Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Lesenyei József–Papp Anna–dr. Török Piroska: A budapesti Duna-szakasz vizsgálata

Lesenyei—Török—Papp: A budapesti Duna-szakasz vizsg. Hidrológiai Közlöny 34. évf. 19-54. 11—12. sz. 521 XIII. táblázat VI. csoport A g y ü jtőhelye k s z á m a A talált jellegzetes fajok neve 18 1 19 20 21 j 23 24 25 26 30 Szintelen flagellaták Beggiatoa a Baktériumok Spirillum Jenneri Paramaecium putrinum Vorticella microstomun Anthophysa vegetans Oscillatoria tenuis Stylonichia mytilus Glaucoma acintilans Paramaecium caudatum Zooglea ramigera ., Rhoicosphaeria curvata Carchaesium sp Vorticella campanulla Halteria grandinella Chilodon cucullulus Colpidium colpoda Pediastrum boryanum Scenedesmus obliquus Surirella biseriata Nitzschia vermicularis Nitzschia acicularis Spirogyra sp Eudorina elegáns Ankistrodesmus falcatus Pediastrum duplex Navicula cryptocephala Nitzschia sigmoidea Sc. quadricauda Cymbella affinis Closterium moniliferum Pandorina morum Trachelomonas volvocina Trachelomonas hispida Volvox aureus Surirella robusta Sc. Falcatus Pediastrum tetras Diatoma vulgare Dytisphaerium ehrenbergianum. Fragilaria crotonensis Asterionella formosa Synedra ulna Tabellaria fenestrata Melosira granulata P PP P P P P a aa a aa aa a a aa a aa pp b b b bb bb bb P PPP P aaa a a a a bb bbb b bb bb bb bb bb b o o OO OO P P PP p aa aaa aa aa aa a aa a aa aa a aa a aa a aa aa aa bb bb b bb bbb bb b b b b b bb b b b b oo ooo oo o o b b o oo o b b b b b b b bb b bb b b bb bb bb ooo ooo oo oo o b b b bb b b b b bb b bbb b b b b b b bbb b b bb o ooo ooo 00 o bb b b oo oo ooo o o p p p a a aa aa a a a a b b b b b b b b bb b b b b oo 000 00 További fajok még a gyűjtőhelyekről: Oscillatoria profunda, Oscillatoria amphibia, Merismoredia elegáns, Chroococcus minutus, Microcysis aéruginosa, Phormidium sp.. Phacus pleuronectes. Euglene oxyuris, Tintinnidium fluviatile, Chironomus sp. Daphnia longispina, Keratella cochlearis, Keratella aculeata, Actinastrum hantzschii. szennyvízátemelő telep kifolyóján keresztül kerül a Dunába. Itt a napi átlagos szennyvízmennyiség 280 000 köbméterre tehető. Ennek következtében ezen a vízszakaszon is két részt lehet megkülönböztetni. A felső (18., 19., 20., 21. sz. gyűjtőhelyek) a Hámán Kató-úti szennyvízbetorkolástól a Soroksári Dunaág tápcsatornájáig, míg az alsó innen az 1624. sz. dunai folyamkilométerig terjed. (23., 24., 25., 28. és 30. sz. gyűjtőhelyek.) A dunaszakasz felső része az ide befolyó nagymennyiségű szennyvíz következtében erősen szennyezett, ami kitűnik a biológiai vizsgálat során talált számos polysaprob és a-mesosaprób oekológiai jellegű mikroszervezet jelenlétéből. A dunaszakasz alsó része, még ugyancsak szennyezett, de lényegesen kisebb mértékben, ami a közölt táblázat adataiból a szemünkbe tűnik. Feltehető, hogy az öntisztulást lassítja az a tény, hogy ide még a folyás mentén sok kisebb-nagyobb szennyvíz-betorkolás is ömlik (a gyobbak: Kelenföldi Csatornaszivattyútelep, Határárok, Albertfalvai átemelőtelep és Budafok szennyvízkitorkolásai). Ennek az alsó résznek a szennyezettsége előnytelen a szigetszentmiklósi vízműre, mert kútjai számára — legalább is a biológiai vizsgálatok alapján —