Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Erdélyi Mihály: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei

164 Hidrológiai Közlöny- 35. évf. 1955. 5—6. sz. Erdélyi M.: A Dunavölgy víztároló üledékei Kár, hogy Bajától északra semmiféle fúrási adat nincs. A kalocsai süllyedék déli részének a bajai küszöbbel való kapcsolatát ezért nem ismerjük. A Dunavölgy határai A Duna völgyében a felszíná vékony holocén üledéksor alatt kavicsos rétegsor van. A völgyhöz számítható még az a terület is, ahol a felszín képződményeiből és formáiból a kavicsos rétegsorra következtetni lehet. Sokszor igen nehéz elhatárolni a völgy területét a törmelékkúp szigetszerű roncsaitól. Nem számítottam a Dunavölgyhöz azért azt a területet, ahol nincs meg a kavics, még ha egy szintben van is az a völgy felszínével. Itt ugyanis utólagosan, a holocén feltöltéssel került az idegen terület egy szintbe a völggyel, megnehezítve ^így annak elválasztását. A Dunavölgy nyugati határa élesen megvonható ott, ahol a folyó a dunántúli meredek partfal aljában folyt, vagy ma is ott folyik. Pakstól Mőzs környékéig a határ megvonása nehéz. Dunaszentgyörgy, Fadd, Tolna és Mőzs alatt megvan a kavicskitöltés. Az említett községektől 3—5 km-re nyugatra megvan a Bölcske—Paks köztihez hasonló régebbi alámosásból származó perem, mely azonban kevés helyen éles. Ugyanis a dunántúli felszínről lehúzódó futóhomok a peremet helyenként elmosódottá teszi, a peremalatti dunavölgyi terület nagyrészét a völgy átlagos felszínénél jóval magasabbra emeli. Itt az ÉNy—DK-i irányú homokpászták végére, az ártér peremére települtek a községek. A homokdombok közötti laposok feltárásaiban a völgyet kitöltő folyami homok látható. A fenti községektől nyugatra a peremig terjedő területen egyetlen mélyfuratú kút sincs. A kavicsra a madocsai öblözet analógiája alapján következtethetünk. Ez a körülmény, valamint a futóhomok kiegyenlítő hatása teszi itt a határt bizonytalanná. A községektől nyugatra lévő és a peremig terjedő árvízmentes sávot futóhomokkal megemelt II terraszfelszínnek kell tekintenünk (3, 4). Mőzs és a Sió torkolata közt határt vonni nem lehet. Mélyfúrási adat nincs, a Sió idősebb törmelékkúpfelszíne fokozatosan simul bele a Duna völgyébe. Az amúgy is rossz határt a futóhomok teljesen eltünteti. A Dunavölgy keleti elhatárolása nehéz. Mai tudásunk szerint a Dunának az újpleisztocénig széles törmelékkúpja volt. Keleti széle Cegléd környékén lehetett. Nem tudjuk, hogy nyugat felé meddig terjedt, mert a Duna későbbi eróziója a- legnagyobb részét elpusztította. A dunai törmelékkúp is elmosódva érintkezett a Dunántúl felszínével, mely nyugat felől gyengén lejtősödve jóval keletebbre terjedt, mint a Dunántúl mai felszíni határa. A kettő között a törmelékkúpon lévő legnyugatibb meder lehetétt a határ (25). A törmelékkúp magasan lévő csúcsi része Budapesttől délkeletre sok jó feltárásban látható. Mai tudásunk szerint a szentlőrinci törmelékkúp kétosztatú. Mélyebb kavicsa levantei korú, melyre durvább, vaskérges ópleisztocén kavics települ (26). Az ebben talált gerinces fauna alapján a pleisztocén elején (Günz) rakódott le (9, és Kretzói M. szóbeli közlése szerint). Többi, ettől délre eső részét sok helyen nehéz felismerni, mert: 1. A pesti öbölben még magas, mezahelyzetű törmelékkúp Ecser és Felsőpakonypuszta közt hirtelen lesüllyedve fiatalabb üledéksor alá kerül (22, 23). 2. A feltárások hiánya és a vastag futóhomokborítás felismerését megnehezíti, mélyebb helyzetű, főleg a völgy felé eső részén pedig a követését sokszor lehetetlenné teszi. 3. Ugyancsak a futóhomok és a folyami erózió hatása miatt sokszor nehéz a völgy területén lévő törmelékkúproncsok felismerése és elhatárolása. Ilyen törmelékkúp-szigetekre épült Soroksár, Dunaharaszti és Taksony is. Pávai-Vaj na Ferenc szerint az itteni kavics fiatal (újpleisztocén) dunai terraszanyag, mely magasabb helyzetét utólagos felboltozódással nyerte. Térképmelléklete szerint a kavics alatt Taksony és Soroksár mellett a kisdunai meder mentén a felső-pannoniai rétegek is fel vannak tárva. Szerintem ezek a területek a törmelékkúp roncsai, mert közvetlen közelükben egy lépcsővel alacsonyabb szinten az árvizes laposok alatt megvan a völgykitöltő kavics. A törmelékkúp kavicsa két további feltárásban látható Sümeghy József kéziratos térképlapján. A nagyobb területű feltárás Alsónémeditől északnyugatra 1 km-re van, felszíne 108—109 m tszf. A kisebbik Felsőbabádpuszta mellett található, felszíne 99 m teszf. Más helyen a törmelékkúp kavicsa mind a völgyben, mind annak bizonytalan keleti határterületén csak fúrásból ismeretes. Kavicsa felett vastag futóhomok van a felszínen. A futóhomok alatti löszös üledéksor lefelé folyam; üledékbe megy át, amint azt Sári, Dabas és Gyón artézi fúrásai bizonyítják. Ócsa, Sári és Dabas mélyfuratú kútjaiban a kavicsfekü abszolút magassága sokszor megtévesztő, mert kb. azonos a szomszédos dunavölgyi kavicséval. Ettől azonban elválasztható, mert' egyrészt az északabbi fúrásokban a felszíne jóval magasabb, mint a szomszédos dunavölgyi kavicsé bármikor is lehetett, másrészt a dunavölgyi kavics általában már durvább szemű. A délebbi fúrásakban a törmelékkúp kavicsasokkal vastagabb, feküje mélyebben van, mint a dunavölgyié. Ez esetben azonban az is lehetséges, hogy a törmelékkúp kavicsa fölé; annak lecsonkolt felszínére dunavölgyi kavics települt. Erre utalhat az is, hogy néhány fúrásban a durva kavics alatt finomszemű van, mely feltehetőleg a törmelékkúphoz tartozha-