Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
9-10. szám - Lovas László: A talaj áteresztőképességi együtthatójára vonatkozó újabb vizsgálati eredmények
Lovas L.: Űjabb Jc-tényező vizsgálatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. 3% d- 0,791mm w ws 1,11 w V5 W w d'0,930mm1,50 1,52 1,54 1ÓB 1.58 1,60 1,62 1,64 d-1,870mm í,4 4,6 4,8 6,0 5,2 5,4 5,5 5,8 6,0 6,2 6,4 5,8 6,8 7,0 7,2 7,4 cm/s áteresztőképesség/ együttható 1. ábra. Az áteresztőképesség! együttható és esés közötti összefüggés üvegsörét alkalmazása esetén. KOZENY tovább finomította a ZUNKER által meghatározott összefüggést az alábbiak szerint: i jr V l u- 36(1—p) 2 • d 2 ahol y = a folyadék fajsúlya, r? = a folyadék viszkozitása, C = a talajszemcsék keresztmetszeti alakjától függő szám, l 8 = az áramlási vonal látszólag legegyszerűbb útja, lw — a vízrészecske bonyolult valódi útja, p — a hézagtérfogat, d = a hatékony szemcseátmérő. Még számos további, a k tényező meghatározására vonatkozó képlet ismeretes. Ezek megfogalmazása laboratóriumi vizsgálatok, vagy elméleti megfontolások alapján történt és közös jellemzőjük, hogy az áteresztőképességet befolyásoló különböző tényezőket igyekeznek az egyenletekben érvényre juttatni. A. THIEM a kutak szivattyúzásakor kialakuló depressziós görbék egyenletét állította fel a DARCY törvény alapulvételével. Nyomás alatti talajvíz esetén: k = 2-n-m (H—h) (In R — In r) szabad felszínű víznél pedig: 1 k = 7t .(H 2 — h 2) (In R — In r) összefüggést adta meg, ahol q = a vízhozam, m = a vízadóréteg vastagsága, H = nyugalmi vízoszlop magassága a vízadóréteg feküje felett, h = fekü feletti vízoszlop magasság a kútban q vízhozam esetén, R = a hatótávolság q vízhozamnál, r — a kút sugara. A szivattyúzási eredmények értékelésénél szereplő R hatótávolság nehéz megállapíthatósága miatt G. THIEM az általa « eljárásnak nevezett k meghatározási módszert vezette be, amellyel két kémlelőcsőben észlelt depressziós felszín mérési eredményei alapján adja meg a talaj áteresztőképességi együtthatóját. Nyomás alatt lévő talajvíznél: k Q (In — In a) 2-jx-M (a—si) szabad felszínű talajvíznél pedig: Q (In —In a) k = e = n (Ai + fy-ís + si) ahol Q = a vízhozam, M = a vízadóréteg vastagsága, a és a, = a kémlelő csövek távolsága a szivattyúzott kúttól, s és Si = a kémlelő csövekben mért depressziók, h és h, = megfelelő vízoszlop magasságok a fekü felett. A THIEM-féle egyenletek érvényességét a következő előfeltételek szabják meg:
