Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Kertai Ede: A diplomatervezés fejlesztése a vízépítés terén

Jf9Jf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Trummer Á.: A belvízlevezetés korszerű megoldása vizi munkálataink alapelveinek tisztázása, mert enélkül nem lehetséges a fejlesztési távlati tervé­nek részletekbe menő kidolgozása. Befejezésül megemlíthetjük, hogy szerző az általa adott megoldást a számadatok tekintetében nem tartja véglegesnek, vagy megváltozhatatlan­nak. Azt hiszi, hogy a szakértők hozzászólásai és véleményei alapján a közölt tényezők értékeit javítani lehet, s ezáltal a vízgazdálkodás egyen­letei is megváltozhatnak. Mindez azonban nem módosítja azt az elvi elgondolást, mely a korszerű belvízrendezés alapjait kívánta lefektetni. A diplomatervezés fejlesztése a vízépítés terén Tanszékvezető: Dr. MOSONYI EMIL Építőipari Műszaki Egyetem II. Vízépítéstani tanszék A műszaki egyetemi oktatásban a felszabadulás utáni időben mind sürgetőbben jelentkezett az a kö­vetelmény, hogy a mérnökjelöltek diplomatervének tárgya konkrét építőipari feladat legyen. Ezek felett az ún. reális diplomatervek felett széleskörű viták indul­tak meg. Voltak akik azt hangoztatták, hogy a reális diplotervezésre való áttérés oda is vezethet, hogy a szaktanszékek a tervező vállalatok megrendelése alap­ján, a végszigorlók segítségével, többé-kevésbé alkal­mi „tervecskéket" fognak kidolgoztatni. Az élettől el­vonatkoztatott, irreális tervek viszont nem ösztönzik a tervezőt, és más hibái is vannak. Végül is az a vé­lemény alakult ki, hogy reális, konkrét terveket kell kidolgoztatni, szem előtt tartva azonban az oktatás szempontjait. A konkrét terveknek nagy jelentősége van a víz­építés területén, különösen a nagyteljesítmények' ese­tében, melyek közé a Tanszék által oktatott duzzasztó­művek, hajózsilipek, vízerőművek, hajózó csatornák, folyószabályozások tartoznak. Ezek létesítése hosszú időt vesz igénybe és így ezzel, vagy hasonló nagy lé­tesítménnyel valószínűleg valamilyen kapcsolatba ke­rül a tervező. Szép példa erre a Tiszalöki Vízlépcső építkezése, melynek építői között két fiatal — alig két éve végzett — mérnök dolgozott. Csontos Kornél és az építéssel kapcsolatos jó munkájáért kormány­kitüntetésben részesült Kovács Dezső. Ök már az egye­temen megismerkedtek a Tiszalöki Vízlépcső problé­májával. Hasznosak ezek a konkrét tervezések nemcsak a szigorlók számára, hanem a vízügyi szervek részére is, mert olyan mérnökök kerülnek a vízügyi hatóságok­hoz, tudományos intézetekhez, tervező és építő válla­latokhoz, akik többé kevésbé már az egyetemen is megismerkedtek azokkal a létesítményekkel, amelyek megvalósításában részt fognak venni. Nehéz helyzetben volt azonban korábban a Tan­szék a diplomatervek megválasztásában, mert nem ismertük azokat a feladatokat, amelyeket a népgazda­ság megvalósítani szándékozik. Az elmúlt évben döntő változás történt ezen a té­ren. A Vízügyi Tervező Iroda elkészítette az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet, amely mintegy 20 év távlatában nagyvonalúan kijelöli azokat a vízügyi fel­adatokat, amelyek végrehajtása nélkülözhetetlen elő­feltétele a kormány által meghirdetett és a mezőgaz­daság fejlesztésére vonatkozó programnak. Természe­tesén ez a keretterv még csak javaslat, és a Magyar Tudományos Akadémia felülvizsgálata után az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyására szorul. A Keretterv célkitűzéseinek megismerése minden fiatal mérnöknek elsőrendű feladata. Az egyes feladatoknak a diplomatervezés során való kidolgoztatása, — véle­ményem szerint, — az az út, amely a legjobban meg­közelíti a diplomatervezés lényegét: a tervezés során bebizonyíthatja a jelölt rátermettségét a jövő nagy feladatainak megoldására, megismeri a célkitűzése­ket, sőt egy-egy jó gondolattal előbbre is viheti a kér­dés helyes megoldását. Az utóbbira példát maga a Keretterv is szolgáltat, mert szerepelnek benne olyan művek, amelyek csírája a szigorlati tervezés során az Építőipari Műszaki Egyetemen fogant. Ezen felül, ha a jelölt tudja, hogy feladata reális, sokkal nagyobb kedvvel végzi munkáját, ami a tervezés színvonalára is jótékonyan hat. A most kiadott diplomatervek legnagyobb része ilyen konkrét, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv célkitűzései között szereplő feladat. Vigyáztunk arra is, hogy ne csak kivételesen nagy műveket terveztessünk, hanem kisebb, de gyak­rabban előforduló feladatokat is. Ezen a téren például a tolyószabályozással kapcsolatban felszámoltuk azt a régi gyakorlatot, hogy valamilyen nagy Duna-szabá­lyozási feladatot adjunk ki, amilyen típusú feladatok­ra sokszor évtizedekig sem kerül sor. Helyette kisebb vízfolyások, patakok, vízmosások konkrét szabályo­zási problémáit adjuk feladatul. Reméljük, hogy az ország vízügyi feladatainak ismeretében bizonyos mértékig konkretizált diploma­terv feladatok lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyakorlat számára tájékozott, jól képzett vízi mér­nököket neveljünk. Természetesen a diplomatervezés során egy-egy jelölt csak egy témakört ismerhet meg, ezért foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy már a következő évfolyam számára is, nem kötelező tárgy keretében „Vízgazdálkodásunk fejlesztésének irányel­vei" címmel előadást tartsunk. Ennek során a hallga­tók megismerik a jövő feladatait és így hajlamaiknak megfelelően a diplomaterv feladatok kiosztásakor könnyebben tudnak témát választani. Kertai Ede műsz. egy. docens

Next

/
Thumbnails
Contents