Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Kertai Ede: A diplomatervezés fejlesztése a vízépítés terén

Jf9Jf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Trummer Á.: A belvízlevezetés korszerű megoldása vizi munkálataink alapelveinek tisztázása, mert enélkül nem lehetséges a fejlesztési távlati tervének részletekbe menő kidolgozása. Befejezésül megemlíthetjük, hogy szerző az általa adott megoldást a számadatok tekintetében nem tartja véglegesnek, vagy megváltozhatatlannak. Azt hiszi, hogy a szakértők hozzászólásai és véleményei alapján a közölt tényezők értékeit javítani lehet, s ezáltal a vízgazdálkodás egyenletei is megváltozhatnak. Mindez azonban nem módosítja azt az elvi elgondolást, mely a korszerű belvízrendezés alapjait kívánta lefektetni. A diplomatervezés fejlesztése a vízépítés terén Tanszékvezető: Dr. MOSONYI EMIL Építőipari Műszaki Egyetem II. Vízépítéstani tanszék A műszaki egyetemi oktatásban a felszabadulás utáni időben mind sürgetőbben jelentkezett az a követelmény, hogy a mérnökjelöltek diplomatervének tárgya konkrét építőipari feladat legyen. Ezek felett az ún. reális diplomatervek felett széleskörű viták indultak meg. Voltak akik azt hangoztatták, hogy a reális diplotervezésre való áttérés oda is vezethet, hogy a szaktanszékek a tervező vállalatok megrendelése alapján, a végszigorlók segítségével, többé-kevésbé alkalmi „tervecskéket" fognak kidolgoztatni. Az élettől elvonatkoztatott, irreális tervek viszont nem ösztönzik a tervezőt, és más hibái is vannak. Végül is az a vélemény alakult ki, hogy reális, konkrét terveket kell kidolgoztatni, szem előtt tartva azonban az oktatás szempontjait. A konkrét terveknek nagy jelentősége van a vízépítés területén, különösen a nagyteljesítmények' esetében, melyek közé a Tanszék által oktatott duzzasztóművek, hajózsilipek, vízerőművek, hajózó csatornák, folyószabályozások tartoznak. Ezek létesítése hosszú időt vesz igénybe és így ezzel, vagy hasonló nagy létesítménnyel valószínűleg valamilyen kapcsolatba kerül a tervező. Szép példa erre a Tiszalöki Vízlépcső építkezése, melynek építői között két fiatal — alig két éve végzett — mérnök dolgozott. Csontos Kornél és az építéssel kapcsolatos jó munkájáért kormánykitüntetésben részesült Kovács Dezső. Ök már az egyetemen megismerkedtek a Tiszalöki Vízlépcső problémájával. Hasznosak ezek a konkrét tervezések nemcsak a szigorlók számára, hanem a vízügyi szervek részére is, mert olyan mérnökök kerülnek a vízügyi hatóságokhoz, tudományos intézetekhez, tervező és építő vállalatokhoz, akik többé kevésbé már az egyetemen is megismerkedtek azokkal a létesítményekkel, amelyek megvalósításában részt fognak venni. Nehéz helyzetben volt azonban korábban a Tanszék a diplomatervek megválasztásában, mert nem ismertük azokat a feladatokat, amelyeket a népgazdaság megvalósítani szándékozik. Az elmúlt évben döntő változás történt ezen a téren. A Vízügyi Tervező Iroda elkészítette az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet, amely mintegy 20 év távlatában nagyvonalúan kijelöli azokat a vízügyi feladatokat, amelyek végrehajtása nélkülözhetetlen előfeltétele a kormány által meghirdetett és a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó programnak. Természetesén ez a keretterv még csak javaslat, és a Magyar Tudományos Akadémia felülvizsgálata után az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyására szorul. A Keretterv célkitűzéseinek megismerése minden fiatal mérnöknek elsőrendű feladata. Az egyes feladatoknak a diplomatervezés során való kidolgoztatása, — véleményem szerint, — az az út, amely a legjobban megközelíti a diplomatervezés lényegét: a tervezés során bebizonyíthatja a jelölt rátermettségét a jövő nagy feladatainak megoldására, megismeri a célkitűzéseket, sőt egy-egy jó gondolattal előbbre is viheti a kérdés helyes megoldását. Az utóbbira példát maga a Keretterv is szolgáltat, mert szerepelnek benne olyan művek, amelyek csírája a szigorlati tervezés során az Építőipari Műszaki Egyetemen fogant. Ezen felül, ha a jelölt tudja, hogy feladata reális, sokkal nagyobb kedvvel végzi munkáját, ami a tervezés színvonalára is jótékonyan hat. A most kiadott diplomatervek legnagyobb része ilyen konkrét, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv célkitűzései között szereplő feladat. Vigyáztunk arra is, hogy ne csak kivételesen nagy műveket terveztessünk, hanem kisebb, de gyakrabban előforduló feladatokat is. Ezen a téren például a tolyószabályozással kapcsolatban felszámoltuk azt a régi gyakorlatot, hogy valamilyen nagy Duna-szabályozási feladatot adjunk ki, amilyen típusú feladatokra sokszor évtizedekig sem kerül sor. Helyette kisebb vízfolyások, patakok, vízmosások konkrét szabályozási problémáit adjuk feladatul. Reméljük, hogy az ország vízügyi feladatainak ismeretében bizonyos mértékig konkretizált diplomaterv feladatok lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyakorlat számára tájékozott, jól képzett vízi mérnököket neveljünk. Természetesen a diplomatervezés során egy-egy jelölt csak egy témakört ismerhet meg, ezért foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy már a következő évfolyam számára is, nem kötelező tárgy keretében „Vízgazdálkodásunk fejlesztésének irányelvei" címmel előadást tartsunk. Ennek során a hallgatók megismerik a jövő feladatait és így hajlamaiknak megfelelően a diplomaterv feladatok kiosztásakor könnyebben tudnak témát választani. Kertai Ede műsz. egy. docens