Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Kovács György–Lécfalvy Sándor: Hozzászólás a tartósan termelhető talajvízhozam meghatározásának kérdéséhez

V/78 Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Kovács—Léczfalvy: Tartósan termelhető talaj vízhozam Összefüggés a beszivárgás és a párolgás különbsége, ill. az elszivárgás mértéke között. Az előzőekben elmondottakból nyilvánvaló, hogy adott időjárási és lefolyási viszonyok, ill. talajszerkezet esetén amennyiben a felszín alatt a területről sem elfolyás sem hozzáfolyás nincs, a talajvíz átlagos szintje csak a beszivárgási és párolgási görbe által meghatározott magasságban helyezkedhet el, azon a szinten, ahol ezek a mélységtől függő értékek egymással egyenlőek. Ettől eltérő szintű átlagos talajvíz az adott körülmények között csak lyen belül a kérdést megoldhatjuk. Hagyjuk ugyanis az egyik medencében az elfolyás nélküli talajvízszintet zavartalanul kialakulni, míg a többi medencében különböző mérvű elszivárgást, ill. hozzáfolyást biztosítunk mesterséges vízelvétel, illetve vízhozzáadás útján, akkor az egyes medencékben az átlagos talajvíz szintje különböző magasságban fog kialakulni. A mért vízelvételt, ill. vízhozzávezetést igen kis egységekre kell felbontanunk, hogy általa a talajvíz szintjében az aránylag kis körülhatárolt medencén belül se következzen be lökésszerű változás. A beszi

várgás -párol gás különbségének vonata < Az elszi várgás ill hozzá • folyás mértéke és o kialakuló átlagos talajvízszint közötti össze 'öggis) 4. ábra. A beszivárgó és párolgó vízmennyiség a mélység függvényében. akkor alakulhat ki, ha a talajvízből állandó elfolyás, vagy ahhoz állandó hozzáfolyás van, ill. az elfolyás és hozzáfolyás egymást ki nem egyenlíti. Ezen túlmenően megállapíthatjuk, hogy amennyiben az elfolyás és hozzáfolyás mérlege negatív, tehát a területről több víz folyik el, mint amennyi oda pótlódik, az átlagos szint az előbbiekben jellemzett elfolyás nélkül kialakuló szintnél mélyebben fog elhelyezkedni, ellenkező esetben pedig — tehát pozitív mérlegnél — ennél magasabban. A vízháztartási egyenletben felírt egyensúlyi feltétel megkívánja, hogy az elfolyás, ill. hozzáfolyás évi összege megegyezzen az elfolyással, ill. hozzáfolyással terhelt, egyensúlyban lévő átlagos talajvízszint mélységében számítható beszivárgás — párolgás különbséggel. Ilyen módon tehát az elszivárgás, ill. hozzáfolyás értékének ismeretében a hasznosítható talaj vízmennyiséget meghatározó, általunk keresett görbét megszerkeszthetjük. Kérdés azonban az, hogy milyen kísérletek elvégzése lenne szükséges ennek a feladatnak megoldásához. Ha a talaj és környezeti viszonyok szempontjából jellemző területeken vízzáró módon — pl. fúrt zárófalak segítségével — körülhatárolunk több önálló medencét és ezek fölött a rendes talajművelés folyamatosságát biztosítjuk, rendelkezésünkre áll az a rendszer, arneA kialakult átlagos talajvízszintnek a térszinttől mért mélysége és az ehhez tartozó elszívás, ill. vízhozzáadás évi mennyisége megadja számunkra azokat a pontpárokat, amelyeken keresztül keresett görbénket átfektetve a kérdést megoldottnak tekinthetjük. Az eljárásnak hátránya az, hogy hosszú időre, többéves adatsorra van szükségünk ahhoz, hogy az átlagos talajvízszint kialakulását biztosan megállapíthassuk. Emellett természetesn felmerül az egyes medencék vízzáró falának elég jelentős költsége is, amely azonban minden hasonló kísérletnél ugyanígy jelentkezik. A talaj párolgási értékének mérésével csökkentjük a szükséges észlelési idő hosszát. A felszíni lefolyási értékkel csökkentett csapadéknak mélységtől független mennyiségét ugyanis levonva a talaj felszínéről a talajvíz feletti pórusokból és a talajvízből elpárolgó vízmennyiség összegéből, a talajvízből történő párolgás — beszivárgás görbéjével azonos görbét kapunk a mélység függvényében. Ennek igazolását legutóbb Juhász József mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia szept. 21 -i ankétján elhangzott felszólalásában. Ezek szerint tehát, ha liziméterrel mérjük az említett háromféle párolgás összes értékét, ombrométerrel a leeső csapadékot és meghatározzuk a felszínen lefolyt csapadék-mennyiség