Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán
Rácz I.: Rábai vízerőmű Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 321 Első feladatunk tehát, megállapítani az erőmű építési' költségeit, amelyeknél ehelyütt közelítő értékekkel kell beérnünk. Három különböző elrendezést veszünk itt vizsgálat alá, hogy azok összehasonlításából választhassuk meg az eredmények szempontjából legkedvezőbb megoldást. Az első elrendezésnél minden részlet azonos vízhozamra lenne kiépítve tározómedence nélkül. A második elrendezésnél is valamennyi részlet azonos vízhozamra épülne ki, de napi tározómedencével. 17. Napi tározóval ellátott vízerőmű létesítésének költsége a kiépítés függvényében A harmadik elrendezésnél a tározómedence és az utána következő részletek az üzemvízcsatorna vízhozamának kétszeresére lennének kiépítve. A három elrendezésnek megfelelően három építési költségszámítás készült, valamennyi különböző kiépítési mértékre, Schafer nyomán. A vizsgált kiépítés mértéke 5 m 3/mp és 50 m 3/mp üzemvízcsatorna vízhozamhatárok között változik (15., 17. és 19. ábrák). Az egyes műrészletek építési költségeinek kiszámítása az alábbiak szerint történt : a) A duzzasztógát és vízkivételi mű építési költségét 20 millió Ft-ra vettem fel. Ez az érték minden kiépítési mértéknél azonos. Tehát a költségábrán egy vízszintes egyenessel ábrázolható. b) Az üzemvízcsatorna költségeit a 7. fejezetben számított adatok alapján kapjuk. Az alvízcsatornával együtt 76 km hosszú csatorna teljes építési költségei a kiépítés mértékének függvényében egy parabolához hasonló görbével ábrázolhatók. c) A nyomócső építési költségeinek alapja a nyomócső vassúlya. Az egyenes egyenlete, amely az egyes költségeket megadja : y = 0,217 x millió Ft d) Az erőtelep építési költségei több részből tevődnek össze. A gépház, ennek alapozása, továbbá a kiegészítő üzemi épületek és egyéb magasépítmények költségei ez esetben a kiépítés mértékének függvényében lineárisan változnak az y — 16,67 + 0,667 x millió Ft egyenlet szerint. Egy turbinaegységnek a költségei azonos esésmagasságnál, de növekvő vízhozam következtében egy fekvő tengelyű parabola mentén változnak. Itt azonban a turbinák költségeit lineárisan változónak vehetjük azon megfontolás alapján, hogy a kiépítés mértékének növekedésével nem egyetlen turbinaegység méretei növekszenek, hanem a gépegységek száma növekszik. Ekkor pedig a költségek változása közelebb van a lineárishoz, mint a parabolikushoz. A turbina költségei itt az y = 0,204 x millió Ft egyenlettel jellemezhetők. A generátorok költségeit ez esetben egy olyan lineáris függvény szerint változónak tételezhetjük fel, amelynek egyenlete y = 1,30 -f- 1,35 x millió Ft. Még egyéb gépi berendezésekre is fel kellett venni bizonyos y = 0,5 x millió Ft egyenlet szerint változó összeget. A fenti összefüggésekből szerkeszthetők meg azután a 15. és 17. ábrák, amelyeken az összes műrészletek azonos vízhozamra vannak tervezve. A 19. ábra a csúcsteljesítményre dolgozó erőműelrendezés építési költségeit tünteti fel. Itt az üzemvízcsatorna a többi mű kiépítési mértékének fele vízhozamára van számítva. Éppen ezért az üzemvízcsatorna parabolikusan változó építési költségei mellett a többi részlet lineárisan változó költségei is jelentősebbé váltak s emiatt mintegy kiegyenesedett az összes költségeket ábrázoló görbe. Összehasonlítás céljából kiszámítható a befektetési költségnek az 1 kW teljesítményre eső hányada, a fajlagos befektetés. Az összehasonlítás elvégzésére azonban — sajnos -— nagyon kevés a lehetőség, mert hasonló erőmű még nem