Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Gerhard József: Vasbeton és porózusbetoncsövek alkalmazása mélyfúrású kutaknál

Gerhardt J.: Porózus betoncsövek alkalmazása Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 351 A hézagtérfogatot a mintáknak 11 cm élhosszúságú, kockaalakú edénybe való merítésével és víz ráöntésével határoztam meg. Az I., II., III. szemcsehalmazból készült betonoknál szerzett tapasztalatok alapján, melyek egységesen 0,5 vízcementtényezővel készültek, a IV. és tömődése miatt, mint a durvább szemcséknél. A vízcementtényező emelésével, a cementhártya kiválása miatt ez az arány még kedvezőbb a durvább szemcséknél. A 7- sz. ábra szemlélteti, hogy az apróbb szemcséjű anyagok hézagtérfogata a cementmennyiség növelésével jobban csökken, mint a durvább anyagoké. Figyelemre méltó, hogy a betont a vízből kivéve, jelentékeny mennyiségű víz, mint tapadó víz, és mint apró pórusokat kitöltő szubkapilláris víz marad vissza. Ez' a pórustérfogatot 30—35 százalékban kitölti. Ez a rész vízátbocsátás szempontjából V. szemcsehalmaz kockáit 0,4; 0,5 és 0,6 víz•cementtényezővel készítettem. A hézagtérfogat és a vízcementtényező közötti összefüggést a 6. ábra tünteti fel. A hézagtérfogatot légszáraz állapotra vonatkoztatva határoztam meg. — Ugyanolyan 0,6 Ki c 0.5 H <1} £ <u 04 10 15 20 Hr-"iotPrfnQ0t 25 E. ábra. A IV. és V. szemcsehalmaz hézagtérfogata és a vízcementtényező közötti összefüggés. cementadagolásnál a hézagtérfogatot lényegesen befolyásolja a felhasznált víz mennyisége. A szilárdság és vízadagolás között egyértelmű összefüggést nem tudtam megállapítani, tehát helyesnek látszik a készítéshez a legkisebb vízmennyiséget adagolni, amit kisebb cementadagolásnál 0,4 vízcementtényezőben állapítottam meg. Az adalékanyagot azonban csak úgy lehet elkeverni a cementtel és vízzel, ha a száraz adalékanyaghoz hozzáadjuk a vízmennyiség felét, majd többször jól elkeverjük a cementtel és csak ezután tesszük hozzá a vízmennyiség másik felét. Ha száraz állapotban végezzük el a keverést, a lassan adagolt víz is könnyen lemossa a szemcsékről a cementet, ami csak igen nehezen tapad rá ismét. Az ábrán látható, hogy apróbb szemcsék alkalmazásakor a hézagtérfogatot jobban befolyásolja a vízcementtényező. A szemcsék közötti pórusokat a víz cementhártyával köti össze, ami vízzárást okoz. A durvább szemcséknél, ahol az apróbb hézagok száma kevesebb, ez nem ennyire szembetűnő. A cementadagolás növelésével az apróbb szemcséjű anyag pórustérfogata gyorsabban csökken a pórusok el[kg/m

3l cement 7. ábra. A cernentadagolás és a hézagtérfogat közötti összefüggés v=0,4 mellett. átnemeresztő résznek számít. Feltehető azonban, hogy a nyomásnövekedés — amit a szivattyúzásnál a depresszió előidéz — a szubkapilláris hézagok jelentős részét szabaddá teszi. A 8. sz. ábra feltünteti, hogy a IV. szemcseméret és 250 kg/m

3 cementadagolás mellett a száraz állapothoz mért hézagtérfogat, nedves állapotból való kiindulás esetében 0,4 vízcementtényező mellett 22 százalékról lecsökken 15,7 százalékra. Az 1—5. képek különböző összetételű betonkockát, illetve csövet tüntetnek fel. 0,6f 0.56 N 0,4Szaroz szemcsék 10 « 20 Hézagtérfogat X 8. ábra. 250 kg/m

3 cementadagolású beton porustérfogata, illetve a tapadó, szubkapilláris víz által kitöltött térfogat a vízcementtényező függvényében IV. szemcseösszetétel esetén. Az 1. kép tárnoki apró gyöngykavicsból készült kockákat tüntet fel. Jól látható a cementlé kiválás a 3. és 6. kockákon v = 0,6 vízcementtényező mellett. A 3. kép tárnoki durvább szemcséjű kavicsból készült kockákat tűntet fel. A kis cementadagolásnál (200 kg/rh

!-nél) a sarkok már könynyen letöredeznek (2. kocka). ^ 2100 -- 2000 1900 1800 15; 1700 200 250 300 350 400 450 [kg/m

3] cement 5. ábra. A térfogatsúly és a cementadagolás közötti összefüggés.