Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Láng Sándor: Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben

80 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Láng S.: A Bükk morfológiája erre eddig nem is került adat forgalomba. Az ingadozási szám náluk oo. 4. A mészkő és az agyagpala, vagy az eruptív kőzetek határvonalán fakadó, csak csekély vízmennyiséget szolgáltató források (Bánkút, Csurgókút, Hármaskút, Csipkéskút, Látókövek alatti Szalajka, Hariea, Jávorkút, Létrás és Sebes forrásai, egyes bükkszentkereszt környéki források, vagy a Nagy plató déli peremén sok forrás, m. pl. a Peskői, az Iluskút, a Pénzpataki források, a Várkút Felsőtárkány mellett, stb.). Az ingadozási szám ezeknél aránylag kicsiny. 5. A nem karsztos területeken fakadó források, pl. porfiroidból (Bükkszentkereszt nél), agyagpalábél (pl. Szentlélek) karbonkorú palából (pl. Felsőtárkány és Répáshuta között sok helyen) és a bükkperemi fedőhegységi területen fakadó források, általában igen csekély mennyiségű rétegvizet szolgáltatnak, sok közülük száraz években vagy évszakokban nem is működik. Néhány jellegzetes bükki forrás hidrográfiai adatait az 1. táblázat tartalmazza. A forrásokról közölt adatok sorában feltűnő az állandó vizű források legtöbbjének nagyfokú vízhozamingadozása. Amíg. pl. az 1939—40. bő csapadéku évben (1939 IX.—1940. VIII.) a csapadék összege a Bükkben átlag 1000 mm volt, addig az 1948—49. év ugyanazon szakában csak 600 mm. Ezzel magyarázható az a nagy vízhozamingadozás, amely pl. sok évvel ezelőtti saját méréseim és a legutóbbi évek vízhozamadatai között van. (1. a 2. táblázatot). Éppen a' nagyarányú vízhozamingadozások miatt van igen nagy szükség a források tulajdonságainak minél részletesebb tanulmányozására. Nagy haladás lesz, ha az előbbi táblázatban 2. táblázat Száraz és nedves időszakok csapadékadatai Csapadékmérő állomás neve 1939 IX 1940 YIII. hónap, mm (1 év) (nagyon nedv. idősz.) 1948 IX—1949. VIII. hónap mm (1 év) 1948 IX--1949. IV. hó mm (8 hónap) (nagyon száraz időszak) Évi törzsérték 1901—40. (mm) 1. Miskolc, 120 m 792 479 '134 583 2. Lillafüred 1027 748 224 727 3. Ujmassa (Garadna) Tógazdaság, 332 m 986 537 149 — 4. Jávorkút, 665 m 1059 — '— 5. Szentlélek, 700 m 1118 kb. 600 kb. 180 759 6 Bánkút, 880 m 1126 686 202 896 7. Tebe őrház, 355 m 1023 562 180 — 8. Felsőtárkány, 218 m 755 492 140 550 9. Szilvásvárad, 345 m 830 501 149 — 10. Szilvásvárad. Szalajka, 400 m 938 528 158 — 11. Bélapátfalva - 792 452 143 582 12. Mezőkövesd 683 473 98 596 13. Putnok 764 446 142 583 3. táblázat A Bükk és környékének nagyobb felszíni vízfolyásai Patak neve, a szelvény helye Vízgy. terület km

2 Legalacsonyabb és legmagasabb pont (Vízgy. ter.) Átlag csapadék mm Lefolyás o/ /o (becslés) Közepes évi lefolyóvíz mill. m

3 Átlagos napi lefolyó víz ezer m

3 Vízgy. terület közepes magassága (becslés) L/sec/ km

2 fajlagos lefolyás Eger, Felnémet É-i széle felett 132,0 178—816 m 650 20 17,16 47,0 350 4 Tárkánv, Felnémet K-i széle felett 104,5 180—952 m 700 20 14.63 40.0 450 5 Szomolya, Szomolya É-i sz. f. 18,5 195—669 m 600 15 1,67 4,6 300 3 Hór, Bogács É-i széle felett . . 120,0 176—938 m 700 20 16,80 46,0 450 5 Tardi, Tard É-i széle felett . . 33,5 135—667 m 600 15 3,01 8,3 300 4 Kácsi, Tifcolddaróc É-i széle f. 28,5 145—655 m 600 15 2,56 » 7,0 300 4 Latorvíz, Sály É-i széle felett 30,0 160—718 m 600 15 2,70 7,4 350 4 Csincse, Harsány ÉNy-i széle f. 27,5 140—720 m 600 15 2,47 6,8 350 4 Aranyosi, Aranyosi csárda f. . 37,0 146—720 m 600 15 3,33 9,1 350 4 Szinva, D.-győri Vasgyár felett 110,0 165—946 m 800 25 22,00 60,0 600 6 Harica, Sajólászlófalva Ny-i 300 széle felett 65,0 155—773 m 650 20 8,45 23,2 300 4 Tardona, Herbolyabánya felett /33,0 180—700 m - 600 15 2,97 8,2 300 4 Bán Dédes D-i széle felett 99,0 240—959 m 700 25 17,32 47,5 500 5 Uppony (teljes vízgyűjtő) '102,0 100—453 m 600 15 9,18 25,0 300 3 Összeg : 940,5 — — — 124,25 340,1 —