Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Kovács György: A Tisza és a Maros torkolati szakaszainak hidrológiai vizsgálata

3Jf Hidrológiai Közlöny. 38. évf. 1954. 1—2. sz. Kovács Gy.: Folyók torkolati szakaszának vizsgálata 175 m^i kivétele öntözővíz Ontózövizkivétel nélkül 175 m!/s öntözővíz kivétele eseten 0-SS.7S Qnfözövízkivéfel nélkül szakaszon a Duna visszahatása ellensúlyozza-e a nagymérvű tiszai vízelvonást. Ebben az esetben ugyanis kisebb a valószínűsége egy alsó vízlépcső létesítésének. Ha azonban a vízelvonás következtében az alsó szakasz vízgazdálkodása válságos helyzetbe jut, minden bizonnyal megépül ez a duzzasztó, amelynek visszahatásával számolnunk kell, illetve nagyobb élővíz állandó biztosításával, a Duna vízrendszeréből történő nagyobb mennyiség átvezetésével kell a vízháztartás egyensúlyának fennmaradásáról gondoskodnunk. Mivel a Dunán a Tisza-torkolat közelében vízmérce nincs, a dunai vízállás jellemzésére a titeli adatokat fogadtuk el. A titeli mérce a torkolattól mindössze 9,4 km-re van, ez a közelítés tehát megengedhető. A vizsgálat első lépéseként 50 év adatait dolgoztuk fel olyan módon, hogy szétválasztottuk azokat a titeli vízállásadatokat, amelyekkel egyidejű szegedi vízállásleolvasás szerint a Tisza vízhozama a Maros-torok alatt kisebb volt 75 m

3/sec-nál, illetve a 75—100, 100—125, 125—150, 150—175, 175—200, 200—225, 225—250, 250—275 és 275— 300 m*/sec értékek közé esett. A szegedi szelvényben a vízállás és vízhozam közötti összefüggés meghatározására a 2. ábraként közölt vízhozamgörbét használtuk fel. Az egyes csoportokon belül ezután a vízállásadatokból gyakorisági sorokat szerkesztettünk. Ezek számszerű értékeit a 2. táblázat tartalmazza, grafikusan pedig a 14. ábra tünteti fel. A gyakorisági görbék segítségével minden szegedi vízhozamhoz meghatározható volt az a legmagasabb titeli, illetve dunai vízállás, ami ilyen vagy ennél kisebb vízhozam esetén előfordult. Természetes vízszint Legnagyobb visszoduzzasztós Leggyakoribb visszoduzzasztós A kiegyenlítő haranggörbe csúcspontjához tartozó vízszintes rendező megadta továbbá ezekhez a vízhozamokhoz tartozó leggyakoribb vízállást. Eze250 Vizhozam [rtf/s] 15. ábra. A legnagyobb és leggyakoribb titeli vízállások a szegedi vízhozam függvényében. ket a pontokat a 15. ábrán tüntettük fel, berajzolva közéjük a kiegyenlítő görbéket. A 15. ábra görbéinek alapján azután, felhasználva a titeli visszaduzzasztás hatását jellemző vízhozamgörbéket (3—8. ábrák), megszerkesztettük a 175, 225 és 275 m

3/sec-os szegedi vízhozamok 0 50 100 158 Folyamkilométer a torhololtól 16. ábra. A Duna visszaduzzasztása 175 m

3/sec. szegedi vízhozam esetén.