Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán

366 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Rácz I.: Rábai vízerőmű 40-, 100 30|->20 6 <?

J H H50• / r \y 'X • [ if/esj^U tarjái• J, 20 400 m 200 K a? -wa 20 30 Kiépítés mértéke [m

3/s] 40 50 20. Csúcsteljesítményt adó napi tározómedencével ellátott vízerőmű költségének alakulása a kiépítés függvényében kiépítési teljesítmény mellett használhatnánk fel a napnak az általunk meghatározott szakában. Ez az előny még jobban érvényesül a harmadik esetben, amelynél az erőmű az átlagos hozamának kétszereséig terjedő vízfogyasztás mellett a legértékesebb energiafajtát, a csúcsenergiát is képes előállítani. Viszont ennek az energiának az önköltségi ára is magasabb, mint azt a 20. ábra szemlélteti. Az évi energiatermelés vesztesége a tározómedence miatt — azonos medencemélység esetében — itt sem nagyobb, mint az előző esetben. Lényegesen nagyobb lesz azonban a befektetési költség a kétszeres teljesítményű és emiatt közel kétszeres méretű és költségű tározómedence, nyomócső és gépi berendezések építése miatt. Ily módon az energiatermelés egységára, amely a 20,00 m

3/mp vízhozamra való kiépítésnél a legkisebb, 222,00 Ft/1000 kWó-ra ugrik. Az így kapott egységárakat össze kell hasonlítanunk a hőerőművek által termelt energia önköltségi árával. így megállapíthatjuk azt a kiépítési vízhozamot, amely mellett az együttműködő telepek együttesen a legalacsonyabb önköltségi áron tudnának energiát termelni. Itt azután figyelembe kellene még venni az energiaigények és a meglévő és tervezett erőmxívek várható alakulását is. Amennyiben az önköltségi árak összehasonlításából az derülne ki, hogy ez az erőmű aránylag magas egységáron állítaná elő az energiát, úgy újra meg kellene vizsgálni a mű egyes részleteinek kiviteli módjait és megállapítani, hogy takarékosabb és egyszerűbb építési megoldásokkal hogyan lehetne csökkenteni a befektetési és ezzel arányosan az évi költségeket . Ez a megtakarítási lehetőség legnagyobb mértékben az üzemvízcsatornánál áll fenn. Itt mutatkozhat ugyanis a legnagyobb eltérés a feltevések és a valóság között. Ha a csatorna elszivárgásmentességét egyszerűbb eszközökkel is el tudnánk érni, hatalmas megtakarításokat érnénk el az építési költségeknél, amelyek egyben kisebb évi költségek kialakulása révén kedvezően befolyásolnák az egységár alakulását. III. Végül befejezésképpen vizsgáljuk meg, hogy e tanulmány tárgyát képező vízerőmű megépítése esetén milyen helyzetet teremtene a Rábán vízgazdálkodás szempontjából. Az erőmű a Rába, Lapincs- és Gyöngyös-torkolat közötti szakaszának eséskülönbségét hasznosítaná a Lapincs-torok alatt rendelkezésünkre álló vízmennyiséggel. A Lapincs-torkolat felett lévő üzemvízcsatornás szentgotthárdi vízerőmű teljesítményére semmiféle hatással nem lenne, az. továbbra is zavartalanul biztosíthatná a folyónak az országhatár és a Lapincs-torok közötti szakaszának vízerőkihasználását. Minden szempontból a legnagyobb hatást a Lapincs- és Gyöngyös-torkolat közötti szakaszra gyakorolna erőművünk. A Lapincs- és Pinkatorkolat közötti szakaszon lévő 170 kW teljesítményű vízerőmű és nyolc rőzsegátas vízimalom működése az év 146 napjára korlátozódna. Ezen — '