi kísérleti gazdaság, majd pedig az alcsiszigeti állami gazdaság volt. A tervezési módszert és a legkisebb földmozgatást biztosító elrendezést a Magyar Tudományos Akadémia által összehívott ankét vitatta meg és fogadta el. A kivitelezési eljárást, nagyobb, 5 m 3-es földnyeső kipróbálásával az Országos Találmányi Hivatal segítségével az elmúlt évben dolgozta ki a kultúrtechnikai osztály a gyakorlat számára átadható eredménnyel. A tervszerű öntözés megkívánja a vízhasználati tervek készítését, illetőleg az öntözővíz felhasználásának olyan módon való megtervezését, hogy a folyamatos vízihasználat a növények igénye szerint az agrotechnikai munkákkal összhangban történjék. Ehhez szükséges volt a tervezési módszert úgy kidolgozni, hogy azt az egyes gazdaságok öntözőagronómusai önállóan elvégezhessék. A víztelenítési, talajvízháztartási vizsgálatokhoz szükséges berendezéseket elkészítette és így a hosszabb időre tervezett vizsgálatoknak alapjait lerakta Hartyányi László a kultúrtechnikai osztály munkatársa. Ennek érdekében a Kondorosvölgyben' minta vízgyűjtő területet jelölt ki, a nagyüzemi öntözőtáblák víztelenítési kérdésének tanulmányozása céljából a kisújszállási kísérleti gazdaságban mérőberendezést létesített. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet segítségével a szarvasi és kisújszállási gazdaságban, a kondorosvölgyi mintavízgyűjtő területen, valamint a most megtervezett békésszentandrási öntözőrendszerben talajvízkutakat fúratott, hogy az öntözésnek a talajvízszin alakulására gyakorolt hatása megfigyelhető és végső fokon az elmocsarasodás, illetőleg másodlagos elszikesedés megakadályozható legyen. A csatornák szivárgásának vizsgálatát az elmúlt évben kezdte meg az osztály. Az első tájékoztató mérések az irodalomban közölt adatoknál sokkal nagyobb értékeket adtak, ami indokolja, hogy a jövőben ezzel a kérdéssel behatóbban kell foglalkozni. Elkészítette az Intézet a békésszentandrási öntözőfürt műszaki, talajjavítási és agronómiai tervét. A műszaki tervben a kultúrtechnikai osztály kidolgozta az automatikus vízelosztást és vízmérést. Ez a terv hazánkban az első, amelyben az automatikus vízelosztás és vízmérés kidolgozásra került. Éppen ezért fontos, hogy a kivitelezés a tervnek megfelelően történjék. Ezáltal megteremtenők a lehetőségét annak, hogy az automatikus vízelosztás és vízmérés gyakorlati alkalmazása tanulmányozható legyen. A permetező öntözéssel kapcsolatban végzett munka a rendelkezésre álló két permetező berendezésnek, az Úttörő permetező és a hajós permetező berendezés hatásfokának megállapítására és a gazdaságossági számítások elvégzésére szorítkozott. Az öntözéses növénytermelés problémái nagyon sokirányúak és újszerűek, ezért a növénytermesztési osztály elsősorban azoknak a