Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Cziráky József: A kutakra vonatkozó jogszabályok értelmezése

Cziráky J.: Kutakra vonatkozó jogszabályok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. J

f57 vízellátására készült és ha nagyobb vízhozamú, mint amennyi az üzem engedélyezett szükséglete, akkor a határozatban meg kell állapítani az engedélyezett kivehető legnagyobb vízmennyiséget is. Az üzem szükségletét meghaladó vízmennyiséget a kút tulajdonosa tartozik átengedni a környező lakosság jó ivóvízzel való ellátásának biztosítására, vagy más üzem céljaira. Ismert víztartórétegre telepített mélyfúrású kút esetében a határozatban a réteg mélységbeli fekvését meg kell jelölni és meg kell határozni a termelő cső (kút béléscső) méretét. Térszín fölé emelkedő vizet szolgáltató mélyfúrású kútra a vízpazarlás megakadályozására lökésmentes zárást biztosító elzárószerkezetet kell felszerelni a kútszabvány előírásának megfelelően. Ha a kút homokolódás veszélye nélkül nem zárható el, a határozatban meg kell állapítani azt a vízmenyiséget, amelyre az állandóan kifolyó vizet csökenteni kell. A mélyfúrású kút munkálatai során a kútszabvány előírása alapján rétegmíntákat kell venni. A rétegmintákat a mélyfúrás tartama alatt a helyszínen kell tárolni. A munkálatok befejezése után a kivitelező a rétegmintákból egy sorozatot az Állami Földtani Intézethez köteles beküldeni, a másik sorozatot pedig a kút tulajdonosa részére adja át. A földalatti víztartó rétegek kikutatására szolgáló próbafúrások és próbakutak (6. §) mindaddig nem esnek vízjogi engedélyezés alá, amíg nem szolgálnak rendszeres vízkivételre. Végleges kúttá való kiképzés esetén vízjogi engedély kell. A szükséges ellenőrzés biztosítása céljából a próbafúrások megindítását a cél és a kiviteli mód megjelölésével a munka megkezdése előtt 14 nappal a. területileg illetékes elsőfokú vízügyi hatóságnak és az Állami Földtani Intézetnek be kell jelenteni. A próbafúrási munkálatok esetében a kivitelező köteles az elsőfokú vízügyi hatóságnak és az Intézetnek bejelenteni a próbafúrás alkalmával elért legnagyobb mélységet, továbbá a mélységek pontos megjelölésével azokat a rétegeket, ahol vizet kaptak. Meg kell állapítani a mélyfúrással nyert víz minőségét és hőmérsékletét. Az Intézet megkívánhatja a mélyfúrás talphőmérsékletének megállapítását is. Ha a vizet több szintből nyerték, akkor az egyes szintekből fakasztott víz mennyiségét, hőfokát, valamint a terepszinttől mért magasságot, melyre a szolgáltatott víz felemelkedik, szintén közölni kell. Ha a kút vize sós, olajos vagy gázos, az Intézetnek jelenteni kell. A próbafúrási munkálatoknál a kivitelező köteles mindenkor fúrási naplót vezetni a kútszabványnak megfelelően és annak másolatát a munkálat befejezése után az Intézetnek beküldeni. A mélyfúrású kutat használatbavétel előtt az elsőfokú vízügyi hatóság műszakilag felülvizsgálja. Ehhez a kivitelező köteles a kút végleges csövezését és rétegszelvényét 5 példányban benyújtani. A mélyfúrású kút műszaki felülvizsgálata és átadása után a kút tényleges műszaki adatait a furatra épített aknában jól látható helyen a kútszabványban előírt zománctáblán kell feltüntetni. A használatba adott mélyfúrású kútról a kivitelező a műszaki felülvizsálat alkalmával a kútszabvány szerinti kútnaplót és törzslapot két példányban köteles átadni. A mélyfúrású kutak engedélyezésére vonatkozó határozatok egyes rendelkezéseit a vízikönyvbe vezetik be. A rendelet 13. szakasza előírja, hogy az elsőfokú vízügyi hatóság köteles öszszeírni minden területén lévő mélyfúrású kutat s meg kell állapítani, hogy a kút vízjogi engedéllyel létesült-e. Az utasítás megszegőit a vonatkozó minisz- v tertanácsi rendelet büntetése sújtja. * Áttekintve 1885—1952. között eltelt 67 év kutakra vonatkozó fontosabb jogszabályait, a következőket állapíthatjuk meg: 1. A kutak létesítésére és a kivitelezésnél követendő eljárásokra vonatkozóan korszerű vízügyi jogszabályaink vannak és ezeket egészíti ki a kútszabvany. 2. Szükséges, hogy a kutakra vonatkozó jogszabályokat és a kútszabványt minden kutakkal foglalkozó dolgozó megismerje. Kívánatos, hogy a jövőben minél több cikk tárgyalja vízügyi szaklapjainkban a fúrott kutak problémáit és vitassák meg az esetleg módosítandó vagy kiegészítendő vízügyi jogszabályokat és a kútszabvány pontjait. 3. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kutakra vonatkozó jogszabályokat és a kútszabványban lévő előírásokat maradéktalanul meg lehessen valósítani. Az illetékeseknek gondoskodni kell az ehhez szükséges anyagi és személyi fedezetről. 4. Gondoskodni kell a kutakra vonatkozó jogszabályok, előírások megtartásáról. Ehhez fokozott ellenőrzésre és mulasztások esetén példás büntetésre van szükség. 5. Kívánatos a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó jogszabályokat egységesen új vízjogi törvényben összefoglalni. , IRODALOM. 1. Descroix, P.: A földalatti vizek jogszabályai Franciaországban és külföldön. Ism.: Szabó Lajos. Vízügyi Közi. 1948. p. 351. 2. Szontagh Tamás: Magyarország artézi kútjairól. Hidr. Közi. 1921. p. 14. 3. Schmidt E. Róbert: Artézi kútfők és önműködő zárószerkezeteik. Bány. és Koh. Lapok. 1936. p. 490. 4. Zsigmondy Vilmos: Emlékirat az Alföldön fúrandó artézi kút tárgyába^. Földt. Közi. 1873. p. 20. 5. Halaváts Gyula: A magyarországi artézi kutak stb. Budapest, 1896. p. 5. 6. Lóczy Lajos: Felszólalás az Orsz. Ivóvízellátási Nagygyűlésen. Magyarország ivóvízellátása. Szerk.: Lászlóffy Woldemár. Budapest. 1940. p. 14. 7. Horusitzky Henriik: Megjegyzések a vízjogról szóló 1885:XXIII. számú törvénycikk kiegészítésére és módosítására vonatkozó 1913:XVIII. számú törvénycikkhez csatolt miniszteri rendeletihez. Hidr. Közi. 1930. p. 67. 8. Schmidt E. Róbert: A magyarországi artézi kutakról, a körülöttük kialakult viszásságokról és megszüntetésük módjáról Vízügyi Közi. 1939. p. 356. 9. Schmidt E. Róbert: Az artézi kutak problémái. Magy. Tud. Ak. Műsz. Oszt. Közleményei. X. k. 3—4. sz. Budapest. 1953. p. 361. 10. Földes I.—Kovács E.—Németh I.—Pataky E.: Földművelésügyi Jogszabályok gyűjteménye. Budapest. 1949. V. k.