Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai

A Vérmező mérnökgeológiai adatai rázatával egyező orogén-mozgást és a 9. ábrán közöli parketta-szerű felszabdaltságot mutat. b) Az egyes vetők közötti kőzettömb rétegdőlésénél két ellentétes irány különböztethető meg. A rétegek dőlése a vetők csapási irányával részben közelítőleg megegyezik, részben arra merőleges irányú. Ezekből az adatokból arra kell következtetnünk, hogy az orogén mozgást előidéző, vízszintes síkban fellépő hajlító nyomaték vette igénybe a márgakőzetet. A vetőket a 3-as jelű repedéseknek megfelelő nyíróerő, az egymásra merőleges dőlési irányú kőzetrögök határán fellépő repedéseket a 8. ábrán 2-vel jelölt repedéseknek megfelelően a húzóerő, a rögök jelenlegi ferde helyzetét az excentrikus nyomásból eredő hajlító nyomaték hozta létre. c) A földalatti térségben egyes helyeken 20— 70 l/perc mennyiségű vízbetöréseket észleltek. Ezek a vízhozzáfolyások a vágatok előrehajlása _ során részlegesen, vagy egészen megszűntek. Az észlelések azt mutatják, hogy az egyes vízbetörések egymással összefüggnek. Így pl. az a), b), c)vel jelzett vízbetörések mennyisége és az eltelt idő, azaz vágat előrehajtás sebessége között összefüggés mutatható ki, amelyet grafikusan a 17. ábrán rajzoltunk meg. JELMAGYARAZAT Vágat tengelye • Vízbetörés helye Vízfolyós iránya Ellen/éles irinuú réteqhotor =--— Vető csapása te £ 60 \ K R i\ •K • 50 |fjí? í? M * w 0 <0 a \ ! \ \ \ M \V > 0 •V \ v' / \ V.JU ®\ J III IV v 1952. év VI hónap HV—~T/iS %> "5\ m

1 x® dr. Horusitzky Ferenc hidrológiai vizsgálatai igazolják. A víz a fejtárókban jelentősebb mennyiségben jelentkezett, mint a talptáróban, az tehát nem alulról tört fel, hanem gravitációs úton folyik. Ezek alapján az 1. alatti feltevést el kell vetni. ad 2. A kőzet repedéseiben csak meghatározott mennyiségű, aránylag kevés víz tárolható, ebből következik, hogy az gyorsan elapadna. Vízelapadást csak a keleti oldalon tapasztaltunk, a nyugati vágatokban nem. A víz tehát nyugati irányból táplált. Igaz, hogy a szivattyúgép üzemórák és a csapadék között összefüggés kimutatható. A vizsgálat szerint az eső 7 napi késéssel jelentkezik a táróban. A mérés 3 hónapra terjedt ki, tehát nem áll még elegendő adat rendelkezésünkre ahhoz, hogy a külső csapadék és a munkahelyről kiemelt víz mennyisége közötti összefüggésre, pontos adatokat állapítsunk meg. A szivattyúk munkaideje alapján megállapított vízmennyiség integrálgörbéje tört egyenest szolgáltatott. A gyakorlatilag csapadékmentesnek mondható január hónapban a szivattyúzott vízmennyiség integrálvonal egyenes ágából arra kell következtetni, hogy a csapadékvíz csak késleltetéssel jut el a szivattyúzási (munka-) helyre, tehát a vízgyűjtő terület távoleső, de jelentős kiterjedésű. Azt is észleltük, hogy a felszínen nyílt árokban tárolt, az aknából kiszivattyúzott víz, a vágatok főtéin 7—10 napi késéssel csepegést okozott. Ez utóbbi adat is azt igazolja, hogy a felszíni csapadékvíz a kőzet repedésein át a vágatba bejutva, a csapadékvíz feltétlenül szerepet játszik a tárókba betört víz mennyiségénél. ad 3. A vízbetörés iránya a víznek a budai hegységből való eredetét igazolja. Ez utóbbira a kémiai vegyelemzés is némi igazolást szolgáltat. A víz kémiai analízisének összehasonlító adatait a 18. ábra mutatja. Az ábra tanúsága szerint az aknában észlelt víz karszt- és rétegvíz keveréke. 17. ábra. 17. munkahelyen lévő márgakőzetben észlelt vízáramlás térképezése. A vágatokba betört víz eredetére vonatkozóan az alábbi lehetőségeket kell figyelembe venni: 1. A víz a kőzet alsóbb rétegeiből hidraulikus nyomással tör fel. 2. A víz a kőzet repedéseiben tárolt és a csapadékvíz által táplált rétegvíz. 3. A víz a budai hegységből — esetleg karsztvíz hozzáfolyással — származik. Ezeket a pontokat részletezve, az alábbiakra kell figyelemmel lennünk : ad 1. A munkahelyen feltört víz 13—14 C° állandó hőmérsékletű. Alulról feltörő víznek nagyobb hőmérsékletűnek kell lennie, mint azt 18. ábra. 17. munkahelyen lévő márgakőzetben észlelt vízanalízis adatai. A 17-es munkahelyen észlelt vízbetörés iránya, az egyes vízbetörések elapadásának és a vágatkihajtás ideje közötti összefüggése, valamint a kőzetrétegeződés alapján, a víz hozzáfolyási iránya