Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Csajághy Gábor: Néhány hazai iszap présfolyadékának kémiai tulajdonsága és felhasználási lehetősége a gyógyászatban

Csajághy G.: Iszap présfolyadékának kémiai vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 7 ban, ha megfelelő koncentrációban vannak jelen. A hidrogénionok után a háromértékű kationok hatása a legerősebb, utánuk a kétértékű kationok következnek és végül az egyértékűek. Az átváltási koncentráció H-ionok esetében 0,2 millimól, a háromértékű alumíniumnál 1,0, a kétértékű Ca-nál 5 és az egyértékű Na-, vagy K-ionoknál 1000 millimól. Az OH- és HC0

3-ionok ellentett értelemben hatnak, mint a kationok. Azokon az anyagokon kívül, amelyek ionok alakjában jutnak a bőrbe és ezúton gyakorolnak a szervezetre hatást,vannak olyanok, amelyek a bőrön keresztül bejutnak a szervezetbe ós ott specifikus hatást fejtenek ki. Ide tartoznak azok az anyagok, amelyek zsíroldószerekben oldódnak, azaz lipoidoldhatók. Ebbe a csoportba tartoznak az elemi kén, bizonyos gázok, mint H

2S, COg, rádiumemanáció. Ide tartoznak a különféle bitumenszerű anyagok és ezek kisérőjeként gyakran fellelhető ösztrogén hatóanyagok is. A nem lipoidoldható ásványos anyagok közül nem tudjuk, hogy mint szelektív ionok, vagy pedig molekuláris alakban, egyesek átjuthatnak a bőrön keresztül a szervezetbe. Eddig ezt a báriumról, rádiumról, szulfidokról, jodidokról, arzenitekről mutatták ki és valószínű, hogy átjutnak a ferróés manganósók is. A lipoidoldható alkatérszek közül a mi esetünkben a kénhidrogénnek és a belőle oxidáció révén keletkezett kolloidális elemi kénnek lehet nagy szerepe. A gyógyvizekkel kapcsolatos vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a kénhidrogén hatalmas farmakológiai ágens. Ma már feltétlen bebizonyítottnak kell tekinteni a bőrön keresztül való áthatolását a szervezetbe. Magában a szervezetben is különféle aktív anyagcseretermékek (hisztamin, acetikolin) képződését idézi elő, ami azután számos következményes jelenség okozója. A szervezetbe a bőrön keresztül bejutott kénhidrogén részleges oxidáció következtében kolloidális elemi kénné alakul, ez azután új kénhidrogénképződés forrását képezi. Ez az oka a kénhidrogén tartós hatásának. A lipoidoldható anyagok közül jelentősége lehet bizonyos szerves anyagoknak is. Erre a szerves anyagokban gazdag gyógyiszapok tanulmányozása derített fényt, mint azt a hazai gyógyiszapvizsgálatokkal kapcsolatban többször előadtam. Ezek a szerves iszapok ugyanis ösztrogén hatóanyagokat tartalmaznak, amelyektől nem mint régebben hitték hormonhatást, hanem mint az Kolpikov kísérleteiből következik, olyan balneológiai hatást kell várnunk, mint aminőt a gyógyiszapokban és gyógyvizekben előforduló egyéb hatóanyagok is kiválthatnak. Tehát elsősorban aktív anyagcseretermékek, mint hisztamin, acetilkolin, által előidézett hatáshoz hasonlót. A múltban a gyógyvizek szerves anyagaira sem az orvosok, sem a kémikusok nem fordítottak kellő figyelmet. Ennek egyik oka az az általánosan elterjedt és sok esetben téves felfogás volt, hogy az a víz amely szerves anyagokat tartalmaz egészségügyi szempontokból súlyosan kifogásolható. Nem vették észre, hogy ez is éppen úgy, mint pl. a nitráttartalom csak abban az esetben kifogásolható, ha nem geológiai eredetű. Ezért különösen az ismertebb gyógyvizek vizsgálatakor, féltvén azok jó hírnevét, a szerves anyagok meghatározását csaknem minden esetben mellőzték. A másik ok pedig magában a meghatározás nehézségeiben rejlett. Mai napig sincs ugyanis megbízható módszer természetes vizeink szerves anyagainak mennyiségi meghatározására. Sőt nemcsak mennyiségileg, hanem még minőségileg sem ismerjük gyógyvizeink szerves anyagainak legnagyobb részét. Annyit azonban tudunk, hogy némely hazai gyógyvíz —• elsősorban a szénhidrogénelőfordulással kapcsolatos gyógyvizekre gondolok — bitumenszerű anyagokat tartalmaz, amelyekről tudjuk, hogy az ösztrogén hatóanyagok hordozói. Nem lehet az véletlen, hogy leghatásosabb gyógyvizeink szénhidrogén előfordulással vannak egybekötve (Hajdúszoboszló, Bükkszék, Mezőkövesd). Egyes gyógyvizeink ösztrogén hatóanyagtartalma néhány évvel ezelőtt csupán lehetőség volt, ma már nemcsak bizonyosságnak tartható, hanem még a balneológiai jelentősége és szerepe is világosan felmérhető. A kérdés végleges lezárását ezen anyagok tényleges kimutatása adja, ami biológiai kísérletekkel egyáltalán nem megoldhatatlan feladat. Érdemes volt erről kissé részletesebben megemlékezni, mert a gyógyvizekkel kapcsolatban a világirodalomban alig van ilyen meggondolásra utalás. A dolgozat elején leírt klinikai kísérletek szempontjából azért van az előadottaknak jelentősége, mert amint az az első táblázatból világosan kitűnik, a szerves anyagokat nem tartalmazó két iszapnak nem volt hatása és a szerves eredetű iszapok közül is a hévízi iszapnak volt nagyobb a hatása, tehát azé az iszapé, amelyik szerves anyagokat nagyobb mennyiségben tartalmaz. Az összes felsorolt folyamatok azzal a ténynyel, hogy a bőr felülete a présfolyadékban jelenlevő különféle anyagokkal érintkezésbe jut minden külső beavatkozás nélkül, önmaguktól is végbemennek. Bizonyos elektrokinetikai jelenségek (elektroozmózis, elektroforézis) azonban kedvezően befolyásolják, meggyorsítják azokat. Elektroozmózissal oldatok és kenőcsök penetrációját gyorsítani lehet. Pl. a kokainnal való helyi érzéstelenítés eletroozmózissal siettethető és tökéletesebbé tehető. Az elketroforézis abban nyilvánul meg, hogy a folyadékban diszpergált. részecskék : szuszpenziók, emulziók és kolloid okiatok részecskéi az elektromotoros erő hatására mozgásba jönnek, egyik elektródtól a másik irányába vándorolnak. Ezen vándorlásnak a bőr felülete útjában áll, tehát a részecskék és a bőrfelület érintkezésének lehetősége nemcsak számszerűleg nő meg, hanem időben is meggyorsul. Az említett kísérletek szempontjából igen fontos, hogy nemcsak ionok, hanem a szervetlen és szerves molekulák és molekulacsoportok is résztvesznek ebben a vándorlásban és éppen ezzel magyarázhatók a klinikai kísérletek jó eredményei.