Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása

1(12, Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. Kovács Gy.: Árhullámok levonulása 2 Az egyenlet jobboldalán lévő tag a hullámot követő q 2, m 2 értékekkel jellemzett tetőző C 171' _ 2 állapothoz tartozó virtuális esés é C 2 711. í íf = tehát gm l df = ~ dx. (25) A (19) egyenletből a érték helyett 1 fejezve ki teljesen hasonló lépésekben kapjuk öOC Öv meg a y és t értékek közötti összefüggést: ( . a 2 \ 3_" H 2 1 W\ a m 2 ' gml t 2 — — 9w — — dt. (26) ('-S'r-í-i') Összeadva és integrálva a (25) és (26) egyenletet a hullám körömpontjának x rendezőjét kapjuk az idő függvényében : — x = — f. (27) a 2 v ' Ez az egyenlet akkor teljesedik, ha' a hullám v=-i < 2 8> állandó sebességgel halad előre, tehát monoklin emelkedő hullám. A sebességnek a (28) egyenletben adott értéke azonban nem más, mint a tetőző fajlagos vízhozamgörbe (m b </,) és (m 2, q 2) pontjait összekötő húr iránytangensének reciproka, ugyanis a (17) jelű egyenletrendszer értelmében az a 2 érték nem más, mint az említett húr iránytangense. Ezzel az eredményünkkel az áradó hullám általunk levezetett alak­járól bizonyítottuk, hogy az a monoklin emelkedő hullámoknak az a speciális alakja, amely a konti­nuitási egyenleten kívül a Bernoulli egyenletet is kielégíti. Az áradó hullámot jellemző y> (x, t) függvényt a (25) és (26) egyenletek integrálásával kapjuk a két kifejezés különbségét képezve : -2 I { «2_ \ 3 HiL 1 gm l . dv = J>( x-J. f). « 2 v a 2 ) (29) m 2 A íj! változó helyébe helyettesítsük a <p w — M dimenziónélküli változót : a 2Aq \ s • II , X — 2Aq r .fi-^-V) 3 ' v m 2 ) m 2 ) gm 2 a 2Aq \ 3 ( Aq \ 2 a 2 V a 2 V m 2 ] v q% ) -A(o = — {x — — t]. (30) 2 a 2\a 2) A (30) egyenlet baloldalán álló integrálandó kifejezésnek mind a számlálója, mind a nevezője w-ban harmadfokú kifejezés. Az integrálás végrehajtását megkönnyíti, hogy a nevezőben álló kifejezés CD-tói független tiszta, tagot nem tartalmaz és w-val történő osztása után olyan másodfokú kifejezést kapunk, amelyet zérussal egyenlővé téve az egyenletnek két valós gyöke van. Általános formában felírva a következő integrálandó kifejezést kapjuk : J A s(oj — oc)(o) — /S) co 2Aq x ' .

Next

/
Thumbnails
Contents