Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
11-12. szám - Egyesületi hírek
516 Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Egyesületi hírek szigetelést, röviden ismertette a tőzegadalékos műfát, a hasonló kartonlemezeket, majd rátért az aktív szén előállítási lehtőségére és a tőzeg huminsavainak felhasználási módjára. A következőkben Éry István a lápi területek vízgazdálkodási kérdéseit ismertette. Előadásában rámutatott a különböző mezőgazdasági és ipari tőzeghasznosítás esetén szükséges vízszabályozási feladatokra és rámutatott a lápi vízgazdálkodás aránylag költséges voltára, különösen akkor, ha a tőzeget bányászás útján hasznosítjuk. Az előadásokat igen élénk vita követte, melynek során számosan hozzászóltak a kérdéshez. Az Ankét a következő félnapon balneológiai kérdésekkel foglalkozott. Elsőnek Schulhof Ödön tartott előadást a balneológia indikációinak kiterjesztéséről. Ebben az előadásában a balneológiai gyógymódnak olyan felhasználási területeiről beszélt, amelyekre eddig vagy nem gondoltunk, vagy egy idő óta feledésbe mentek. Rámutatott arra, hogy még a balneológiai kezelés leggyakoribb formájánál a reumatikus megbetegedések gyógyításánál is sok olyan kérdés van, amelyek tisztázatlanok és ezért a kezelés megfelelő eredményét csak lassabban, vagy egyáltalán nem tudjuk biztosítani. Ismertette a vérkeringési betegségeknél a vegetatív idegműködés balneoterápiai befolyását és ezen keresztül bizonyos szívbetegségek és vérkeringési zavarok gyógyítási lehetőségét. A továbbiakban felhívta a figyelmet a gyermekbetegségek nagy részének balneoterápiai kezelési lehetőségeire, amit a Szovjetunióban és Nyugat-Európában kiterjedten használnak. A vesék és húgyutak megbetegedéseinél, a légzőszervek betegségeinél és a vérképző szervek zavarainál is az eddiginél nagyobb mértékben használhatjuk eredményesen a balneológiát és ivókúrát. Ugyanez a helyzet a nőgyógyászati betegségeknél és az idegrendszer betegségeinél is, a neuritiszek és neuralgiákon kívül. Nyomatékosan rámutatott az előadó a bőrbetegségek balneoterápiai kezelésének fontosságára és eredményességére. Az előadást követő élénk és termékeny vita sok fontos szempontot tisztázott. A többi között Frank Miklós hozzászólásában rámutatott a kénanyagcsere kóros megváltozásaival járó betegségek ivókúrával való gyógyítási lehetőségére. Ugyancsak felhívta a figyelmet alkalikus gyógyvizeink eredményes felhasználhatóságára a cukorbajoknál. Rámutatott a jódos és gyógyvizeink fontosságára az újabban népbetegséggé váló golyvásodás megakadályozására. Az Ankéton nagy fontosságot tulajdonítottunk Hévíz-fürdő fejlesztéséről szóló résznek. Hévíz történetét, jelenlegi helyzetét és a fejlődés irányát Dobrossy Béla, a fürdőkórház igazgatója ismertette. Előadásában az elért eredmények mellett felhívta a figyelmet azokra a vízellátási, csatornázási hibákra, amelyek a fürdőkórház jelenlegi életét nagyon megnehezítik. Ismertette a kórház jövőbeni terveit, a fedett fürdőház, a modern rendelő és szanatórium építéséről. Az előadást követő vita folyamán a hozzászólók egyhangúan állást foglaltak Hévíz-fürdő minél nagyobb mértékű fejlesztése mellett. A Hévizi Ankét harmadik részében a limnológiai kutatások egyik legújabb eredményét, a Pécsely patak vizsgálatát ismertette Sebestyén Olga. A mindenre kiterjedő fiziográfiai és biológiai kutatás sok érdekes, eddig kisvizeinkben nem tapasztalt eredményre vezetett. Különösen érdekesek voltak a biológiai vizsgálatok során felfedezett ebben a környezetben új növényi és állati szervezetek, valamint a pataknak a Balatonba való ömlésénél végzett kémiai és biológiai vizsgálatok, amelyek a patak vizének a Balatonban való áramlását is szemléltetően kimutatták. A limnológiai ülésszakasz második részében Woynarovich Elek számolt be a Balaton produkciósbiológiai kutatásairól. Előadása elején rögzítette a produkciósbiológiai kutatás célkitűzéseit, majd ismertette Thienemann alaptételeit, amely szerint a téregységekben a környezetből és a szervezetekből összetevődő rendszer, az egyednél magasabbrendű biológiai szervezettség, önmagát önállóan fenntartani és szabályozni képes. Ez az alaptétel Maucha Rezső akadémikus által meghatározott potenciális termelésből kiindulva, a Balaton fiziográfiai jellemzői alapján részletes fejtegetések után következtetéseket vont le a Balaton termelőképességére vonatkozóan és egyben rámutat azokra a nehézségekre, amelyek az elmélet gyakorlati felhasználásához szükséges méréseknél és a kísérleteknél felmerülnek. Az előadást sokoldalú vita követte, amelyben a hozzászólók állást foglaltak az energetikai alapon nyugvó Maucha-féle produkciósbiológiai elmélet feltétlen helyessége mellett és az illetékesek felé kifejezték azt a kívánságukat, hogy a gyakorlati alkalmazást még gátló megfelelő kísérletek elvégzésére lehetőséget nyújtsanak. A Balatoni Ankét ebben az évben is termékeny és eredményes volt. Határozataiban az ezévben felvetett tudományágak vonalán sok értékes és hasznos javaslatot terjesztettünk a MTESz-en és az Akadémián keresztül az illetékesek felé. Reméljük, hogy javaslataink megvalósítása a magyar tudománynak hathatós segítséget nyújtanak. * Üj kormányprogrammunk a népgazdaság arányos fejlesztését és népünk állandó fokozatos életszínvonal emelését tette fejlődésünk központi kérdésévé. E kettős programm egyrészt a mezőgazdaság erőteljes fejlesztését, másrészt városaink, falvaink lakosságának és ipartelepeinknek megfelelő mennyiségű és minőségű ivó-, illetve ipari vízzel való ellátását teszi szükségessé. Meg kell javítanunk iparunk energiaellátottsá gát is. Említenünk kell dolgozó népünk fokozottabb egészségvédelmének szükségességét. A feladatok legnagyobb része Társaságunk tudománykörébe vág. Ezért minket az eddiginél is nagyobb felelősség terhel az új kormányprogramm határozatainak maradéktalan végrehajtásáért. Társaságunk elnöksége a megnövekedett feladatok helyes elvégzése érdekében — figyelembe véve népgazdaságunk és kormányzati szerveink legújabb határozatait — ez év szeptemberi ülésén az előterjesztett beszámoló alapján határozatokat hozott a Társaság tudományos életének fellendítése érdekében. A jövőben a Magyar Hidrológiai Társaság munkája szorosabban kapcsolódik a tudományos kérdésekhez, mert tapasztalatunk szerint a Társaság munkája azáltal, hogy túlságosan a pillanatnyi feladatok és gyakorlati kérdések felé tolódott, sokszor arra illetékesebb intézmények munkáját keresztezte. Társaságunk nagyobb fontosságot kíván tulajdonítani az előadóüléseknek, vitaesteknek és klubesteknek. Az elnökség elhatározta, hogy az előadások színvonalának emelése érdekében az anyagot előre írásban bekéri és azokat szakmai lektoroknak adja ki, hogy így biztosítsa az előadások tudományos önállóságát. Társaságunkban évek óta jól beváltak különböző országrészeink problémáinak megvitatására a terület központjában rendezett ankétok. Ezért a jövőben továbbra is fenn kívánjuk azokat tartani, de az ankét témája szerint illetékes szervek sokkal nagyobb mértékű közreműködésével. Az eddigi tapasztalatok szerint az előadások, vitaestek és ankétok mellett az elmúlt időben egyre kevesebb eredményes munkabizottsági munkát végeztünk. Ennek oka a kutatóintézetek megfelelő bővülése és helyes témaválasztása. A jövőben Társaságunk csak elvi tudományos kérdések megvitatására hív össze esetenként munkabizottságot. A speciális, vagy kisebb jelentőségű problémák megvitatására újra széles körben fel kívánjuk karolni a szakosztályi klubesteket. Az elnökség határozatai között szerepel a tanulmányutak számának növelése a kartársak ismereteinek szélesbbítése érdekében. Társaságunk elnöksége ezekkel a határozataival irányt szab a szakosztály és központi munka jövő fejlődésének. Fel kívánja karolni azokat az elvi és tudományos kérdéseket, melyeknek vizsgálata a távolabbi jövőben lesz a gyakorlat számára feltétlenül szükséges. Célunk a második ötéves terv tudományos előkészítése a Magyar Hidrológiai Társaság minden tudományágán belül.