Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása

1(12, Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. összefüggés segítségével ezután áttérhetünk a vízhozam és vízmélység váltczására jellemző tp érték és a szelvényhelyek, illetve a vizsgálat időpontja között fennálló kapcsolatot kifejező görbékre. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy áradó hullámok vizsgálatánál nem volt kérdéses az x= 0 szelvénynek a megválasztása, mivel a levonulási sebesség állandóságának következtében a ip^ip (t) görbék alakját az x érték felvétele nem befolyásolta, a rp = y> (t) görbék az x érték változtatásának hatására párhuzamosan eltolódtak. Ezzel szemben apadó hullámok esetében ez a helyzet megváltozik, mivel a <p — q> (t) görbék alakja a szelvény helyének változtatásával módosul. Ezért előrejelzési feladatoknál úgy járhatunk el, £ 1,0 0,8 0,6 0,4 • 0,2 0,0 24. ábra. Grafikus integrálás az apadó hullám jellemzőinek meghatározása során. A z (x) görbék a l, illetve az e (l) görbék az x paraméterében. PHC. 24. Tpa^HMecKoe HUTerpiipoBaHne B npouecce onpeíejieHiiíi noKa3aTejin cnaaa. KpHBbie t BbipaJKEHHBIE Mepe3 napaivieTp t, H cooTBeTCTBeHno KpHBbie • e (/), Bbipa>KeHHbie Mepe3 napaMeTp x. Fig. 24. Graphical" integration for determining characteristics of falling waves. The z(x) curves using pai;ameter I, and e(t) curves using parameter x. Kovács Gy.: Árhullámok levonulása m n ? 25. ábra. Az idő illetve esés javított értékeinek számításánál alkalmazott jelölések. PHC. 25. 06O3HAMEHHH, npiiHíiTbie npn pacieTe 3HaieHHH BPEMEHH H COOTBeTCTBeH HO KOppeKTHpOBaHHblX 3HaneHHH yKJiOHa Fig. 25. Symbols applicd for computing improved values of time and slope. hogy több x értékhez szerkesztjük meg & cp = <p (l) görbéket, majd kiválasztjuk, hogy ezek közül melyik alakja egyezik meg a vizsgálatok kiindulásául választott szelvény adatsorával. Az ehhez tartozó x érték ismeretében számíthatjuk az x = 0 szelvény távolságát a vizsgált szelvénytől, illetve ennek meghatározása után már élőrejelezhetünk bármelyik kérdéses távolságba. . 6. Számpéldák Az áradó és apadó hullám jellemzőinek meghatározására szolgáló eljárás elvi levezetése után példán mutatjuk be annak gyakorlati alkalmazását. A feladat megoldása a számítás menetének ismertetésén felül az áradó hullám jellemzőinek meghatározási módjára jó ellenőrzési lehetőséget is nyújt. Amint ugyanis már említettük, az állandó sebességgel végigvonuló áradó hullám a mederben alakját nem változtatja. így a megelőző völgyelés és a követő tetőzés adataiból az x — 0 szelvényre meghatározott m = m (t), illetve q = q(t) görbének egyeznie kell a hidrológiai adatsorokból megállapítható tényleges vízállás és lefolyási görbékkel. Az apadó hullám meghatározásánál ez az ellenőrzési lehetőség nem áll 'rendelkezésünkre, mert ott a kiindulási szelvény ismert adatsorát az x = 0 szelvénynek a meghatározására kell felhasználnunk. Ez úgy történik, hogy több számított görbe közül kiválasztjuk azt, amelyik a vizsgált adatsorból szerkesztett grafikonnal megegyezik és ehhez a görbéhez tartozó értékből számítjuk vissza az x = 0 szelvény helyét. így az apadó hullám jellemzőinek meghatározása esetén mindössze annyi ellenőrzési lehetőségünk adódik,