Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Korim Kálmán: Dél-zalai olajmezők NaCl tartalma

lJf Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Az olajmezőit feltárása során vett vízminták elemzése sokszor segít hozzá az összetartozó szintek meghatározásához, a terület teljesebb geológiai megismeréséhez és így a föld rejtett ásványi kincseinek hasznosításához. így történt ez a dél-dunántúli olajmezőkön is. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményeit ismerteti a szerző. A délzalai olaj mezők rétegvizeinek NaCl tartalma Dr. K 0 R I M KÁLMÁN A déldunántúli olaj mezők rétegvizeinek vegyi összetételével, gyakorlati felhasználásával, keletkezésével, Barnabás Kálmán, Kertai György, Tomor János és Telsgdi Roth Károly foglalkozott. Munkájuk alapján jól ismerjük a kőolaj telepekkel kapcsolatos rétegvizek általános jellegeit, a vegyi összetétel eloszlásában megnyilvánuló szabályszerűségeket és a keletkezésre vcnatkozó elképzeléseket. Alábbiakban a délzalai olajmezők (Budafapuszta, Kiscsehi, Újfalu, Lovászi) rétegvizeinek NaCl tartalmát, annak eloszlását ismertetem, valamint ezzel kapcsolatban megkísérlem annak a víznek konyhasótartalmára visszakövetkeztetni, amelyből a vizsgált rétegek leülepedtek. Ismeretes, hogy az említett olaj mezők szénhidrogéntároló kőzetei alsópannóniai korú homok és homokkő. Az egész alsópannóniai rétegsor homokos - agyagos - márgás jellegű. Ugyancsak hasonló kifej lődésű a felsőpannóniai és az eddig feltárt miocén rétegösszlet is. A budafapusztai-kiscsehi-újfalui-lovászi olajmezők egy szerkezet, az úgynevezett „Budafai nagy antiklinális" tartozékai. A szerkezet csapásiránya mint ismeretes, nyugat-kelet irányú. Valamennyi olajmezőn az üledékképződés a felsőpannontól kezdve a tortónai emeletig egyöntetű volt. A rétegek konkordánsak és töbhékevésbé zavartalan településűek. Vizsgálataink javarésze az alsópannóniai homokokból, főleg a termelő szintekből származik. Emellett számos rétegvízmintát vettünk a termelő szintek feletti és alatti alsópannóniai, valamint miocén homokból is. Már olajmezőink feltárásának kezdetén Barnabás Kálmán kimutatta, hogy rétegvizeink legfőbb jellemvonása a konyhasótartalom, egy olajmezőn belül rétegazonosításra alkalmas, mivel az egyidejűleg leülepedett homokok rétegvizének NaCl-tartalma többé-kevésbé megegyezik. Ez a felismerés azután jól használható rétegazonosítási munkamódszert adott az olaj geológusok számára. A NaCl-tartalom nemcsak vízszintes értelemben mutat szabályszerűséget, hanem függőlegesen is, mivelhogy a töménység a mélységgel növekszik. Megjegyzendő azonban, hogy ez a töménység-növekedés nem egyenes arányú. Fenti olajmezőink rétegvizeiben a konyhasótartalom olyannyira jellegzetes, hogy a legtöbb vízzel kapcsolatos olaj-bányászati probléma egyedül ennek segítségével megoldható. A sokszáz konyhasó-meghatározásból csak azokat az értékeket vettem figyelembe, melyek magára a rétegvízre jellemzők, vagyis öblítővíztől mentes vízmintából származnak. A NaCl-tartalom vízszintes és függőleges eloszlása A felsőpannóniai homokokban mindössze egy-két rétegvíz vizsgálatot végeztünk, így a budafapusztai olajmezőben — 260 m t. sz. a. mélységből nyert vízminta mindssze 0,14 g/l, Újfaluban pedig 122 m-es mélységből származó vízminta 0,01 g/l NaCl-t tartalmaz. További rétegvizsgálatok hiánya ellenére is valamennyi felsőpannóniai homok kétségtelenül édesvíztartó. Kitűnik ez az elektromos szelvények ellenállás értékeiből is. Az alsó- és felsőpannóniai alemelet határán (— 550 570 tsz. a.) az újfalui olajmezőben az ún. Újfalu felső színt laza homokjaiból kőolajjal együtt termelt rétegvíz átlagos NaCltartalma 3,5 g/l, de előfordult 9,0 g/l-es érték is. Ez a konyhasótartalom ebben a mélységben feltűnően magas és valószínűleg ez a rétegvíz az újfalui olaj mező keleti szakaszán kimutatható vető mentén vándorolt fel és jelenleg másodlagos helyén van. Az alsópannóniai alemelet felső szakaszából szintén igen kevés rétegvíz-vizsgálatot végeztünk. Ezeknek a rétegeknek harántolásakor csekély kivételtől eltekintve nem észleltünk szénhidrogénnyomokat, s így nem került sor ezeknek a homokoknak vizsgálatára. A budafapusztai olajmezőben — 655 m t. sz. a.-i mélységből származó rétegvízben 1,2 g/l, —680 m-ből 1,6 g/l, —775 m-ből 1,4 g/l, a kiscsehi olajmezőben — 652 m-ben 1.06 g/l, — 750 m-ben 3,05 g/l NaCl-tartalom mutatkozott. A lovászi olajmezőben, a termelő szinttáj feletti alsó pannóniai rétegsorban nem volt rétegvízvizsgálat. Az elektromos szelvény ellenállásgörbéje alapján azonban édesvíztartalomra következtethetünk. Megerősíteni látszik feltevésünket az a tény, hogy a termelő szinttáj legfelső sorozata az ún. Páka homokösszlet rétegvizének NaCl-tartalma mindössze 0,2—0,7 g/l. Alsópannóniai alemelet középső és alsó szakasza A fenti olaj mezők kőolaj és földgáz tároló homokjai, ide tartoznak. Legtöbb rétegvizsgálatunk innen származik, rétegvízmintáink ja-va-