Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Korim Kálmán: Dél-zalai olajmezők NaCl tartalma

lJf Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Az olajmezőit feltárása során vett vízminták elemzése sokszor segít hozzá az összetartozó szintek meghatározásához, a terület teljesebb geo­lógiai megismeréséhez és így a föld rejtett ásványi kincseinek hasznosí­tásához. így történt ez a dél-dunántúli olajmezőkön is. Ezeknek a vizs­gálatoknak eredményeit ismerteti a szerző. A délzalai olaj mezők rétegvizeinek NaCl tartalma Dr. K 0 R I M KÁLMÁN A déldunántúli olaj mezők rétegvizeinek vegyi összetételével, gyakorlati felhasználásá­val, keletkezésével, Barnabás Kálmán, Kertai György, Tomor János és Telsgdi Roth Károly foglalkozott. Munkájuk alapján jól ismerjük a kőolaj telepekkel kapcsolatos rétegvizek általá­nos jellegeit, a vegyi összetétel eloszlásában megnyilvánuló szabályszerűségeket és a kelet­kezésre vcnatkozó elképzeléseket. Alábbiakban a délzalai olajmezők (Buda­fapuszta, Kiscsehi, Újfalu, Lovászi) rétegvizei­nek NaCl tartalmát, annak eloszlását ismerte­tem, valamint ezzel kapcsolatban megkísérlem annak a víznek konyhasótartalmára visszakö­vetkeztetni, amelyből a vizsgált rétegek leüle­pedtek. Ismeretes, hogy az említett olaj mezők szén­hidrogéntároló kőzetei alsópannóniai korú ho­mok és homokkő. Az egész alsópannóniai ré­tegsor homokos - agyagos - márgás jellegű. Ugyancsak hasonló kifej lődésű a felsőpannó­niai és az eddig feltárt miocén rétegösszlet is. A budafapusztai-kiscsehi-újfalui-lovászi olaj­mezők egy szerkezet, az úgynevezett „Budafai nagy antiklinális" tartozékai. A szerkezet csa­pásiránya mint ismeretes, nyugat-kelet irányú. Valamennyi olajmezőn az üledékképződés a felsőpannontól kezdve a tortónai emeletig egy­öntetű volt. A rétegek konkordánsak és töbhé­kevésbé zavartalan településűek. Vizsgálataink javarésze az alsópannóniai homokokból, főleg a termelő szintekből szárma­zik. Emellett számos rétegvízmintát vettünk a termelő szintek feletti és alatti alsópannóniai, valamint miocén homokból is. Már olajmezőink feltárásának kezdetén Barnabás Kálmán kimu­tatta, hogy rétegvizeink legfőbb jellemvonása a konyhasótartalom, egy olajmezőn belül réteg­azonosításra alkalmas, mivel az egyidejűleg le­ülepedett homokok rétegvizének NaCl-tartalma többé-kevésbé megegyezik. Ez a felismerés az­után jól használható rétegazonosítási munka­módszert adott az olaj geológusok számára. A NaCl-tartalom nemcsak vízszintes értelemben mutat szabályszerűséget, hanem függőlegesen is, mivelhogy a töménység a mélységgel növek­szik. Megjegyzendő azonban, hogy ez a tömény­ség-növekedés nem egyenes arányú. Fenti olajmezőink rétegvizeiben a konyha­sótartalom olyannyira jellegzetes, hogy a leg­több vízzel kapcsolatos olaj-bányászati prob­léma egyedül ennek segítségével megoldható. A sokszáz konyhasó-meghatározásból csak azokat az értékeket vettem figyelembe, melyek magára a rétegvízre jellemzők, vagyis öblítő­víztől mentes vízmintából származnak. A NaCl-tartalom vízszintes és függőleges eloszlása A felsőpannóniai homokokban mindössze egy-két rétegvíz vizsgálatot végeztünk, így a budafapusztai olajmezőben — 260 m t. sz. a. mélységből nyert vízminta mindssze 0,14 g/l, Újfaluban pedig 122 m-es mélységből származó vízminta 0,01 g/l NaCl-t tartalmaz. További ré­tegvizsgálatok hiánya ellenére is valamennyi felsőpannóniai homok kétségtelenül édesvíz­tartó. Kitűnik ez az elektromos szelvények el­lenállás értékeiből is. Az alsó- és felsőpannóniai alemelet hatá­rán (— 550 570 tsz. a.) az újfalui olajmező­ben az ún. Újfalu felső színt laza homokjaiból kőolajjal együtt termelt rétegvíz átlagos NaCl­tartalma 3,5 g/l, de előfordult 9,0 g/l-es érték is. Ez a konyhasótartalom ebben a mélységben fel­tűnően magas és valószínűleg ez a rétegvíz az újfalui olaj mező keleti szakaszán kimutatható vető mentén vándorolt fel és jelenleg másodla­gos helyén van. Az alsópannóniai alemelet felső szakaszá­ból szintén igen kevés rétegvíz-vizsgálatot vé­geztünk. Ezeknek a rétegeknek harántolásakor csekély kivételtől eltekintve nem észleltünk szénhidrogénnyomokat, s így nem került sor ezeknek a homokoknak vizsgálatára. A budafa­pusztai olajmezőben — 655 m t. sz. a.-i mély­ségből származó rétegvízben 1,2 g/l, —680 m-ből 1,6 g/l, —775 m-ből 1,4 g/l, a kiscsehi olajmezőben — 652 m-ben 1.06 g/l, — 750 m-ben 3,05 g/l NaCl-tartalom mutatkozott. A lovászi olajmezőben, a termelő szinttáj feletti alsó pannóniai rétegsorban nem volt ré­tegvízvizsgálat. Az elektromos szelvény ellen­állásgörbéje alapján azonban édesvíztartalomra következtethetünk. Megerősíteni látszik feltevé­sünket az a tény, hogy a termelő szinttáj leg­felső sorozata az ún. Páka homokösszlet réteg­vizének NaCl-tartalma mindössze 0,2—0,7 g/l. Alsópannóniai alemelet középső és alsó szakasza A fenti olaj mezők kőolaj és földgáz tároló homokjai, ide tartoznak. Legtöbb rétegvizsgála­tunk innen származik, rétegvízmintáink ja-va-

Next

/
Thumbnails
Contents