Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Öllős Géza: Vízépítés műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata inhomogén altalaj esetén

121} Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. öllős G.: Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás A valóságban a felvízoldali és alvízoldali szádfalak hossza rendszerint nem azonos. Ilyenkor — következtetve kísérleti kutatásaink alapján — ha a műtárgytól nem nagy mélységben vízszintesen elhelyezkedő vízzáróbb (vagy vízzáró) kilépési gradiensénele a meghatározása. A buzgárképződés megindul, ha a talaj fizikai jellemzőktől függő kritikus esés fellép. Ennek értéke az elmélet szerint a kísérleteknél alkalmazott 2,60 t/m

3 fajsúlyú (s) homok, 35%-os hézagtérfogat (n) és 13. réteg van, annak a különböző szádfalak alatti térben lévő potenciálesésre való hatása nem azonos. Nagyobb potenciálesés lép fel annál a szádfalnál, amelyik alatt kisebb az áteresztőbb rétegbeli szivárgási keresztmetszet. 2. Kilépési gradiens A vízépítési műtárgyak stabilitásának vizsgálatánál fontos az alvízoldali szivárgási tér ún. - 13. változat - 1. változat ábra 1,00 t/m

3 vízfajsúly (y) esetén y A kismintában alkalmazott 11,40 cm-es vízlépcső esetén a kilépési gradiens értékét a 10%-os potenciálvonalak alapján kiszámítva, az 1. táblázat tünteti fel. A táblázat adatainak elemzése során kitűnik, hogy a kilépési gradiens értékét legnagyobb mérték-