Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Lovas László: A talaj áteresztőképességi együtthatójára vonatkozó újabb vizsgálati eredmények

Lovas L.: Újabb Jc-tényező vizsgálatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. IfOl ahol De — a 10 súlyszázaléknak megfelelő szemcseátmérő, C = a hézagtérfogattól függő szám, Dm = a Jáky-féle mértékadó szemnagy' ság. Az előbbiekben vázoltak szerint csak az egységnyi hidraulikus esés övezetében érhető el az a konstans és határ k érték, amely egyben a kútból történő maximális vízkivitelt is jelenti. E határesetekre vonatkozó SICHARDTféle egyenlet alapján állítja fel SCHNEIDER a szemcsenagyság és a határ k érték közötti kapcsolatot kifejező egyenletét: k

0 = 694,689-105 -d

2 ahol d — hatékony szemcseátmérő (mm), k = a határ áteresztőképességi együttható (m/sec). A 9. sz. ábra a határ k érték és hatékony szemcsenagyság közötti SCHNEIDER által meghatározott összefüggést mutatja. Ehhez azoKat a ZUNKER által megjelölt k, értékgörbéket használja fel, amelyek a SICHARDT-féle i (=5 kp kritikus esésgörbe fölött vannak. Ezzel a kapcsolási görbe három pontját kapja meg. A k értéket kettős logaritmikus koordináta rendszerben felrakva a rajzon látható függvényábrához jut. '100 \2„ a-k

0er/ek•• a'kt,*(-jft-j'm/': esetén Sí i Hatékony szemcseátmérő [mm] • k

0 = B94.S83-10'

5d

2és i

0~ Soj esetén 9. ábra. összefüggések a hatékony szemnagyság és határ k érték, hatékony szemnagyság és határesés, valamint a határ k érték (?co) és határ esés között (Schneider). A k értékgörbéknek a hatékony szemcsenagyság alapján történő ilyen meghatározása teljesen megfelelő értéket ad azon a helyen, ahol ezek a turbulencia tartományában a SICHARDT-féle hiperbolát metszik. IV. A talaj áteresztőképességének helyszíni meghatározása gyors és egyszerű vizsgálati módszerekkel A felszíni, vagy közvetlen felszín alatti talajréteg áteresztőképességének helyszíni meghatározására a NYESZTEROV, MÜNTZ, KOPECZKY, BURGER és FAUSER-féle elszivárgási módszerek ismeretesek, illetve kerülnek alkalmazásra. NYESZTEROV eljárásánál koncentrikusan elhelyezett kettős, a MÜNTZ, KOPECZKY, BURGER és FAUSER-féle módszereknél pedig egy hengerbe töltött kis vízoszlop talajbaszivárgási idejéből állapítható meg az áteresztőképességi együttható. Kis vízoszlopmagasság azonban csak öntözéseknél fordul elő. Halastavak, völgyzáró-gátak tározó tereiben létesített nagyobb magasságú elárasztás esetén bekövetkező elszivárgás kutatási munkáinál szükségesnek bizonyult a valóságos, vagy , ezt megközelítő nyomásviszonyok előállítása. Ezért a MÉLYÉPTERV Előtanulmányi Osztályán NYESZTEROV és MÜNTZ eljárásainak egyesítésén alapuló új k meghatározási módszer került kidolgozásra, amelyet megfelelő számú észlelési adat értékelése után a közeljövőben ismertetünk. A talajvízszint alatti rétegek vízáteresztőképessége KHAFAGI szellemes, egyszerű szivárgó készülékével gyorsan és olcsón határozható meg. A k tényezőt itt is a szivárgócsőben való vízszintsüllyedéséből határozzuk meg. A készülék kétféle kiviteli formában használatos: az egyik homogén talajok, vagy különböző, de párhuzamosan települt rétegek, a másik inhomogén talajok áteresztőképességének vizsgálatára szolgál. A 10. sz. ábra KHAFAGI szivárgó készülékét mutatja be homogén talaj vizsgálatára alkalmas kivitelben. Üvegcső • Somii/ugóAcélcsóEk_Acm I w Szivárgó csó A szivárgó cső éke 10. ábra. Khafagi szivárgó készüléke homogén talaj k tényezőjének meghatározására.