Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Donászy Ernő: A Bodrog Sárospataknál 1953-ban

53Jf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Donászy E.: A Bodrog Sárospataknál 3. ábra. (Az ábra alsó hat rovata a fővizsgálatok eredményét. tünteti fel egyenérték százalékokban) A Vízrajzi Évkönyv 1952. évi adatai támpontot adnak a legnagyobb és legkisebb vízhozamra: a maximum 391,0 m

3/sec. és a minimum 9,01 m

3/sec. (22 évi adatok alapján). Tíz évi átlag alapján a 90—99 cm-es vízállásnak a legnagyobb a gyakorisága (29,7). A hidrogénión-koncentráció (pH) időszakos változása 1953-ban. A jan. 17-i pH érték 7,58. Ha az egész évi azonos pH értékeket összehasonlítjuk a megfelelő vízmérceállásokkal, pl. a 7,58 pH érték előfordul a 460, 310, 260 cm-es vízállásoknál, a 7,85 pH a 350, 140, 160, 80, 150, 57, 48 cm-es vízállásoknál, akkor kitűnik, hogy a pH érték nem függ a vízállásoktól, a vízhozamoktól. Ugyanaz a pH érték fordul elő magasabb és alacsonyabb vízállásnál is. Általában a pH értéke állandóan ingadozik, de nem nagymértékű az ingadozás. A legkisebb pH érték 7,21, a legnagyobb 8,15, különbség 0,94. A víz gyengén lúgos, mind üzemi vízellátási, mind haltenyésztési és öntözési szempontból kedvező. Lúgosság, hidrokarbonát-ión, karbonátkeménység, termelőképesség változása. A lúgosság 1,2—3,5 ném. fok között ingadozik, a különbség a maximum és minimum között 2,1 ném. fok. Ha a lúgosság adatait egybevetjük a vízállásadatokkal, azt találjuk, hogy az 1,2—2,0 ném. fok közötti érték 4 esetben, a 2,1—2,9 ném. fok 20 esetben, ennél nagyobb érték csak egy esetben fordul elő. 100 cm-nél alacsonyabb vízállásnál a lúgosság 2,3 ném. fok fölött van, 360 cm-nél magasabb vízállásoknál pedig 1,4 ném. fok alatt. Nagy átlagban azt mondhatjuk, hogy alacsony vízállás mellett nagyobb a lúgosság értéke, magas vízállás mellett pedig kicsiny. 2,6 ném. fok feletti értékek júniustól novemberig fordulnak elő, a legnagyobb lúgosság értéke júl. 30-án 80 cm vízállásnál volt. Júniustól decemberig átlag sokkal gyakoribb a nagy érték, mint előbb, 2,6 ném. fok alá nem süllyed. Ugyanez a törvényszerűség áll a karbonát-keménységre és a termelőképesség Mauchaféle indexének változására. (L. 5. táblázat.) Az összes keménység változása. 3,8—6 ném. fok közötti érték 11 esetben, 6,5—10,1 közötti érték 21 esetben szerepel. Tehát a 6-nál nagyobb értéknek a gyakorisága csaknem kétszerese az alatta levő értékeknek. A 6 ném. foknál kisebb értékek mind a 100 cm-es vízállásnál magasabb vízállásoknál fordulnak elő, a 6—7 ném. fok közötti értékek 100 cm felett, a 7 ném. foknál nagyobb értékek 100 cm alatt (legfeljebb 180 cm-nél). Alacsonyabb vízállásnál tehát átlag nagyobb az összes keménység értéke, 300 cm-nél magasabb vízállás esetén az összes keménység mindig 7 ném. fok alatt van. Júliustól decemberig az értékek nagyobbak, mint július előtt és nem megy 6 ném. fok alá. 100 cmnél alacsonyabb vízállásoknál az összes keménység értéke mindig 7 ném. fok fölött van. Az összes keménység esetében tehát elég sok törvényszerűség jelentkezik a vízállás és az összes keménység közötti összefüggésben. Kalcium-ión változása. 15—30 mg/lit érték 25 esetben fordul elő és egy kivétellel 100 cmnél magasabb vízállásoknál. 35—45 mg/lit érték csak 7 esetben fordult elő 114 cm-nél alacsonyabb vízállásnál. 20 mg/lit-nél kisebb Caión érték csak 280 cm feletti vízállásoknál fordult elő. 300 cm-en felül a Ca-ión értéke mindig 20 mg felett van. Októbertől decemberig a legnagyobb a Ca-ión tartalom. Tehát a kalciumión mennyisége és a vízállások között is bizonyos összefüggések állapíthatók meg. Magnézium-ión változása. 5—10 mg/lit értéknek a gyakorisága a legnagyobb (12 eset). Ez. azonban a magas, a közepes és az alacsony vízállásoknál is egyaránt előfordul. A 2—5, 10— 15, 15—20, 20—25 mg/lit kategóriák gyakorisága közel megegyező. (4—6 esetben.) A vízhozamoktól, vízállásoktól függetlenül változik; az adatok elemzéséből nem sikerült törvényszerűVizóllasok cm Összes keménység