Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Schmidt Eligius Róbert: A gyopárosi új artézi kút és tó hidrogeológiai viszonyai

5OJf Hidrológiai Közlöny 34. évi. 1954. 11—12. sz. Schmidt E. R.: A gyopárosi új artézi kút (Jyopéros-fiirdő artézi kútjának tájékoztató kémiai vizsgálata dr. Sarló Károly szerint Egy liter víz alkotórészei mg-iónokban kifejezve Katiónok : Alkaliák, mint Nátrium Na Kalcium Ca Magnézium Mg Vas oldva Fe Mangán oldva Mn Ammónium .... NH

4 Anionok : Klorid Cl Jodid J Hidrokarbonát . . . HCO

;

1 Szulfát S0

4 Nitrát NO

s Nitrit NO, Than-féle egyenérték 371,3 95,29 7,6, 4,9 0,11 Nem mutatható ki 3,2 2,23 1,40 0,02 1,05 99,99 Katiónok -f aniónok 1159,41 Kovasav H

2Si0

3 41,6 24,2 4,02 Nyomokban .... — 748,1 95,97 Nyomokban .... Nyomokban .... Nem mutatható ki — 99,99 Összes oldott anyag 1201,01 A vízzel együtt feltárt gáz összetétele Csajághy Oábor elemzése szerint : C0

2 1,2% O

s Égőgáz, főleg CH

4 72,5 N

2 • 26,3% 100,0% Oxigénfogyasztás 0

2 = 8,4 mg/lit. Lúgossági fok = 16,26 ml n/10 HC1/100 ml víz; Kalcium-magnézium-keménység = 2,17 német fok; Szín = élénk sárga. Kémhatás fenolftaleinra = savas. Vélemény: Hőfoka és kémiai összetétele alapján ásványvíznek tekintendő hévíz, mely csaknem egészen az alkalibikarbonátok híg, kereken 1 :1000-es, — huminanyagokat is tartalmazó — vizes oldata. Kémiai jellege nagyon erősen hasonlít a fürdőhelytől D-re, kereken 20 km-nyi távolságban fekvő, tótkomlósi Rózsafürdő artézi kútjának ugyancsak ilyen meleg vizéhez. Az OKI véleménye szerint a hidrokarbonát-tartalom a víz ízét előnytelenül befolyásolhatja és a vizet ásványvíz jellegűvé teszi. A részletes víz- és gázelemzések az OKI és a Földtani Intézet részéről folyamatban vannak. A kút nincsen még zárószerkezettel ellátva, de ilyennek felszereléséről feltétlenül gondoskodni kell. Az új kút közelében nincsenek olyan kutak, amelyek hozamát az új létesítmény károsan befolyásolhatná. Tőle 615 m távolságra van a 220 m mély régebbi gyopárosfürdői pozitív artézi kút és 850 m-re a Gyopároshalmon lévő 85 m mély negatív artézi kút. A fúrás szárnyasfúróval, jobböblögetéssel történt. A fúrás rétegsora a beküldött rétegmintáknak a Földtani Intézet Anyagfeldolgozó Osztályán Löw Mártonné által kőzettani, Schwab Mária által makrofauna és Zalányi Béla által osztrakodák szempontjából történt feldolgozása szerint az alábbi: Rétegsor: (lásd a következő oldalon közölt táblázatban.) A fúrás anyagának rétegtani feldolgozása egy érdekes és fontos tudományos problémát, a pleisztocén és a levantikum határkérdését vetette fel. Zalányi Béla ugyanis ostracoda meghatározásai alapján a pleisztocén alsó határát eddig szokatlan mélységben, feltételesen 418,30 mben állapította meg.* Ez a körülmény szükségessé teszi a szóbanforgó határkérdés revízió alá vételét és széles alapon történő tisztázását. Ezzel a célkitűzéssel Schréter Zoltán vezetésével különböző irányú stratigráfusokból munkabizottság alakult, amelynek tagjai: Sümeghy József, Kretzói Miklós és Zalányi Béla. A fúrással kapcsolatban felmerült az a probléma is, hogy a tó altalajának esetleges áteresztőképessége nem fogja-e a tóba vezetett artézi víz állagát és mennyiségét veszélyeztetni. Ennek eldöntése céljából a tó partján három kézi talaj kutatófúrást mélyítettünk le 2,70, 9,40, ill. 10,00 m mélységig. Ezek 1 m-ig humuszos homokot, helyenként homokos agyagot és agyagos homokot, ez alatt pedig agyagos, illetve iszapos homokot, főleg azonban osztályozatlan, közép- és durvaszemű homokot harántoltak. Vízzárás szempontjából tehát csupa olyan kőzetféleséget, amely a talajvíz kommunikációját és a tóba vezetendő artézi víz megszökését elősegíti. Ennek meggátlása érdekében indokolt lenne a tómedret vízzáró módon kibélelni. összefoglalóan: miként láttuk az ismertetett fúrás minden reményt kielégítő módon biztosította mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben Gyopárosfürdő népiüdülővé és sportfürdővé való felfejlesztéséhez szükséges vizet. Nem biztosítja azonban — miként az előre látható volt — az üdülni, sportolni és gyógyulni vágyó nagy tömegek ivóvízellátását. Ezért még idejében kisebb, negatív artézi kutak létesítését hoztuk javaslatba az 50, de legfeljebb a 100 m-ig feltárható homokszintek igénybevételével.