Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Borbély Sándor: Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben

358 Hid.o'.ógiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Borbély S.: Barlang- és zsomboly kutatás a Bükkben Még 1952-ben kezdtük kibontani a zsomboly második szintjén levő törmeléktől eltömődött 4 m hosszú, erősen lejtős szűk folyosót. Ez egy 40—50 cm átlagos szélességű, lépcsőzetesen lejtő, 8,70 m hosszú hasadék-folyosóba torkollott, melynek aljában a 3. sz. akna kezdődik. Az akna 8,40 m mély, mellette egy másik hasonló akna képződött. 1952-ben 30 m-ig tártuk fel a zsombolyt. Az esős időjárás ebben az évben meggátolta a további kutatásokat. Metszet 3. ábra. A Szeleta zsomboly. 1953. március 8-án munkatársaink ismét megpróbálták a 3. sz. aknából a továbbjutást megkeresni. Az akna aljában kibontottak egy szűk folyosót, ahol egy sziklafüggöny levésése után sikerült egy 8 m-es akna tetejére átjutni. Ezen leereszkedve kissé eltolódva egy 6 m mély akna, majd egy 12 m-es akna, végül egy 4 m-es következik. Innen egyelőre nem lehetett továbbjutni. Később a 12 m-es aknából egy tágabb repedésen 92 m mélységig ereszkedtünk le. Innen tovább átlag 10—15 cm-es repedés vezet lefelé, ezen nem lehet áthatolni. A zsomboly erősen korrodált, több helyen igen szép cseppkőképződmények és kérgeződések találhatók. Kissé nedves, még a legszárazabb időben is gyenge vízmozgás észlelhető. A VITI-as aknából nyíló repedésen ledobott kő vízben csobban. 3. A lillafüredi Szinva forrásoknál lévő árvízi túlfolyót 1952. augusztus 10-én bontottuk meg.. A bontás megkezdésekor a felület száraz volt,. 1 m után már vizet találtunk. Megpróbáltuk a vizet vederrel kimeríteni, de kísérletünk meddőnek bizonyult. Augusztus 24-én egy 400 l/perc szivattyúval 2 és % óra alatt 53 m

3 vizet szivattyúztunk ki. A víznívó a szivattyúzás megkezdésekor 34 mm-t leapadt, melyet a szivattyúzás egész tartama alatt megtartott, majd a szivattyúzás abbahagyása után ismét elérte az eredeti nívót. Nagyobb teljesítményű szivattyút nem tudtunk szerezni. A víz hőmérséklete nagy ingadozásokat mutat. Pl. : 1952. szeptember 6-án 15,20

h-kor külső hőmérséklet 24° C, a túlfolyó vize 15° C. 1954. május 9-én 18,00

h-kor külső hőmérséklet 14° C, a víz hőmérséklete 8,8° C. 1954. október 23-án 16,00

h-kor külső hőmérséklet 13° C, a víz hőmérséklete 10,5° C. Mivel a túlfolyó vizével nem boldogultunk, megpróbáltuk megkeresni egy esetleges víznyelőjét. így akadtunk rá a ,,Fesszős-gerinci barlangra". 4. A Vesszős-gerinci barlang (4. ábra.) Lillafüredtől D-re 3700 m-re, Kerekhegy háromszögelési pontjától ÉNy-ra 1500 m-re kiugró sziklataraj DK-i oldalában a tetőtől 3 m-rel lejjebb 500 m tengerszintfeletti magasságban fekszik a barlang. Hosszúsága 113,75 m, átlag 2—2,5, m széles, magassága 0,50 m-től 2,50 m-ig váltakozik. A régi — beszakadt — első teremből egy szűk,. 8 m hosszú folyosón átbújva jutunk az első terembe, ahol már megjelennek a cseppkőképződmények. Tiszta fehér, szinte teljesen szennyezetlen mésztej-képződmények vonják be a falat, a terem alján sziklatörmelékek, itt-ott bevonva mésztufával, a széleken sok helyen borsókőképződménnyel. A barlang majdnem vízszintes, igen sok benne a folyami görgeteges kavics. A további részeAtaprajz Merték: 0 tO 20 30 40m 1 i i i 1 1 1 1 i 4. ábra. A "Vesszős-gerinci barlang