Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
9-10. szám - Dr. Kol Erzsébet: A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton
TKol E.: Gémeskutak algológiai vizsgálata fonticola, Ulothrix tenerrima. Szinte ugyanolyan tömegben jelennek meg a kék algák: Phormidium ambiguum, Ph. Corium, Lyngbya Martensiana var. calcarea, Chroococcus minor, Aphanocapsa fonticola, Calothrix Braunii. Nyáron ellenben a Chlorophyta fajok nem bírják a nagy hőséget, elpusztulnak és helyüket a meleget kedvelőJCyanophyta fajok foglalják el. Míg a veder tavaszi algavegetációja tömegének mintegy 55%-át kék algák alkotják, addig a nyári vegetációnak már mintegy 70%-át foglalják el. A veder jellegzetes kék alga vegetációja: Phormidium laminosum, amely más Phormidium fajokkal és más fonalas kék algákkal együtt, piszkos-barnászöld bőrszerű bevonatot képez a veder felületén. Jól bírja a nagyobb felmelegedést és még az esetleges kiszáradást is. TAVASZ NYÁRfgg^ Cyanophyceae I I Chlorophyceae 1. ábra. A kút vályújában, a vályúkra jellemző zöld alga fajok mind képviselve vannak: Stigeoclonium amoenum, Oedogonium fonticola, Ulothrix tenerrima mellett még a bentoszból idekerült Cladophora glomerata is akad. Tavasszal a vályúban nem találunk kék algákat, nyáron ellenben annyira elszaporodnak, hogy az egész mikrovegetáció tömegének mintegy 90%-át alkotják. Itt is ugyanazoknak a tényezőknek a hatására történik a zöld algák pusztulása és a kék algák elszaporodása, mint a veder esetében. A nyári vegetációban érvényesülő kék algák egy része a vederről kerül ide. Phormidium laminosum, Ph. foveolarum és Lyngbya Martensiana var. calcarea alkotnak piszkos-sárgás-barnás-zöld bőrszerű bevonatot a vályú oldalán a vízszín közelében és felette. Ezek az algabőrök jól elviselik az idő viszontagságait, a nagy hőséget és még az időnkinti kiszáradást is. » IV. sz. Kis-haraszti dülő gémeskútja. Az örszentmiklós felé vezető út mellett a szőlőskertek között a nyires tető közelében fekszik. Vizét csak öntözésre használják, veder nincs is rajta, aki vizet akar belőle merni, az hoz magával vedret. A vályú teljesen száraz. Annak dacára, hogy aránylag elég ritkán mernek belőle vizet, a fitoplanktonja nagyon szegény. A zooplankton aránylag kevésbbé szegényes. A plankton szegénysége valószínűleg azzal magyarázható, hogy a kút kb. 9 m mély és így a fényviszonyok nem kedvezőek a fitoplankton számára. Egyetlen növényi mikroszervezetet találtam a planktonban, Gloeocystis botryoides. A kút vize aránylag hideg. V. sz. Vörösharaszti dülő kútja. Nem messze van az előbbi kúttól, de lejebb a völgyben a szőlős-kertek között. Fitoplanktonja talán még az előbbi kútnál is szegényebb, de a zooplankton gazdagabb. Valószínűleg mind a két kútnál a fitoplankton szegénysége részben arra is vezethető viszsza, hogy a zooplankton a növényi szervezeteket állandóan fogyasztja. Ennél a kútnál bentoszt egyáltalán nem találtam. A veder és a vályú hiányoznak. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 10—10. sz. J^OÖ Augusztusban egészen új fa-vedret akasztottak a kút gémjére. Ennek felületére csakhamar rátelepedtek a Microthamnion Kützingianum világos zöld színű fonál tincsei. Ez az alga a legelső mikroszervezet, amely megtelepszik a veder vizes fa felületén. Ví. sz. Cilus dülő kútja. Az Örszentmiklós felé levő szőlős-kertek harmadik kútja ez. Egy másik kisebb völgyben fekszik az út mellett. Ennek a vize a legkevésbbé tiszta. Madarak isznak belőle és valószínűleg ez is hozzájárul a víz szennyezéséhez. Planktonjában Stichococcus bacillaris és Desmidium Aptogonum is volt. A zooplankton is képviselve van több fajjal. Veder nem volt a kúton, a favályúban gazdag algavegetációt találtam. Ulothrix és Hormidium flaccidum zöld fonalai mellett a kék algák voltak nagyobb mennyiségben: Phormidium foveolarum, Ph. Corium, Oscillatoria amoena. VII. sz. Vácrátót vasútállomás kútja. Vize kissé keserű ízű. Mikrovegetációja szegényes. Az aerobentosz és a kiöntő időnként vízzel öntözött felületén Stichococcus bacillaris, Hormidium flaccidum, Gloeocapsa dermatochroa és a veder egyik jellegzetes kék algája Phormidium foveolarum élnek; VIII. sz. Az iskola udvarán lévő kút. Vize aránylag nem tiszta. Lefedve áll, nem használják. Phytoplanktonjában' csak a kutat bélelő kövekről a vízbe hullott néhány algafonalat találtam. Valószínűleg a fény hiánya az oka a phytoplankton hiányának. A zooplankton is szegényes. IX. sz. Kántor udvarán lévő kút. Jó ízű vize van, ivásra is használják. A phytoplanktonban Oscillatoria subtilissima fonalakon kívül a bentoszból belehullott Hormidium flaccidum fonalakat is találtam. Az aerobentoszt a kutat bélelő köveken a moha bunda között megtelepedő Hormidium flaccidum és Gloeocapsa dermatochroa képviselik. X. sz. Pálinkás ház kútja. Vize aránylag melegebb, ivásra nem használják, kevésbbé tiszta, amit a planktonban található nagy tömegű Oscillatoria splendida is bizonyít. A planktonban találtam Desmidium Aptogonum fonalakat is. A planktonját kevés faj és tömérdek egyedszám jellemzi. A kutat bélelő téglákon körben több cm szélességben, több dm hosszú sötétzöld algafonál tömeg himbálódzott, amelyeket ha nagyobb epifiton kovamoszat tömeg borít, egészen barna színűek. A bentosz is gazdag, Rhizoclonium hieroglyphicum, Cladophora erispata, Oedogonium fonticola, Stigeoclonium fajok, Ulothrix tenerrima és Microspora floccosa fonalak alkotják nagy tömegben. A zöld algák mellett a planktonból az O. splendida is nagy tömegben vegyül a bentosz alga gyepei közé. A bentosz alga fonalaira sok Lyngbya epiphytica és más epifitonok is rátelepszenek. NYÁR-' BENTOSZ VEDER VÁLYÚ 2. ábra. A faveder belül élénk zöld alga bundával borított mikrovegetációjának egyharmad részét kék algák alkotják: Phormidium foveolarum, Chroococcus minor, Oscillatoria splendida, kétharmad részét pedig zöld algák: Microthamnion Kützingianum, Stigeoclonium tenue, Oedogonium fonticola és néhány a bentoszból ide került Cladophora fonál. A beton-vályú vegetációja szegényesebb, mint a fából készült vályúké. Szinte kizárólag zöld algák alkotják: Stigeoclonium tenüe, Oedogonium fonticola, Ulothrix tenerrima fonalak, gyepek között a bentoszBENTOSZ VEDER VALYU MAGYARÁZAT