Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
9-10. szám - Hank Olivér: A Tiszamendence talajtájai és értékelésük az öntözéses növénytermelésben
.J f26 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. Hank O.: A Tiszamedence talajfajtái zasztott vizével, s mekkora területen lehet csak szivattyús vízemelés segítségével öntözni. A Tiszamedence négy térszíni lépcsője közül az alsó lépcső öntés és rétiagyag, a második pedig degradált, illetőleg sekély termőrétegű mezőségi talajaival és szikeseivel meglévő, ki2. Ecsedi láp 58 000 kh 3. Nyírség 751 000 kh 4. Debreceni lőszhát 332 000 kh 5. Hortobágy 196 000 kh 6. Berettyó—Kőrösök vidéke 768 000 kh 7. Tiszavölgy 891 000 kh 8. Szolnoki lőszhát 297 000 kh 9. Békés—csanádi lőszhát 856 000 kh épülés alatt álló és tervezett öntözőrendszereink vizével nagyrészt gravitációsan öntözhető. A harmadik térszíni lépcső a lőszhátak valódi mezőségi talajaival csak szivattyús vízemeléssel, a negyedik lépcső homokhátjai és dünéi pedig öntözőrendszereinken kívül, inkább csak helyi vizekből, szivattyúzással és egymással alig összefüggő kisebb területeken öntözhetők. Kreybig (1945.) és Stefanovits (1952.) elhatárolásai alapján (1. sz. ábra) a Tiszamedencében az alábbi talajtájakat különböztetjük meg. A Tiszántúlon: 1. Tisza—Szamos szöge 262 000 kh A Tisza jobb parton pedig: 12. Sajó—Hernád—Bodrog völgye 314 000 kh 13. Mátra—Bükkalja—hevesi homokhát talajtáját 541 000 kh A Tiszamedence egyes talajtájain uralkodó talajtípusokat külön vázlaton tüntetjük fel. (2. ábra.) Ha a Tiszamedence talaj tájait és uralkodó talajtípusait egybevetjük meglévő, kiépítés alatt álló és tervezett öntözőrendszereink vázlatos helyszínrajzával (3. ábra), úgy a következőket állapíthatjuk meg. 1. Felsőtiszai öntözőrendszerek, a Tisza— Szamos szöge és Ecsedi láp talajtájakon, to/ > JELMAGYARAZAT •• Kotu- tolaj mTrm IIII1I1J Kilúgozott szik Imii J Meszes öntél ÍTTIllil Mezőségi totaj Homokos erc'öMoj 1 1 Savanyú öntés V777Á Riti ogyogtataj 2. ábra. A Tiszamedence uralkodó talajtípusai. Fekete (1952.) nyomán.
