Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Cziráky József: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1952. és 1953. években végzett vidéki gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 382 Hidrológiai hírek Szeptember 14, 15 és 16-án ünnepelte 70 éves fennállását a magyar vízrajzi \szolgálat., Európa egyik legrégibb ilynemű intézménye. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság rendezte kongresszuson számos külföldi vendég vett részt: a Szovjetunió Tudományos Akadémiáját M. F. Menkel Sztálin-díjas, a műszaki tudományok doktora képviselte. Bulgáriából B. A. Marcsinkov professzor, Csehszlovákiából O. Dub professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia levelezőtagjának vezetésével öttagú küldöttség, Ausztriából dr. W. Kresser a Bécsi Központi Vízrajzi Hivatal vezetője, a Német Demokratikus Köztársaságból K. Vogl a Hidrameteorológiai szolgálat tagja, Romániából C. Matheescu professzor és D. Dumitrescu professzor, a Román Tudományos Akadémia tagjai, Lengyelországból K. Debski professzor, Jugoszláviából R. Petrovic a Vízrajzi Intézet igazgatója érkezett Budapestre. A Kongresszust Bognár Rezső akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg. Rajczi Kálmán vízügyi főigazgató bevezető előadása és a külföldi vendégek üdvözlő szavai után Ihrig Dénes a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója emlékezett meg a magyar vízrajzi szolgálat két évtizedes munkásságáról. Serf Egyed főosztályvezető, Sebestyén János és Penyigei Dénes miniszterhelyettesek a vízgazdálkodás, az ipar és a mezőgazdaság időszerű kérdéseinek tükrébe állították a vízrajzi szolgálat munkáját. Az első ülésszakon Bogárdi János és Tőry Kálmán tartottak előadást a hajózás és folyószabályozás vízrajzi kérdéseiről. Az árvízvédelem vízrajzi kérdéseinek szentelt második ülésszak anyagát Károlyi Zoltán és Lászlóffy Woldemár foglalta össze. A harmadik ülésszakon Salamin Pál, Weimann Béla. és Csermáik Béla' előadása vezette be a vitát a vízrendezés időszerű vízrajzi kérdéseiről. Az öntözés és folyócsatornázás néhány vízrajzi kérdéséről Kertai Ede és Kovács György számoltak be a negyedik ülésszakon. A külföldi vendégek közül önálló előadást tartottak: N. F. Menkel a folyami vízépítés hidrológiai kérdéseiről, B. Marcsinkov a szárnnyal való sebességmérés egyszerűsített eljárásairól, C. Matheescu a román vízrajzi szolgálat munkásságáról és O. Dub professzor a vízgazdálkodási tervezés hidrológiaii alapjairól. Az egyes ülésszakokat követő élénk vitában is résztvették a külföldi vendégek. Az elődások és a vita főbb eredményeit Mosonyi Emil foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy az átlagértékeik vizsgálatáról sok tekintetben át kell térnünk az adatok eloszlásának (változékonyságának) és az egyes hidrológiai események részletes elemzésének módszeA reire. Felhívta a figyelmet a radioizotop anyagok hidrológiai vonatkozásaira, végül a Dunamedencében kialakítani kívánt vízrajzi együttműködéssel 1kapcsolatos javaslatokat foglalta össze. A Kongresszus befejezése után a külföldi vendégek néhány napon át látogatások és helyszíni megtekintések útján is megismerkedtek a magyar vízrajzi szolgálat munkájával. Meglátogatták — többek között — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet modellkísérleti laboratóriumát, az Építőipari Műszaki Egyetem vízépítéstani tanszékeit, tanulmányutat tettek a Balatonhoz és a tiszalöki vízlépcsőhöz is. A Kongresszusra előzetesen beküldött előadásokról orosz, német és francia nyelven tartalmi kivonatot adott ki a rendező bizottság. Az előadások és vita anyagának részletes közreadásáról a Magyar Tudományos Akadémia fog gondoskodni. Sz. K. A Balatonfüredi Állami Kórház szénsavas gyógyforrásainak tisztítását a Kaposvári Mélyfúró Vállalat, pápai üzemvezetőségének dolgozói végezték Nagy<mányoki Ádám vezetésével. A tisztítás közben több érdekes megfigyelést végeztek a savanyúforrások hidrológiájával kapcsolatban. A munkálatok közben rendszeres szabad CO2 meghatározásokat végzett Csuray Valéria a kórház laboratóriumában. Különösen a kórház kertjében eddig elhanyagolt állapotban lévő ún. Kerti kút kitisztítása és foglalása hozott kedvező eredményt. A Gyógytéren lévő híres Kossuth Lajos forrás kitisztítását is elvégezte a Községi Tanács. A tisztítás után a forrás vízhozama megnőtt és a víz szénsávban gazdagabb lett. Cz. J. A Német Demokrátikus Köztársaság a jövő évben fogja megünnepelni a talajvízre vonatkozó észleléseik megindításána'k 50 éves jubileumát. Az évforduló alkalmából tervezett kongresszust — aminit K. Vogl a magyar vízrajzi kongresszuson bejelentette — külföldi résztvevőkkel kívánják megtartani. Sz. K. Nemrégen még a hírhedt „Gouffre de la SaintPierre", a Pireneusok mészkőszikláiban tátongó 728 m mély barlang volt \a világ legmélyebb zsombolya. Ismeretes, hogy ebben a barlainban vesztette életét az 1952. évi kutatóexpedíció alkalmával Marcel Loubens francia kutató, akinek holttestét csak az elmúlt évben sikerült felszínre hozni. Most értesültünk, hogy legújabban már ezt a rendkívüli mélység „csúcs"-ot is túlszárnyalta két kutató, Soulas és Avigne, akik a Grenoble melletti „Aven de Berger" nevű zsombolyban 903 m mélységig ereszkedték. K. H. A budapesti tűzoltóság rendkívül értékes segítséget nyújtott a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek azzal, hogy a pálvölgyi és az aggteleki barlangban végzett szivárgási kísérletek céljaira a barlangok feletti területek elárasztásához motorosszivattyúkat bocsátott rendelkezésére. Itymódon sikerült pontosan meghatározott területen és időben 100 milliméteres mesterséges csapadékot előállítani. Ugyancsak nagyjelentőségű az a segítség, amit a tűzoltóság oxigénpalackos légzőkészülékek átengedésével az intézet kutatóinak nyújtott. E készülékekkel forráskráterek és földalatti vízfolyások kutatása válik lehetővé. K. H. A svájci Moutatalban feltárt Höllochbarlángban ez év januárjában teljes hetet töltöttek a kutatók. A barlang eddig feltérképezett hossza 52 km, tehát jelenleg ez Európa leghosszabb barlangja. A barlang bejárása aránylag nem okoz nehézséget, mert nincsenek nagyobb szintkülönbségek. K. H. Barlangkutató ankétot tartottak Miskolcon aug. 18. és 20. között a Magyar Hidrológiai Társaság miskolci osztálya meghívására a különböző intézményeknél és vállalatoknál működő barlangkutatók. A jól sikerült ankét keretében ismertették a felszabadulás óta végzett kutatásokat és kicserélték tapasztalataikat. Egyhangúlag megállapították annak szükségességét, hogy a szétszórtan dolgozó kutatócsoportok vezetői munkabizottságba tömörüljenek és egységes szakirányítás mellett végezzék a karsztihidrológiai szempontból oly jelentős kutatásaikat. K. H. A kékkúti „Theodóra forrás" savanyúvizét eddig csak a helybeliek fogyasztották az értékes ásványvíz hasznosításához szükséges modern palackozóüzem tervrajzát már elkészítette az Élelmiszeripari Tervező Intézet és még ez év folyamán megkezdik az építkezést. Cz. J.