Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
3-4. szám - Széll Sándor: A gutorföldei völgyzárógát fenékkiürítőjének modellkísérlete
116 Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. Schophuis: A mezőgazdaság vízügyi munkálatai Indonéziában éven belül a rizst már nem kell importálnunk, sőt az Indonéziában termelt rizsből exportra is jut. Ilyen módon a megtakarított devizát gépek behozatalára lehet fordítani. Ezekkel a gépekkel tovább tudjuk fejleszteni mezőgazdaságunkat és növelhetjük majd a termőterületet. Indonézia fiatal ország, a mezőgazdasági-vízügyi tervezés még nincs befejezve, sőt a legtöbb helyen el sem kezdődött. Sok komplex vízgazdálkodási terv készítésére és kivitelezésére van szükség, melyek megvalósításához számos külföldi szakértőt kívánunk igénybe venni. Bizonyára magyar szakemberek is szép munkát fejthetnének ki és meg vagyunk róla győződve, hogy Indonéziában éppen úgy otthon éreznék magukat, mint mi az Önök szép hazájában. A gutorföldei völgyzárógát fenékkiürítőjének modellkísérlete Építőipari Műszaiki Egyetem. II. sz. Vízépítéstani Tainszék. Tanszékvezető: Dr. Mosonyi Emil műszaki egyetemi tanár. A kormányprogrammá alapján mindinkább megfelelő súllyal előtérbe kerülnek a mezőgazdaságot szolgáló létesítmények tervezési, építési, üzemi kérdései. Mezőgazdasági beruházások keretébe tartozik a gutorföldei völgyzárógátnak és az azzal kapcsolatos műtárgyaknak létesítése is. A beruházás célja: a pördeföldei állami gazdaság 400 kat. hold dombvidéki gyümölcsösének öntözése. A völgyzárógát mellett egy kisebb halgazdaságot is berendeznek. Az öntözővizet a Sziget patak biztosítja, a patakvölgyben való tározás útján. A tározóteret egy földgát hozza létre, amelynek magassága kb. 4 m. A gáttestbe kerül az egy műtárgyként kialakított fenékkiürítő és túlfolyó. — Az időnként előforduló nagyvíz a műtárgy túlfolyó élén átbukva a közös levezető csatornába kerül, amely elvezeti az árvizet. A fenékkiürítő biztosítja a tó teljes leeresztését, továbbá a tetszőleges vízhozam levezetését. A kb. 30 m (hosszú 2X2,5 m széles és 4,5 m magas, utófenékkel, utóágyazattal ellátott kettős csatorna, burkolt átmeneti szakasz után, torzfelülettel csatlakozik a földmederhez. A csatornák felső főjében zsilipek szabályozzák a vízátbocsátást. Az üzemi vízhozam — lehalászás idején — 12 m'/sec, de 57 m 3/sec-ot is emészteniük kell a csatornáknak. A zsiliptáblák alatt kirohanó vízsugarak sebessége 4—9 m/sec között változik. Az elmondottakból kitűnik, hogy a legfontosabb műszaki kérdések a következők: 1. A nagy vízsebességet a megengedett sebességre kell csökkenteni — megfelelő sebességeloszlás biztosítása mellett — a víz földmederbe érkezése előtt. Az energiatöréssel, a sebesség megfelelő mértékű lecsökkentésével biztosítható a mű levegőfelőli része alámosás, a meder erodálás ellen. 2. Ismerni kell a zsilipek előtti áramlási viszonyokat is. A sebességeloszlás ismeretében a gerebráes úgy helyezhető el, olyan méretben építhető meg, hogy lehalászáskor a gerebrudak közötti, és a gerebrudak előtti vízsebesség ne haladja meg azt a sebességet, amit a halak még baj nélkül elviselnek. A fentiek eldöntéséihez a tervezők modellkísérletre vannak utalva. A Mélyépítési Tervező Vállalat megbízta a Tanszéket, Ihogy az említett egyesített berendezés fenékkiürítőjét, a közös elvezető csatornát és a zsilip előtti áramlási viszonyokat modellkísérlettel vizsgálja meg. Az említettek mellett szóba került a túlfolyóéi, a beeresztőzsilipek ellenőrzésének és tarázásának (kérdése is. A rendelkezésre álló szűk keret miatt azonban ezek vizsgálatától el kellett tekintenünk, annál is inkább, mert ezeket az adatokat számítani lelhet. Az átbukás és átfolyás vízihozamtényezőjének pontosabb ismerete hiányában elkövetett eltérés nem okoz jelentősebb hibát. A modellkísérletnek a választ úgy kell megadnia, hogy a megoldás hidrauliikailag legjobb és gazdaságos legyen. A kísérlet folyamán alaposabban vizsgálni kell az áramlási, sebességeloszlási, vízszintkapcsolódási és energiatörési viszonyokat az energiatörő elemek különböző elrendezése esetén. A kérdéses műtárgyat 1:20-as méretarányban építettük meg. A szükséges legkisebb beépítendő méretek figyelembevételével kb 10X31 m méretű a modell. A tervfeladatot, a vázlatterveket a MÉLYÉPTERV Víziművek Osztálya készítette Bokor Mihály osztályvezető vezetésével. A kísérlet módosíthatja a továbbiakban — a műszaki tervezésinél — az egyes megoldásokat. A műszaki tervezés a kísérlettel csaknem párhuzamosan folyhat. A tervezőkkel tartott szoros kapcsolat biztosítja a kísérleti eredmények közvetlen hasznosítását a tervezésben és a kivitelezésben. A kísérlet hasznos útmutatást nyújtihat a vízépítésben nagy számban előforduló kis műtárgyak — bújtatók, főként áteresztők — (kialakítására, üzemére vonatkozóan is. Széli Sándor tanársegéd.
