Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Ifj. Szepessy József: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti nagycsatornájának vízhozammérő berendezése

lJf Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. A tanulmány egy a Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítési Tanszékén végrehajtott kismintakísérletet ismertet. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti nagycsatornájának vízhozammérő berendezése IFJ. SZEPESSY JÓZSEF A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti laboratóriuma most épül a Soroksári Dunaág bejáratánál, a Kvassay zsilip mellett. A laboratóriumhoz szabadtéri nagycsatorna is tartozik. A csatorna 200 m hosszú, 5 m széles és 3 m mély. Fő feladata a modellméretarányhatás, és nagyméretű gátprofilok vizsgálata; ezenkívül hajóvontatási kísérletekre is alkalmas lesz. A Kvassay zsilipnél előálló t Venton fetviz 2 Bukó felviz 3 Széles küszöb fetviz 4 3m vízmélység a csatornában 5 A Soroksári Dunaág vízszintje 6 Csatornofenék LNV 103,40 mA.f. nap 1. ábra vízlépcső lehetővé teszi, hogy a csatorna 10 m

3/s vízhozamát gravitációs úton biztosíthassuk. Kisebb vízhozamokat a Duna vízállásától függetlenül, szivattyús üzem szolgáltat. A nagycsatorna tervezésével kapcsolatban számos probléma merült fel az ülepítéssel, vízméréssel, csillapítással, stb. kapcsolatban. Ezek tisztázására a laboratórium technológiai terveit készítő bizottság kísérlet elvégzését írta elő. A kísérletet az Építőipari Műszaki Egyetem ll. Vízépítéstani Tanszéke végezte el. Ebben a cikkben csak a vízhozammérő berendezéssel kapcsolatos megfontolásokat és kísérleteket fogom ismertetni. A Kvassay zsilipnél előálló vízlépcső nem állandó. Ingadozását az 1. ábra jellemzi. Az ábra tíz év III—X. hónapjában a Duna vízállástartósságait tartalmazza, összehasonlítva az alvíz szintjével. A görbékről látható, hogy minél alcsonyabb szinten tarthatjuk mérőberendezés fel vizét, annál több kísérleti napunk lesz évente. Ezért már a technológiai terv készítői, Az Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült dolgozat. Tanszékvezető: Dr. Mosonyi Emil. A cikkhez tartozó fénykép a 44. és 45. oldalak közötti mellékleten található. Kovács György és Salamin Pál is kisveszteségű mérőberendezést javasoltak. Nagyobb vízhozamok közismerten kisveszteségű mérőberendezése a Venturi csatorna, ezért ez szerepelt a legelső tervben is. Mivel kiderült, hogy a Venturi csatornák gazdaságos kialakításával kapcsolatban még sok elvi kérdés bizonytalan, Bözsöny Dénes adjunktus ezek tisztázására kísérletsorozatot végzett, aminek eredményeiről külön ismertetés készül. Ennek alapján készült el az első tervváltozat (2. ábra), ami elrendezésében egyezik a technológiai tervben közölt vázlattal. A két, egyidejűleg szimmetrikusan dolgozó Venturi csatorna egyenként 1—5 m

3/s víz mérésére alkalmas, a 2 m

3/s-nál kisebb szivattyúzott vízhozamokat a középen elhelyezett mérőbukóval mérhetjük. A Venturi csatornával kapcsolatban két főkérdést kell tisztázni: a csatorna alakját, s küszöbének magasságát. A világirodalomban számos különleges alakú Venturi csatorna szerepel, melyeknél a szűkületet nem függőleges oldalfalakkal alakítják ki. Valamennyiről elmondhatjuk, hogy a legnagyobb vízhozamhoz tartozó veszteségük több, mint az egyszerű függőleges falakkal kialakított csatornáé. Gyakran látható a szűkületben a fenék megemelése, az: ú. n. kiemelt küszöb. Erre kis vízhozamnál van szükség, hogy az esetleg magasabb alvíz ne tudjon a torokba beduzzasztani. Nagy vízhozam mérésekor azonban a küszöb veszteséget jelent. LNV 103,

40 Ulepitö tér r LWSÍ90, Szabályozás • r 99,50~ 96,87 • - J 96,50 / Metszet a bukónál 2. ábra A magassági elhelyezést a következő megfontolás adja. A Venturi csatorna torkában rohanó vízmozgás alakul ki. Ezért fel vízének állása — az alvíztől függetlenül — csak a vízhozamtól függ. Ha az alvíz egy meghatározott ér-