Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - A Hidrológiai Közlöny nyelvművelő rovata: Szaknyelvünk fejlődéséért

Csallány S.: Nagy-Budapest forrásai Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. Ilf7 szont, a kutat a forrás aknájának (ciszternájának) lehet tekinteni. Az előbb említett árok, a kút, illetve a forrás vizét az Aranyhegyi patakba vezeti. Az árok elején, közvetlenül a dülőútnál, terméskő építmény a foglalás, alul egy betoncső kifolyóval. A cső helytelenül van elhelyezve, mert a vízvétel körülményes. Általában az egész építmény kezdetleges és amellett elhanyagolt. Medence nincs, az árokba jutó víz azonnal tovább folyik. Megközelíthető az előbbihez hasonló útvonalon. Mérési eredmények: 1954. IV. 18. Q = 15,0 l/perc H = 10,0C° 1954. IÍ. 6. Q = 24,0 l/perc H = 10,0C° Felhasználása öntözésre kiválóan alkalmas lenne. Ivóvízre a környék lakatlansága miatt egyelőre nem jön számításba. 303/C. sz. forrás az Aranyhegyi-patakba torkoló árokba folyik a csúcshegyi 1—2. dülőút között, a 21517 tirsz. lévő ház mellett. A kiscelli agyag és a lösz határán jelentkezik a v'?

: Az aknában összegyűjtött vizet vascső vezeti az árokba. Helytelen, hogy az akna lefedetlen és így a víz szennyeződhet. (Lásd vízelemzési vélemény). Forrásmedence itt sincs, mert a folyamatosan előtörő víz közvetlenül az árokba kerül, ahonnan a 303/B. forrás vizével együtt az Aranyhegyi-patakba ömlik. Könnyen megtalálható a forrás, ha az Aranyhegyipatakba torkoló árkot megkeressük és amellett megyünk felfelé a házig (21517 hrsz). Mérési eredmények: 1954. IV. 18. Q = 9,0 l/perc H = 10,0C

o 1955. II. 6. Q = 10,0 l/perc H = 10,0 C° A vízmintavétel napja 1954. IV. 18. Részletes eredmények az 1. táblázaton. Vélemény az elemzés alapján: A víz vegyileg nem kifogásolható, coli bacilus tartalma miatt azonban kifogás alá esik. Újabb, steril! körülmények között vett vízminta beküldése ajánlatos lenne. A forrást beton fedlappal kellene lefedni. Ivásra nem használják, öntözésre alkalmas. Jobb, szabályosabb foglalással nagyobb vízhozamot lehet remélni. A 303. sz. forrásokról megállapítható, hogy mindegyikük aránylag bővizű, ezért érdemes lenne az öntözéssel kapcsolatos lehetőségeket részletesebben megvizsgálni (gravitációs úton való vízhasznosítás). A három forrás vízhozama 110 m'/nap. (Következő számunkban folytatjuk.) Szaknyelvünk fejlődéséért A Hidrológiai Közlöny nyelvművelő rovata. Rovatvezető: Dr. Lászlóffy Woldemár. A Szabványügyi Hivatal —, egyik szakbizottságának kívánságára, — azzal a kéréssel fordult a Magyar Tudományos Akadémiához, hogy vízszín és vízszint szó szabatos értelmezésével szüntesse meg a használatukban uralkodó bizonytalanságot. Az Akadémia Hidrológiai Főbizottsága január 12^i ülésén foglalkozott a kérelemmel és elfogadta dr. Németh Endre professzor meghatározását, amely lényegében megegyezik Károlyi Zoltán kandidátus lapunk miult évi 5—-6. számában rovatunk hasábjain közölt értelmezésével. Az alábbiakban szó szerint közlöm — dr. Németh Endre és dr. Lászlóffy "Woldemár szövegezésében — az akadémiai bizottság állásfoglalását, amely — remélhetőleg — megszünteti az ingadozó szóhasználatot. Megszívlelendő dr. Kessler Hubertnek a fúrásokra vonatkozó észrevétele. Valószínű, hogy az olyan elnevezésekben, mint az általa említett. Juventus-forrás, nem pongyolaságról, hanem tudatos ferdítésről van szó. A fürdővállalatok, a gyógyulást kereső betegek bizalmát biztosítandó, igyekeznek minden gyógyvizet természetes eredetűnek feltüntetni. A fürdőpropagandában tehát sok kút fog „forrás" maradni, ami természetesen, nem jelenti azt, hogy a tudományos irodalomban ne legyünk szabatosak. Végezetül örömmel jelentem, hogy legközelebbi számunkban dr. Sebestyén Olga Bogdánfy-érmes tagtársunk a limnológiai szakosztály részéről szól a nyelvművelés kérdéséhez. A rovatvezető. VIZSZIN ÉS VÍZSZINT A Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottságának állásfoglalása. Vízszín és vízszint egyaránt használatos szavak, de nem azonos, hanem jól megkülönböztethető fogalmak megjelölésére szolgálnak. A vízszín szó a vízfelszín szóból rövidült, a víz és levegő érintkezési felületét jelöli. Ha a víz cseppfolyós testtel érintkezik, a folyadékkal közös felső határfelülete a vízszín. A vízszín tehát valóságos (konkrét) fogalom. A vízszint a gravitációs erőtér potenciálfelületseregének valamelyike, ha azt vízzel kapcsolatban említjük. A nyugalomban lévő víz színe a vízszántsereg valamelyikével esik egybe. A vízszint tehát elvont (absztrakt) fogalom, amelyhez geodéziai lényeg kapcsolódik: magasságot (nívót) jelöl. A két fogalom közötti különbségre élesen rávilágít az a tény is, hogy a vízfolyások vízszíne a vízszintsereg egyikével sem esik egyibe. Ez szemléletesen mutatkozik a hossz-szelvényben, mert a vízszín vonala nem vízszintes! Ennek megfelelően valjfmely folyószakaszon vízszínrögzítésről, észlelt vagy tervezési árvízszínről, duzzasztott vízszínröl beszélünk. A vízfolyás valamely pontyán (meghatározott szelvényé ben) viszont vízszinteket észlelünk, illetve különböztetünk meg, vagyis valamely vízmércén észlelt kisvízszintről, megengedett duzzasztási szintről, válható árvízszintről szólunk. Kanyargás folyón azonban a keresztszelvényben sem vízszintes a vízszín vonala. A két szó helyes használatára álljon itt még néhány példa: A vízszinen úszó test vízbemerült részei különböző (víz) szintekben mozognak. A folyó vízszíne emelkedik és valamely mércén elérheti a legmagasabb árvízszintet. A talajvízszint — de nem a talajvízszintet — alacsonyabb szintre lehet süllyeszteni. A talajvízszín ingadozásait a kutak vízszintjének megfigyelésével követjük. A FÚRÁS NEM F 0 RRAS Szakirodalmunkban sajnálatosan elharapódzott egy a „forrás" szóival kapcsolatos (fogalomzavar. Forráson (Isztocsnik, Quelle, Source, Spring) csakis a természetes felszíni vízifakadást értjük. A mesterségesen, — fúrással, aknával, kúttal — fakasztott víz nemcsák a magyar, de a példaként említett és a forrás szóval egyértelmű külföldi kifejezések esetén sem azonosítható a forrás fogalmával. Ennek ellenére gyakran nevezik a fúrással feltárt vizet forrásnak (pl. Juventusforrás). Javaslom, hogy a forrás szót csakis természetes vízfakadásokra alkalmazzuk. Dr. Kessler Hubert