Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Kiss István: Meteorobiológiai vizsgálatok a növényi mikroszervezeteken

Kiss I.: Meteorobiológiai vizsgálatok növényi mikroszervezeten Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 31}7 felnyomták volna. A sötétzöld foltokon a jég valósággal felpárnásodott. E jelenség a szervezetek áthatolásával állhat összefüggésben. Március 1-én kovaalgák vándoroltak fel a jégen keresztül, közben a barna foltokon a jég olvadni kezdett, rögöcskékre esett szét, majd kráterszerűen bemélyedt. Legtipusosabb kryoxen tömegprodukciót a Chlamydomonas alakította ki. Három nagy smaragdzöld foltban jelentkezett febr. 29-re a hó felületén. A legnagyobb folt 1 m

2-nyi lehetett. Mindhárom jég- és hószíneződés Ozorai elemzése szerint ciklonális-depressziós időszakokra esett. Mivel a febr. 28—29-i Ohlamydomonas tömegprodukció a legtipusosabb, a következőkben ennek a meteorobiológiai elemzését mutatjuk be (2. ábra). A grafikon-szintézis jól szemlélteti, hogy febr. 20-tól 27-ig nincs felsikló front, csupán egy betörés jelentkezett (febr. 11-től az elemzés szerint csak betörések voltak). Febr. 11-től márc. 5-ig csupán két felsikló front vonult keresztül Pápa felett, éspedig szorosan egymás nyomában, febr. 27—28-án. A 27-i melegfront gyengén fejlett, s 11 óra tájban vonulhatott keresztül. Ezt követte — hasonlóan az 1. ábrán látottakhoz — másnap egy erősebb felsikló front, amelynek átvonulási ideje 17 h-ra tehető. Ez a típusos felsiklófrontpár is szirokkó-jellegű időszakot vezetett be. A szirokkós időjárást különösen jól láthatjuk 29-én, amikor állandó déli szél és erős felmelegedés volt észlelhető. A második feladat a praefrontális hatások általános érvényének igazolása. Az általános érvényűség kimutatására egy szegedi észlelés-sorozat elemzését mutatom be (3.ábra). 1952.március 27—28— 29-én Szeged környékén — kb. 10 km-es átmérőjű körzetben — 37 tömegprodukció megjelenését tapasztaltuk. Ez volt eddig a legnagyobb mértékű halmozódás. A biotopok igen különbözők. Részletes vizsgálat alá csak 12 volt vethető. Ezek közül 10 vízi tömegprodukció. Két talajvirágzás. A vízi tömegprodukciók közül 7-et zöld növényi egysejtűek Euglena Viridis (2), E. polymorpha (1), Chlamydomonas Reinhardi (1), Closterium intermedium (1) (!), illetve sejtszétesésükből származó nem sejtes plazmarészecskék tömege (hyperfragmentum) (2) alakítottak ki, 3-at pedig baktériumféleségek (Spirillum undula 2), hoztak létre. Talajvirágzásokat alkotott az Oscülatoria brevis és egy meg nem határozott Chlamydomonas faj. Ezek az utóbbi szervezetek a talaj felületét a nedvesebb helyeken sötét kékeszöldre, ületve fűzöld színűre festették. E nagymérvű halmozódásból két feltűnő jelenséget kell kiragadnunk. Az egyik a hyperfragmentumok tömegprodukciója. A laboratóriumi körülmények között tartott Chlamydomonas tenyészet egy bizonyos idő múlva elpusztult, sejtjei szétmállottak, két tenyészedényben kb. egyidőben. A sejtek szétmállásából képződő törmelék 0,5—2,5 mikronos plazmarészecskékből állott. E plazmarészecskék jól észlelhetőleg tovább szaporodtak és növekedtek anélkül azonban, hogy az eredeti tenyészfolyadékban sejtekké regenerálódtak volna. A sejtorganizáció felbomlása tehát nem jelenti okvetlenül magának az élő anyagnak az elpusztulását, mert a felbomlás folyamatai alatt tovább élő plazmagolyócskák képződnek, amelyek — klorofillt tartalmazván — önálló asszimilációra képesek. A sejt anyagának egy része nem sejtes állapotban tovább él. Az egyik üvegedényben tartott élő üledék feletti tiszta víztér az említett tömegprodukciókkal kb. egyidőben, pontosan márc. 29-én, zöldes zavarossá vált, s a nap folyamán ki is zöldült. A másik edényben a következő nap kezdődött a zavarosodás, s élénkebb színeződés csak márc. 30-án következett be. Az ívelt kifli- vagy golyóalakú hyperfragmentumok a klorobaktériumokkal könnyen összetéveszthetők. Agarlemezre való szélesztés során azonban Chlamydomonas- és Protococcales-jellegű sejtes objektumokká fejlődtek. A másik figyelemreméltó jelenség volt az anaerob baktériumok tevékenységének nagymérvű fokozódása. Márc. 28-án egykb. 25—30 cm mély szennyezett vizű víztartóban feltűnően gyakori buborékképződést észleltem. Tömegprodukció itt nem alakult ki még másnapra sem, azonban a gázbuborékok felszállása tovább is észlelhető volt. 31-én a felületen vékony szürkésszínű neustonjellegű hártya képződött sok baktériummal, s a hártya felületét a buborékok felszállása hólyagossá fújta. (A 3. ábrán a 10. sz. biotopban a felületi sötét félkörök a gázbuborékok felszállását, a világos félkörök a felületi hártya hólyagosságát jelölik.) Hasonló jelenség volt észlelhető a többi biotopok felszínén is. A gázbuborékok képződése elsősorban a cellulóz erjedésére (metán, hidrogén) vezethető vissza. A tömegprodukciók kialakulása idején ugyancsak élénk fronttevékenységgel párosult szirokkós időjárás uralkodott (3. ábra). Ozorai Zoltán frontelemzése szerint a márc. 27-i rövid postfrontális időszakra 28-tól kb. egyhetes ciklonális időtartam következett, amelyben egyetlen centrális ciklon érvényesült. 28—3l-e között négy felsikló front vonult át. A 29-i felsiklás nyomában az erős felmelegedés típusos szirokkós időjárásra vall. A szubtrópusi légtömegek beáramlása még ápr. 1-én is folytatódott. Ápr. 2-án 6

h-kor jelentkező betörési front a szárazföldi eredetű mérsékeltövi légtömeg beáramlását jelzi, s evvel a szirokkós meleg időjárás véget ért. 3-án 3 mm-es hózápor következett. A harmadik feladat : kétségbe vonhatatlanul objektív tényadatok elemzése a szubjektivitást hangoztató ellenvetésekkel szemben. Felmerülhet a kételkedés : reálisak-e azok a megfigyelések, amelyeket az említett neuston-tömegprodukciók kialakulásakor végeztem ? „Eme felfogás bizonyításánál nem elegendő a saját reális tapasztalat. Elfogadásra az csak akkor számíthat, ha mások tapasztalatai is bizonyítják" — hangzott egy ízben az ellenvetés. Számos szóbeli és írásbeli értesítést kaptam már, amelyek állításaim mellett szólnak. Közülük két igen érdekes tömegprodukció elemzését mutatom be : Az egyik klorobaktérium-tömegprodukció, amely Kol Erzsébet közleménye szerint 1950. január 27-én jelent meg a vácrátóti Botanikai Kutatóintézet parkjában. Áz egyik tócsa jegét és.