Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai

62 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Járai J.: A Vérmező mérnökgeológiai: adatai; A szemeloszlásból jól látható, hogy az épkőzet a jelű görbével jellemzett ásványi alapanyaga sovány agyagnak, míg a morzsolt kőzet b jelű görbéje alapján agyagnak nevezhető. Tekintettel arra, hogy az agyag c jelű görbéje igen hasonlít a morzsolt kőzet szemeloszlására, talajmechanikailag ugyancsak agyagnak nevezhető. A két ásványi alapanyag hézagtényező szempontjából is eltérő. A b és c szemeloszlási görbével jellemzett agyagoknak nagyobb a hézagtérfogata, mint az a jelűé. Műszaki analógiával megvilágítva a kérdést, a márgát betonhoz hasonlíthatjuk. A márgában a benne lévő karbonát a cementhez hasonló kémiai kötést biztosít. A betonról ismeretes, hogy mennél nagyobb az adalékanyag hézagtérfogata és mennél kevesebb az adagolt cement, annál kisebb a szilárdsága. Ezért a beton adalékanyagát a hézagtérfogatminimum alapján állítjuk össze. Gömbalakú szemcsékből álló heterogén szemeloszlásra a hézagminimum feltételét többek között Fuller határozta meg d x (%) = 100 1) Az természetes, hogy a mérési átlag-képzéseket, vagyis a litoklázis- és vetőadatok feldolgozását csak a geológiailag azonos tábla, vagy kőzetrögökben mért adatok alapján végezzük el. Most már az a kérdés, hogy a bemért adatokból miképpen képezünk átlagot és hogyan állapítjuk meg a roncsolásból az erőhatásokat. A tektonikai szabdaltsági adatok átlagának értékelésére több grafikus módszer is ismeretes. A geológusok által gyakrabban alkalmazott litoklázis diagrammtípusokat a 13. és 14. ábrákon mutatjuk be. 300 Ny 270° képlettel. A képletben x a d szemcseátmérőhöz tartozó súlyszázalék, D a maximális, d a vizsgált szemcseátmérőt jelenti. A vizsgált kőzetek maximális szemcsenagyságát mindhárom anyagnál 0,1 mm-re véve fel, a 12. ábrán a Fuller-görbét is felrajzoltuk. Mint az ábrából látható, ahhoz az a jelű anyag szemeloszlása igen jól simul, tehát a hézag térfogata kisebb, mint a b, ill. c jelű anyagé. A betonszilárdsági analógia alapján a vizsgált agyagmárgák szempontjából tehát az ép kőzetnek kellett legnagyobb szilárdsággal rendelkeznie. A fentiek alapján nem kétséges, hogy a morzsolt márga, ill. az agyag nem utólag települt be a márga hasadékaiba, hanem az tektonikai hatás miatt, nyírás ^íatására állott elő. Ezt a megállapítást megerősíti az az észlelés, hogy a márgarétegben az agyagréteg átmenő, folytatólagos rétegeződésű. A kőzetekben észlelt vetők, litoklázisok átlagértékének megállapítása. Levonható következtetések A korábbiakban már részletesen kifejtettük, hogy a kőzetekben lezajlott erőhatásokra az azokban észlelhető roncsolásból (vetők, litoklázisok stb.) következtethetünk. Ha megfigyelünk pl. egy litoklázist, megállapíthatjuk, hogy annak iránya nem teljesen egyenes, hanem legtöbb esetben szabálytalan lefutású, nem határozott irányú vonal. így "az irány megállapítása többé-kevésbbé az észlelő gyakorlati meglátása szerint, ill. felmérése szerint felel meg csak az átlagos iránynak. Az eltérés sokszor 10°-ot •is elér. A mérés pontosságát zavaró ezen körülmény ismeretében főleg arra kell törekednünk, hogy minél több mérési adat álljon rendelkezésünkre, mert az átlagképzésnél, a nagy számok törvénye .alapján, a mérési hibák csökkennek. 240° 90° /< 13. ábra. Litoklázis diagramm. , 350 0 10 Csapós diagramm D —i— 1—i—. 'HU f— 0 20 40 60 80 100X t 0 80 30 S0 Dőlés diagramm 14. ábra. Litoklázis diagramm. A földalatti vasút építésénél a számítás és ábrázolás együttes eljárását vezettük be a következő mód szerint: 1. A bemért dőlésszög-adatokat 22,5° tartományon belül kimutatásba foglalva csoportosítottuk.