Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai

231)i Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai Fúrások helye és sorszám 8. ábra. A talajvíz elhelyezkedése a felszínközeli rétegekben a Nyírségen. Szelvény^Sümeghy J. 1953. évi fúrásai alapján mt.S2.f. 140 \ Hajdúböszörmény 262 263 264 265 266 267 268 269 270 Fúrások helye és sorszáma DNY-EK Súlyon Gerhardt bokor bokor 271 272 273 274 275 276 Pleisztocén fíiMUTÍ

l Lász,lösziszap,iszap |:;|li|lil;;[;i

| Löszös homok ; .

j Futóhomok . |-:-:-:-:-v':

| Folyami homok [•••"••...

H Taloj'/iz szintje Nyiregyhózn DNY-ÉK mt.sz.F 130 Rezes Cigány hatom bokor vékony zárólencsékkel, a víz a felszín közelébe emelkedik akkor is, ha ez a felszín szigetszerűen kiemelkedik, mert a nagy víztartó edényrendszer befogadó területei a hegyekben és hegyperemeken magasan vannak. Ahol a felszíni zárórétegek vastagok és összefüggőek, a víz nehezebben jut a felszín közelébe. A talajvízszint évszakos ingadozását a nyári párolgás és a növényzet vízfogyasztása okozza. Ez a folyamat leszívásként hat. Amint a leszívás megszűnik, vagy kisebbedik, a nagy víztartó rendszerből a hiány pótlódik. A rétegnyomás felhajtja a vizet a felszín közelébe és betölti a szabaddá vált hézagtérfogatot. A víztartó edényrendszer a maga vízutánpótlását elsősorban a hegyvidékek és hegylábak, folyóvölgyek befogadó területein kapja. A medencék belsejében a síkságokon alig van utánpótlás. A talajvíztömegekben a nagy mozgások a durvaszemű felszínközeli vagy mélyebb rétegekben bonyolódnak le. A durvaszemű víztartókat fedő finomabb anyagokban a vertikális mozgás jelentkezik s ebben a kapilláris erők és törvények játszanak elsőrendű szerepet. A talajvízszint ingadozását geológiai és domborzati tájak szerint vizsgálva a következő megállapításra jutunk. Hosszú évsorok átlagában nagy az ingadozás a folyókkal sűrűn behálózott alluviumokon, főleg ha a talajvíz finomhomokban vagy iszapban áll. Ahol az alluvium víztartója kavics, ott az ingadozás mértéke kisebb. Az évszakos ingadozás a kavicsokban 1—2 m-t alig halad meg — kivéve a közvetlen folyópartokon — ellenben a hosszabb idejű emelkedési és süllyedési periódusok a kavicsokban tárolódó talajvízszintre is kihatnak és több méteres vízjátékot hozhatnak létre. A Felső-Tisza és Szamos síkján Fehérgyarmat talajvízkútjában a rendes évi ingadozás mértéke 1,5 m körül van, Kocsord kútjában 1 m