Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Juhász József: Felszín alatti vízkészletünk

32 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. N TJ W I s M o a ö s c3 9 p, (O W o c — 2 N fO 01 K N ® ® r =0 N í> ® o Ö 63 S & © trrn 1—

1 " 63 ® a -® o 44 ^ C3j?< ír 13 ffl 60 •® rí SP S O 44 ® i—i o o3 60 p"o co lo o o M LO o rt< rí C- 10 CM O ^ O CM O CM o o IO o o o o io o o o o oo O O O IO O 00 IO -H o o oc co o io co ooo o lo io ooo ooo INMH o co CM CO CM ooo O CN O co LO co o o O O O O CO CM CO >0 o co ooo —1 CM IO r-H CM io o o C- o CM 60 c3 >> 60 c3 44 o a o 60 03 >> 60 03 44' o a o 43 60 03 >> 60 cS 00 > e8 M S 60 •g CS £ ^ cS sc S-3 > a 03 O 44 o a o 60 =3 d ac p <!H > a & 03 O 60 tí o a a 03 Oh &< a -® o O ű o N g m (3 43 I PLh Ph ÍH •- tí 2 2 IS O N O o "o "® I P-, P»H co io 00 o 00 LO CM co 00 felsorolt változata segítségével, ami azt mutatja, hogy vannak területeink, ahol a vízutánpótlódás valamilyen módja valóban létezik Ezek azonban helyi jelentőségűek csak és országos viszonylatban egyelőre nem adnak megnyugtató választ a kérdésre. Egyes laza üledékes rétegek mélységi ill. rétegvíz-utánpótlódása csapadék, mélységből jövő vizek stb. útján biztosnak vehető. Mások alulról való víztáplálása valószínűtlen ugyan, de nem cáfolható — igaz, hogy nem is bizonyítható — tény. Ezért tehát azt tettük, hogy az összes rétegek utánpótlódását évi 100 mm csapadéknak megfelelően tételeztük fel egységesen (200 l/p/km

2) — karsztot kivéve — vagyis ennyire becsültük felszínalatti vízkészletünk valószínűleg utánpótlódó részét. Az így számított vízkészletet az 1. táblázat tartalmazza tájegységenként és vízadó rétegenként szétbontva. Feltüntettük a vízadó rétegek valószínű mélységét és a kutanként várható vízhozamot is, valamint az egyes tájegységeken eddig nyilvántartott kutak átlagos mélységét és vízhozamát a Vízföldtani Osztály adatai alapján. Sajnos, ahol több vízadó réteg van, ott az átlagos mélység sem, az átlagos vízhozam sem ad reális képet. A karsztvizes területen természetesen, minthogy ott a csapadék közvetlen hatása a karsztvízszintre kimutatható, a vízkészlet-megújulás kérdése nem vitás. A karsztvízzel való ésszerű gazdálkodás esetén tehát tényleg nem kell a készlethez nyúlni. Ezért itt a Kessler Hubert által meghatározott átlagos 250 mm csapadékkal egyenlő kitermelhető vízmennyiséggel számoltunk. Vízkészletvizsgálatainkat három táblázatba foglaltuk össze. Az 1. táblázat tájegységenként tartalmazza a megcsapolható rétegeket korukkal és a tájegységen várható valószínű átlagos mélységükkel, a vízadóréteg anyagának feltüntetésével, valamint a becsült vízadóréteg kiterjedésével együtt. Természetesen a várható mélység csak a terület lehetőleg nagyobb részére érvényes érték. Ettől a tájegységen belül is nagyobb mértékű eltérések lehetnek a rétegek települése és a domborzat miatt. A rétegek anyagának a vízadó szinteken a legjellemzőbb kőzetet tüntettük fel. Rétegenként tüntettük fel a várható kútvízhozamokat, a teljes rétegből várható összes vízhozamot és a kettő hányadosából a réteg teljes vízhozamának kitermeléséhez szükséges kutak számát. A kútvízhozamokat — amint már az előzőkben rámutattunk —, a rétegek anyaga, települési viszonyai, tektonikája alapján becsültük meg az eddigi — Schmidt E. Róbert által készséggel rendelkezésünkre bocsátott — kútvízhozamok alapján. A réteg teljes kivehető vízhozamának számítási módját már az előzőkben részletesen leírtuk. A 2. táblázatban országrészenként összegeztük a jellemző adatokat. Az egyes részekhez a besorolt tájegységeket is feltüntettük, ezek