Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
9-10. szám - Öllős Géza: Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata homogén altalaj esetén
Iflflf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. öllős G.: Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás m^a'" m 2/o •St ábra. Sarokponti potenciálértékek, (roi/a = m 3/a = változó; b/a = változó) 3. Túl rövid előfenék alkalmazása hoszszabb szádfalak esetén nem gazdaságos. A meglévő elméleti eljárások összehasonlítása. A műtárgy és az altalaj érintkező vonala mentén lévő potenciáleloszlás meghatározására szolgáló különböző eljárások összehasonlítását a 10. ábrán mutatom be. Az ábrán feltüntetett műtárgy esetén az alvízoldalon szűrőréteg is be volt építve a hidraulikus kisminta vizsgálatáV l\ 1 \ D A Hidrmodellí- ; Eleklr modell Khoslo Fdcsakov Lone 1 1 M. i\ VN Ö 0 Hidrmodellí- ; Eleklr modell Khoslo Fdcsakov Lone 1 1 1 i i i • P(7. Bhg / = f-o ra/l 1 1 1 i i i 1 1 1 1 1 1 i i i i i 1 1 i i 00 1 1 i i •0 I\\ 1 ' V —v •2.20 \ . • qh.< szuro , \ \ 1 §' L S.00 i \s01 11.70 ISO " -Tin % \ . • qh.< szuro , \ \ 1 -Tin % \ . • qh.< szuro , \ \ 1 1 1 1 1 § I ! W 10 0! 1 j. i i \ w • 1 1E/öten Szotifo! A 1 loplemez i Sztyfot \\ 1 r lf ,..JU i 1 Hl '0 ra? 90 BO 70 60 50 40 30 20 10 0 Távolság o .kúszási vono!" mentén ['/.] 10. ábra. A különböző elméleti eljárások összehasonlítása. nál. Az A, Z, C, D, E, F sarokponti potenciálértékeket számszerűen a IV. táblázat tünteti fel az egyes eljárásoknál: Az egyes eljárások összehasonlításánál a hidraulikus kisminta adatait (1) célszerű legmegbízhatóbbaknak elfogadni. Ezzel az eljárással tudjuk maradéktalanul és megbízható módon a határfeltételeket kielégíteni. Az elektromos analógia (2) a hidraulikus kisminta ellenőrzésére nagyon alkalmas. A határfeltételek azonban nem elégíthetők ki tökéletesen minden esetben. Ilyenkor a kapott mérési adatok a hidraulikus kisminta adataival való összehasonlítás során jelentékenyebb eltéréseket is mutathatnak. Általában 2—3%-os hibahatáron belül jelentkeznek az eltérések csupán, ha a határfeltételeket teljesen kielégíthetjük. Az elméleti eljárások közül a Khosla-féle eljárás (3) bizonyul a legmegfelelőbbnek. Ez a kismintakísérletek eredményeinek ellenőrzésére is alkalmas. Mind ennél, mind a többi elméleti eljárásnál az alvízoldali szűrőrétegnek a hatását nem vehetjük figyelembe. Ezért — különösen akkor, ha az alvízoldali szádfal rövidebb, mint a felvízoldali szádfal — a hidraulikus kisminta adataitól eltérések adódnak. Pavlovszikj-Filcsakov konform leképzés alkalmazásával levezetett eljárásánál (4) a felvízoldali és alvízoldali talaj szintkülönbségeket nem vehetjük figyelembe. A közölt táblázatok és grafikonok az alaplemezvastagság elhanyagolásával készültek. A vízzáró réteg mélysége T = oo esetére vonatkozik. Amint a táblázatból látható, jól használható a többszádfalas műtárgyak sarokponti potenciálértékeinek meghatározására. Pontosságára vonatkozólag részletesebb hazai vizsgálatok még nem folytak. Lane-féle eljárás (5) — már empirikus felállításából kifolyólag is — csak közelítő módszerként használható fel. A táblázatbeli értékekből arra lehet következtetni, hogy a B és E ponton lévő nagyobb eltérések azért adódnak, mert a horizontális szakaszok 1/ 3 hosszúsággal szerepelnek a számításnál. Az Vs hosszúság felvétel is még kissé túlzottnak látszik ilyen műtárgyméretek esetén. A P ( /o) — arc co s —r 1 OSSZeTr \ O 1 függés (6) útján számítva a kúszási vonal menti potenciálértékeket, a kúszási vonal vízszintes egyenesként szerepel. A tényleges műtárgy geometriai felépítését (pl. aszimmetriát) nem vehetjük figyelembe. Az így kapott értékeket csak téjékoztató jellegűeknek tekinthetjük. A Bligh-íéle eljárás (7) tisztán empirikus feltevésen alapszik. A műtárgy geometriai felépítését ez az eljárás is figyelmen kívül hagyja. A kúszási vonal mentén a feltételezett lineáris potenciáleloszlást a kísérletek nem igazolták. Ezért csak közelítő, tájékoztató adatoknak tekinthetjük az így kapott potenciálértékeket. (Folytatás a következő számban.)
