Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása

1(12, Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. Kovács Gy.: Árhullámok levonulása m A Sm Am 16. ábra. Az apadó hullám számításánál használt jelölések értelmezése. 15. ábra. Az áradó hullám számításánál használt jelölések értelmezése. PHC. 15. YcjioBHbie o6o3Hat)eHHfl, npmiHTbie npn pac^eTe PHC. 16. ycjioBHbie o6o3HaqeHHH, npuHSTbie npn pacMere noirbeMa cnajia Fig. 15. Symbols applied in the process of examining Fig. 16. Symbols applied in the process of examining; rising waves. falling waves. függvényekbe: q («! t) = q

l + dq, m (x

x t) = m

l + dm, Helyettesítés után a következő alakokat kapjuk : áradó hullámra : q = + <P, dq = (p (x, t) ; dm = 0 (x, t). m • m

} -f- a

2 cpv ; (14) apadó hullámra : q — q\ 4- <p L (15) m = m^ a

lcp

T. A virtuális esésről elmondottak során már rögzítettük, hogy számításainkban a hullám levonulása után kialakuló permanens állapotra jellemző eséssel dolgozunk. Az apadó hullám jellemzésére b 3vezetett közelítő képleteket tehát a további számítások során a (15) egyenletrendszerben felírt alakjukban használhatjuk. Ebben az egyenletrendszerben ugyanis az apadást követő alacsonyabb szint q

v és m, jellemzői szerepelnek. Az áradó hullámra adott összefüggésekben azonban a q

x és m

x értékek helyébe az áradást követő magasabb szinthez tartozó q

2, illetve m

2 mennyiségeket kell bevezetnünk. A hely és idő szerint történő változást kifejező alapösszefüggést ebből a feltételből kiindulva a következő alakban írjuk fel : t) = q

2—(dq)', m (x, t) = ra

2 — (dm)', (dq)' = yj (x, t) ; (dm)' = W (x, t) ; míg a (dq)' és (dm)' közötti összefüggést a (12) egyenletből vezetjük le a 17. ábrán alkalmazott jelöléseket használva dm = Am — (dm)', dq — Aq (dq)', dm = a

2 [dq)

v , Am — (dm)'= a

2 [Aq — (dq)'y,