Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Ifj. Szepessy József: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti nagycsatornájának vízhozammérő berendezése

8 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Szepessy J.: Kísérleti nagycsatorna vízhozammérője 1. Vízfelszín (nyomás) alatti átfolyás, 2. Szűkületen (Venturi csat.) való átfolyás, 3. Átbukás gáton, 4. Átfolyás fenékküszöbön (széleskoronájú gát). A vízszint alatti átfolyás rendkívül előnye lenne az egyszerű mérőberendezés. Mivel a víz alatt van, nem kell a vízszinthez alkalmazkodni, fix beépítésű. Ilyen berendezés a Venturi cső, az egyszerű mérőperem, de végső fokon bármilyen nyílás, amin a víz áthalad úgy, hogy két nyomás vagy vízszint különbségéből a vízhozamot számíthatjuk. A berendezés megépítése tehát rendkívül egyszerű lenne. Nehéz azonban a szabályozás, előállhat a vízlengés, mert hiányzik a rohanó vízszakasz. Ezt pedig — mint az előbb láttuk — a mérőberendezés fölötti ülepítőtér és az alul lévő kísérleti csatorna közül nem hagyhatjuk ki. Felmerült az a gondolat is, hogy mérőperemen való mérés után bukóval hozzuk létre az elválasztást. Ebben az esetben a bukó is egyszerű (pl. betétgerendás bukót alkalmazhatnánk), nem kell pontosan beállítani, mert nem mérünk rajta. Rendkívül megnőne azonban a veszteség, ami a bukón legalább 70 cm és ehhez jönne még a vízhozammérő vesztesége. A vízhozammérőknek ezt a csoportját, tehát ebben a vízrendszerben használni nem tudjuk. Átfolyás szűkületen szabadfelszínnel (pl. Venturi csatorna). Csak a teljesség kedvéért említem újra. Az előzőekben tárgyaltuk, hogy nagy saját vesztesége és feltétlenül fix beépítése miatt alkalmatlan. Átbukás gáton — mérőbukó. Bevált, pontos, egyszerű szerkezeténél fogva megbízható laboratóriumi mérőberendezés. Saját vesztesége elvileg tetszés szerint csökkenthető a bukóéi hosszának növelésével. Egy bizonyos határon túl azonban ez már irreális: a gáthossz KT LNV 103,40 Ülep hő tér 97,20 ,„ ( i 5ucm±. | VT LKV 95,9

0 jMr i ,1 7 I

1 - AU^ Szabályozós 100,20 99,70 99,SO Mérés he!ye

\ Kiemelhető tablók 96,87 , ^y 96,50 1 _ 1 SS. i/ 3. ábra növelésének hátránya már nincsenek arányban az átbukási magasság csökkenésével elérhető előnnyel. Több változatot megvizsgálva, megegyeztünk a 13,5 m gátkoronahosszon előálló 50 cm átbukási magasságban. A bukóélet az alvíz fölé kell emelni — erről később még bővebben lesz szó — ez további 20 cm magasságot jelent. Így a mérőbukó saját vesztesége 70 cm. Magassági állítását — egyszerűbb szerkezet lévén a Venturi csatornánál — könnyebben megoldhatjuk. Olyan elrendezést kell választani, ami könnyen kezelhető, üzembiztos, pontosságát üzemközben sem veszti el, és építése olcsó. Két tervváltozatot mutat a 3. és 4. ábra. A 3. ábrán fixbeépítésű bukó-sort látunk. Minden bukó alatt egyszerű táblával elzárható nagyméretű nyílás van. A használni kívánt bukó alatti nyílást elzárjuk, a többi nyitva van. Az üzemben lévő bukóélhez a víz részint az el^r_LNV 103,40 H Szabályozás Mérés helye 96,50 96,67 ^w^svy 4. ábra árasztott bukók fölött, részint a fenéknyílásokon jut el; tovább a fenék nyílásokon keresztül halad. Előnye ennek a megoldásnak, hogy egyszerű elzárótáblákat igényel, amiket jól lehet tömíteni. Kezelése egyszerű. A beépített bukókat egyszer kell magassági értelemben jól beállítani, azután pontosak maradnak. Hátrány: a berendezés nagy hossza, az elzárótáblák nagy száma és az, hogy a fix bukókkal csak lépcsősen alkalmazkodhatunk az alvíz szintjéhez, nem tudunk tetszés szerinti alvízszinthez beállni. A 4. ábra állítható mérőbukót mutat. Előnye kisebb helyszükséglet és az alvízhez való jobb alkalmazkodás lehetősége. Hátránya kettő: nehéz az oldalakat jól tömöríteni és az éleket pontosan beállítani. Üzemi szempontból ugyanis a bukóéi hosszát több darabra kellett felosztani. Az így keletkező 5 db állítható bukónak 10 olyan oldaléle van, ahová jó és biztos tömítés kell. Javasoltunk ugyan erre is megoldást, de mivel a sarokban ez sem zár megbízhatóan, gépészszakértők véleménye alapján el kellett vetni. A tömítést egy megfelelően elhelyezett (1. 4. ábra) gumicső adta volna, amit kellő belső nyomás szorít a sima oldalfalra. Ha a nyomást pl. magasabban lévő víztartályból biztosítjuk, még kompresszorra sincs szükségünk. A tábla