Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Öllős Géza: Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata, inhomogén altalaj esetén

4 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. öllős G.: Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás meg a helyes torzítás értékét: &max t — & • A'min* a amiből A rétegződött talajt helyettesítő homogén talajanyag szivárgási tényezője pedig : k — k k — j/ &max * &min. (15) Jellemzője ennek az eljárásnak az, hogy elhanyagolja a szivárgási tényezőnek irány szerinti változását. * A többszádfalas vízépítési műtárgyak alatti inhomogén talajokban bekövetkező szivárgási folyamatokra vonatkozólag az 1953-ik évben az I. Vízépítéstani Tanszék Hidraulikai Laboratóriumában hidraulikus kismintakísérleteket végeztünk. Vizsgálatainknál a szivárgási teret különböző szivárgási tényezőjű talajrétegek foglalták el. Az egyes rétegeken belül azonban a szivárgási tényező értéke azonos volt. Kitűzött célunk a következő volt: 1. Az inhomogén talajbeli szivárgási jelenségeket összehasonlítsuk egyrészt egymással, másrészt a homogén talajbeliekkel. 2. A szivárgási jelenségeket jellemző értékek változásának mértékéről tájékoztatást kapjunk. 3. Rámutassunk a kapott adatokkal arra, hogy a szivárgási folyamatok vizsgálatához elengedhetetlen a szabatos talajfeltárás. Kísérleti berendezés A kísérletekhez használt berendezést az 5. ábra mutatja be. A medence elülső oldalfala üveglapokból készült és ezeken át az áramlási folyamatokat megfigyelhettük. A medence hátsó fala vaslemez volt, s ezen keresztül nyomáscsapok nyúltak be a kísérleti térbe. A szivárgási medence 120 cm hosszú, 60 cm magas és 10,2 cm széles. Az összes kísérleti változatnál azonos hosszúságú alaplemezt (30 cm), valamint 15,5 cm mélységű felvízoldali és alvízoldali szádfalat alkalmaztunk. Az azonos szinten lévő felvízoldali és alvízoldali talajfelszín alatt 1,5 cm-re volt az alaplemez alsó síkja. Az előállított vízlépcső valamennyi változatnál 11,40 cm volt. A felvízszint biztosítása az A jelű, míg az alvízszinté a B jelű bukós vízszinszabályozóval történt (1. fénykép). A kísérlet indításakor a vizet a C jelű csapokon át vezettük be a medencébe. Miután a vízzel való feltöltés a talaj felső szintjéig megtörtént, a csapok elzárása után a kísérlethez szükséges vízmennyiség a D jelű bevezetőcsövön át jutott a felvízoldali kísérleti térbe. A felvízoldali és alvízoldali túlfolyó vizet az E jelű gumitömlők vezették az F jelű csatornába. A szivárgási tér általunk kiválasztott pontjaiban lévő nyomásokat a G jelű nyomáscsapok vi~ i