Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Bélteky Lajos: A kismélységből való víznyerés gazdaságossága és eredményei

Eélteky L.: Kismélységből való víznyerés Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Jf5 véssél elért megtakarítás, de a geológiai okokból szükségessé vált túllürás is. A három rész aránya «sak hosszadalmas munkával volna megállapítható. A kismélységre való törekvés hatása szerintem csak azoknál a fúrásoknál jöhet szóba, ahol 20%-nál nagyobb a megtakarítás. Az elmúlt évi kutaknak 25%-ánál mutatható ki ez, úgy hogy azt hiszem nem járunk el helytelenül, ha a 11,2%-os tényleges megtakarítást teljes egészében a kismélységre való törekvés javára írjuk. Ez összegszerűleg az elmúlt évben kb. 4,5 millió forintot jelentett, anyagban pedig kb. 160 tonna Mannesmann fúrócsövet s átlagmélységű kútban 53 db-ot, melyet terven felül kaphatott népgazdaságunk. Ha a különböző mélységű kutak vizének minőségét és ihatóságát hasonlítjuk össze, akkor .általában azt mondhatjuk, hogy a kisebb mélységű rétegek vize üdítőbb és ivásra alkalmasabb, mivel a víz alacsonyabb hőmérsékletű és ásványi sókban gazdagabb, a nagyobb mélységbeli vizek melegebbek és túlságos lágyak. A vasasság szempontjából azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebb mélységből vett vizek vastartalma általában nagyobb, mint a mélyebb rétegekből származó vizeké. Hasonló a helyzet a keménység szempontjából is, amennyiben a felsőbb rétegek vize általában nagyobb keménységű, a mélyebb kutak vize pedig általában lágyabb, kisebb keménységű. A múlt évben készített 378 db kút vegyvizsgálati eredményét feldolgoztam

2 s kimutattam, hogy a víz literenkénti vastartalma 0,2 mg-nál kisebb a kutak 8,8%-ánál 0,2—0,5 mg-nál kisebb a kutak 22,1%-ánál 0,5—1,0 mg-nál kisebb a kutak 32,1%-ánál 1,0 mg-nál nagyobb a kutak 37,0%-ánál vagyis országos átlagban a kutak 69,1%-ánál meghaladja a víz vastartalma a még elfogadhatónak mondott 0,5 mg/liter mértékét. 2. táblázat Fe mg/liter Cegléd Kaba Hódm.vásárh. Várpalota Kaposvár Miskolc Tokod Mélyf. lp. Tröszt együtt százalék százalék db 0 —0,2 0,2—0,5 0,5—1 1 fölött 2,1 21,3 27,6 49 3,9 19,6 21,6 54,9 8,5 32 32 27,5 30 20 20 30 8,8 38,2 53 20 80 62,5 12,5 25,0 6,1 22 27.4 44.5 13 47 58 94 Összesen . . 100 100 212 0—0,5 23,4 23,5 40,5 50 8,8 — 62,5 28,1 60 Ujabban feldolgoztam az 1953. év első felében készült kutak közül 212 db kút vízvizsgálati •eredményét s a %-os érték majdnem azonos az 1952. évivel, mert az idén a kutak 71,9%-ánál haladta meg a vastartalom a 0,5 mg-ot. 1953. óv I. felében a literenkinti vastartalom 0,2 mg-nál kisebb a kutak 6,1%-ánál 0,2—0,5 mg-nál kisebb a kutak 22,0%-ánál 0,5—1,0 mg-nál kisebb a kutak 27,4%-ánál 1,0 mg-nál nagyobb a kutak 44,5%-áná^ Országos viszonylatban olyan törvényszerű 'összefüggést, mely szerint a vasasság a mélység növekedésével feltétlenül csökken, nem lehet megállapítani, mivel 40—50 m-es kutak vizének is van literenkint 0,2 mg-nál kisebb vastartalma s 250 m-es mély kútnál is találtunk 1,0 mg-ot meghaladó vasat. A vastartalom inkább a tájegységek szerint változik, mivel a vízadó réteg vizének eredetével áll összefüggésben. A folyó évi eredmények is azt mutatják, hogy vasasság szempontjából legkedvezőbb a helyzet a hódmezővásárhelyi üzemvezetőség pozitív ártézi kútjainál, ahol a múlt évben a kutak 54,9%-ánál, az idén pedig 68,4%-ánál volt a vastartalom literenkint 0,5 mg-nál kisebb. Ha a hódmezővásárhelyi üzemvezetőség területén készített Összes kutak vizének vastartalmát vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy a múlt évben a kutak 36,6, az idén pedig 40,5 százalékánál volt a vasasság mérve literenkint 0,5 mg-nál kevesebb. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a múlt évi eredményt egész évben, az ideit pedig fél évben készített, tehát kevesebb kút adataiból állapítottam meg, ennék ellenére közel azonos értéket kaptam. Az egyik dunántúli községben azt találtuk, hogy az 50 m körüli rétegből származó víz vasassága 0,15 Vng/liter, míg a tőle 250 m-re levő 200 m mély kúté meghaladja az 1 mg-ot. Egy másik dunántúli községben a 350 m körüli réteg vizének vastartalma még mindig jóval magasabb 0,5 mg/liter értéknél s fajlagos vízhozama pedig jóval kevesebb, mint a 60—80 ni közötti rétegé. Szabolcs megye több községében tapasztaltuk, hogy három réteget is kipróbálva, a vastartalom még mindig magasabb volt 2 mgnál, sőt az is előfordult, hogy a harmadik réteg vize volt a legvasasabb. Mindezeket figyelembevéve, ismét megállapítható, 'hogy csupán a vastartalom csökkentése céljából az ország nagy részén nem érdemes mélyebbre fúrni, hanem, ha kisebb mélységből is biztosítható a vízszükséglet, de a víz a megengedettnél vasasabb, továbbfúrás helyett vastalanítóval próbáljuk a víz minőségét javítani.. Ez 2 Hidrológiai Közlöny 1953, 5—6. sz., 196. old.