Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Megyeri János: Plankton vizsgálatok a Tisza szegedi szakaszán

290 Hidrológiai Közlöny 35. évi. 1955. 7—8. sz. Megyeri J.: P'lanktonvizsgáíatok a Tisza szegedi szakaszán száma azért is, mert a víz áramlásával szemben nem tudnak kellő mértékben ellenállni. Lesodródnak és hamarosan elpusztulnak. Ezért érthető azután az, hogy a Tiszában a sokezer km hosszúságú csatornarendszeren át beemelt belvizek hatása nem mutatkozik meg, pedig az alföldi belvizek planktonösszetételében tudvalevőleg elsősorban a Cladocerák a dominálok. A Cladocerák száma a Tiszában azért jelentéktelen, mert ott szétszóródnak és hamarosan elpusztulnak, nem válnak aspektusképző fajokká. A testudinaria, továbbá a Daphnia magna és méginkább a Moina brachiata megtalálása a Tiszában az alföldi belvizeknek a beemelésével magyarázható. A Moina brachiata kimondottan az időszakos, erősen iszapos alföldi szikes vizek jellemző faja. Semmiképpen sem endogen tagja az élő folyó planktonjának. Igen valószínű, hogy a Schizocerca diversicornis nevű kerekesféreg Tiszában való jelenléte is csak alkalomszerű és az alföldi belvizek bevezetésével került a Tiszába. Folyótípús Vizsgálataim alapján ismertté vált a Tisza mesozooplanktonja, de adatokat szereztem a Maros, Körös és a Zagyva potamoplanktonjára vonatkozóan is. Ha ezeket az adatokat összevetjük a külföldi folyókra vonatkozó vizsgálatokkal, akkor egyrészt megállapítható, hogy melyek azok a fajok, amelyek a valódi potamoplankton tagjainak tekinthetők, másrészt a Tisza, mint potamobios, melyik külföldi folyóhoz hasonlítható. Ennek a kérdésnek a megválaszolására eredményeimet összehasonlítottam Stundl az osztrák Dunára, Woynárovich és Unger a magyar Dunára, W oynárovichnak a Drávára, Zachariásnak Schlei, Eider, Trave, Ocker, Odera, Dahme, Havel, Pleis, Peenere, Behningnek a Volgára és Benninnek a Warthe-ra, Lauterbornnak a Rajnára vonatkozó adaWfival (4. táblázat). Az összehasonlításból megállapítható az, hogy a kerekesférgek közül a Keratella quadrata, a Keratella cochlearis, Polyarthra platyptera és a Brachionus urceolaris, a Crustaceák közül pedig elsősorban a Bosmina longirostris, másodsorban pedig a Chydorus sphaericus, a Diaphanosoma brachyurum, továbbá a Cyclops strenuus a legjellemzőbb fajok. Ezeket a fajokat folyóban való jelenlétük gyakorisága alapján olyanoknak tarthatjuk, amelyek a folyókban uralkodó hidrográfiai viszonyokhoz alkalmazkodtak és ott szaporodni képesek, tehát a folyókban való elterjedésük endogen. A Tisza planktonja mesozooplankton tekintetében az említett folyók közül a Warthe, Volga és a Rajna planktonjához hasonlít leginkább. Ez a hasonlóság is megerősíti a potamoplankton létezését, mert tudomásunk szerint a Warthe sok tekintetben a Tiszáéhoz hasonló hidrográfiai sajátságokkal rendelkező folyó. Itt is igazolódik tehát az, hogy a potamoplankton kialakulásában nem a mellékvizeknek, vagy másodlagosan bekapcsolt víztárolóknak van elsősorban szerepük, hanem a kérdéses folyóvíz ökológiai adottságainak. A Tisza hidrobiológiái tipizálására vonatkozóan megállapíthatjuk azt, hogy benne olyan fajok a dominálok, amelyek megfelelnek a Kolkwitz-Masson szerinti beosztás /3-mesosaprob típusú vizekre jellemző organizmusoknak, amelyek időnkint (pl. 1952. augusztus—szeptember) közelednek az oligosaprob típushoz. A /3-mesosaprob jellegre utalnak a következő fajok : Ceratium hirundinella, Bosmina longirostris, Moina rectirostris, Leptodora kindtii, valamint a Rotatoriák közül az Asplanchna priodonta, Polyarthra sp.-ek és. a * Fiiina longiseta. Összefoglalás A Tiszán végzett kétéves planktonvizsgálatok eredményeként megállapíthatjuk a következőket : 1. A Tisza azok közé a folyók közé tartozik, amelyben kialakulhat a potamoplankton. 2. A Tisza mesozooplanktonjára elsősorban a Crustaceák á jellemzők. 3. A Tisza mesozooplanktonjának az alakulását befolyásolják a víz hőmérsékleti, vízállási, valamint jégviszonyai. 4. A Tisza mesezooplanktonjának egész évben jelenlévő tagjai a Polyarthra dolychoptera, Bosmina longirostris, Cyclops vernalis, Diaptomus gracilis. 5. Hazai vonatkozásban állatföldrajzi érdekesség a Ceratium hirundinella, a Leptodora kindtii és a Sisocerca diversicornis Tiszában való előfordulása. 6. Munkám közben állandóan tapasztaltam azt, hogy a Tisza olyan biotop, amely meghaladja egy ember munkaerejét és még a leggondosabb vizsgálatok értékelésénél is mutatkozik az egyedül végzett vizsgálat hiányossága. Munkámat úgy tekintem, mint a Tisza élővilágával már eddig is foglalkozó kutatótársaim munkájának folytatását, amely munka azonban csak akkor lesz befejezett, ha a jövőben nem külön-külön, hanem összefogva, együttes munkával igyekszünk ennek a nemcsak vízrajzi tekintetben változatos, hanem élővilágát illetően is sokrétű és sokoldalú problémának a megoldására. Erre a lehetőség megvan, mert a szegedi kutatók összefogással a Tisza monografikus feldolgozását legalább olyan jól el tudnák végezni, mint ahogy azt már eddig számos külföldi folyó esetében elvégezték. A munkaterv elkészítéséhez alapul vehető Kesselyák (1945) tervezete. Bizonyos vagyok abban is, hogy egy ilyen irányú munka nemcsak igen gazdag tudományos eredményt hozna, hanem sok értékes adattal lehetne segítségére a gyakorlatnak is. IRODALOM 1. Behning, A.: Das Leben der Volga. Binnengewásser, Bd. V. Stuttgart, 19*28. 2. Bennin, E. : Das Plankton der Warthe in den Jahron 1920—1924. Archiv für Hydrobiologie, Bd. XVII., p. 544—593, 1926. 3. Brehm, V.: Beobachtungen über die Entstehung des Potamoplanktons. Int. Rev. der ges. Hydrob. und Hydrog. Bd. IV. No. 3—4, p. 311—314, 1911. 4. Orohs, " H. : Limnologische Untersuehung zweier Donaualtwasser bie Wien. Archiv für Hydrobiologie, Bd. 39. p. 369—402. 1943.