Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Erdélyi Mihály: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei

160 Hidrológiai Közlöny- 35. évf. 1955. 5—6. sz. Erdélyi M.: A Dunavölgy víztároló üledékei felszínre. Ez utóbbi jelenség főleg a völgy nyugati részére jellemző. Felszíne mindkét esetben futóhomokká alakult. A futóhomok vándorlása során sokszor rákerült a szomszédos lapos vagy lösziszap felszínére és azt mint vékony (1— 1,5 m) lepelhomok fedi. Az ilyen eredetű futóhomok a völgy keleti szélén sok esetben teljesen eltünteti a Homokhátság felé eső határvonalat. 4. A hajdani főmeder helyén lévő tőzeges (kotus) laposok (Ócsa, Bugyi, Fülöpszállás környéke, Vörösmocsár) alatt is folyami homok van, azonos a többi felszíni képződmény feküjével. Amint látjuk, az összes felszíni képződmény feküje tehát folyami homok. Ennek há-' rom okból van jelentősége: 1. A vízzáró lösziszap területén a belvíz felfakadásának helye a homok ablaka. 2. A lösziszapos területen a talajvíz szennyezése a folyami homok ^ablakokon nagy területre, terjedhet ki. 3. Öntözéses gazdálkodás tervezése esetén nemcsak a mélyebb szintű szikes lösziszap változó vastagságával kell számolni, hanem az abban szigetszerűen megjelenő homokfoltokkal is. 5. A völgy északi részén a folyami homok alatt aprókavicsos, folyami homokos rétegsor van, ami 2 m-nél nem vastagabb. Helyenként a felszint is eléri, máshol ki'smélységű feltárásban látható. A legtöbb artézi fúrás nem jelzi. Jobb öblítésű fúrással nem is lehet elkülöníteni az alatta lévő durva kavicstól. Az 1950. évi síkvidéki földtani térképezés során 10 m-es „száraz fúrásokkal" igen sok helyen kimutatták, így Kunszentmiklóstól keletre (Sz. Hajós Márta), Szalkszentmárton—Dunavecse—Apostag környékén (Rónai András) és az Apostag— Solt—Fülöpszállás háromszögben (Erdélyi Mihály). Hantától délre nem ismeretes a felszín közelében. Ez a rétegsor az óholocén folyami feltöltéssel keletkezett (5, 23). Felszínalatti képződmények A völgykitöltés képződménye 6. A folyami homok és aprókavics alatt van a felsőpleisztocén korú, összefüggő kavicsos rétegsor. Legszebb, többszáz m-es hosszúságú feltárása a délegyházai homokbánya. A völgy északi részén anyaga durva kavics, gyakori benne még a durva hömpöly is (pl. Délegyháza). Dél felé fokozatosan finomodik szemnagyságban, mind gyakoribbá lesz a homokrétegekkel való váltakozása. A sok homokréteg különösen a fekű közelében bizonytalanná teszi a kavicsos rétegsor fekü felé való elhatárolását, főleg, a Kalocsától délre eső területen. A Dunavölgy feküképződményei 7. Az idősebb pleisztocén dunai törmelékkúpkavics területileg kétféle: a) Finomabb kavics a völgykitöltés durva kavicsa alatt, b) durva kavics a völgy északi peremén a felszínen (Alsónémedi, Felsőbabád). A dunavölgyi kavics alatti törmelékkúpkavics sok esetben azonosítható a Hátság artézi kútjainak kavicsszintjeivel. A vastagsági térképen végzett számításom szerint a dunavölgyi kavics térfogata, beleszámítva a Bugyitól délre lévő terület valószínűleg törmelékkúp eredetű kavicsát is, 81 km

3. Kérdés, honnan került e hatalmas kavicstömeg a Duna völgyébe. Szerintem anyagának nagyobb része az erodált hatalmas miocén kavicstakarókból származhatott. Áttelepítése közben átmenetileg egyrésze lerakódott a nagy felső-pliocén-ópleisztocén törmeléklejtőkben, amelyeknek ma már csak csekély roncsai vannak meg. A kavicsanyag kisebb része jégkori eredetű, mely a fizikai mállásnak kedvező glaciális klima alatt képződött a Középhegységben, az Északnyugati-Kárpátokban és az Alpokban. A Duna és mellékfolyói szállították mai helyére. Ennek a kitűnő víztároló üledéknek nagy jelentősége van. Kis mélységből a völgy egész területén szinte korlátlan mennyiségű, tiszta, egészséges, ipari szempontból is jó összetételű vizet szolgáltat. A kavicsfeküből, az ópleisztocén és felső-pannon rétegekből többnyire kevesebb és meszesebb, a pannon mélyebb szintjeiből pedig a szükségesnél sósabb víz származhatok, de mennyisége a kavics vizénél jóval kevesebb. 8. Idősebb pleisztocén korú, nem dunai eredetű törmelékkúpkavics. A Dunántúlon Ercsi, Érd, Százhalombatta stb. környékén sok fúrásban és feltárásban meglévő kavics a Dunavölgy artézi kútjaiban is (Adony, Tass, Kunszentimiklós, Dunavecse, Dunaföldvár, Solt, Bölcske, Foktő) megvan. Ez a kavicsréteg finomszemű, nem közvetlenül a dunavölgyi kavics feküjében települ. A fúrások tanúsága szerint attól idősebb-pleisztocén rétegek választják el. A mezőföldi fúrások, a dunai magas partok feltárásának szelvényei és a dunavölgyi mélyfúrások ópleisztocén rétegsorainak meglepő azonossága következtében a mélyebb pleisztocénben jelentkező finomkavicsos rétegsort a dunántúli magas helyzetű kavicsok folytatásának tartom. Ugyanolyan, a völgymélyítéstől megkímélt maradványok ezek, mint a dunai törmelékkúp roncsai, melyeket a völgy északkeleti szélén a durvakavics alatt sejthetünk. 9. Baja környékén a Hátságon és a peremen lévő fúrások kavicsos rétegsora valószínűleg szintén az idősebb-pleisztocén korú törmelékkúpkavicshoz tartozik. Erősen vitatható a bajakörnyéki hátsági kavics dunai törmelékkúp jellege (26). A sokkal északabbra Kiskőrös környékén a dunai törmelékkúp kavicsa már murvaszemnagyságúvá finomodott. Nem képzelhető el tehát, hogy Ba-