Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
7-8. szám - Gerhard József: Vasbeton és porózusbetoncsövek alkalmazása mélyfúrású kutaknál
7 Hidrológiai Közlöny. T34. évf. 1954. 7—8. sz. Kivonatok 1VÓVT7 A1NKFT A vízellátással kapcsolatos munkálatoknál törekszünk a vasanyagot helyettesítő, annál olcsóbb és vele egyenlő minőségű, vagy még inkább a vasnál jobb anyagok alkalmazására. A fúrócsövek porózus betonnal történő helyettesítésére tett javaslat is ennek a törekvésnek egyik része. Vasbeton és porózusbetoncsövek alkalmazása mélyfúrású kutaknál* G E R H A R I) T J Ó Z S K F Síkvidéki településeink ivóvízellátása többnyire csak fúrott kút építésével oldható meg. A kút gazdaságos, ha olcsó a kiképzése és vízszolgáltatása nagy. A kutakból termelhető vízmennyiség függ a vízadó homokréteg jellemzőitől (szemszerkezet, szemcsealak, tömöttség, vízutánpótlás, rétegvastagság), valamint a kút kiképzésétől. Az előbbin változtatni nem áll módunkban. A kiképzés módját meghatározó tényezők közül a kútból kitermelhető víz mennyiségét döntően befolyásolja a kútszűrő. A különböző szűrők közül a porózusbeton szűrővel kívánok foglalkozni. Porózusbetonnak nevezzük az apróbb szemcséktől mentes kavics, illetve durva homok, cement és víz keverékét. Ilyen szűrőt hazánkban több helyen alkalmaztak mind ásott, mind fúrott kutaknál, pl. a Fővárosi Vízművek szigeti kútcsoportjánál, ahol ma is üzemben vannak és kifogástalanul működnek. Épültek azonban olyan porózusbeton kutak is, melyek a hozzájuk fűzött reményeket nem váltották be és vízszolgáltatásuk nem volt megfelelő. A porózusbeton előállítása jelenleg gyakorlati tapasztalatokon nyugszik. Legáltalánosabb a 7—15 mm szemnagyságú kavics alkalmazása 300—350 kg/m 3 cementadagolással. Kísérleteim célja a porózusbeton jellemző tulajdonságainak (összetétel, szilárdság, térfogatsúly, vízáteresztőképesség és eltömődés) a vizsgálata volt. Szilárdsági vizsgálatok A szilárdsági vizsgálatoknak a célja a minimális cementadagolás megállapítása, amely mellett a beton még elegendő szilárdsággal rendelkezik, mert ezáltal az áteresztőképessége nő és az előállítási költsége csökken. Atapin szovjet szerző „Porózusbeton felhasználása magasépítéseknél" című művében a kockaszilárdsághoz viszonyított 2,5-szeres biztonságot ajánl. Betonelőírásaink ugyancsak ehhez közelálló értékeket írnak elő, bár ezek porózusbetonra — melynek használata hazánkban nincsen elterjedve — nem vonatkoznak. 4 cm falvastagságú 165/85 mm 0-jű, 70 m hosszú porózusbetoncső 2300 kg. A tényleges * A Magyar Hidrológiai Társaság 1954. február 26—27-én tartott „Ivóvíz Ankét"-ján elhangzott előadás. A dolgozathoz tartozó fényképek a 340. és 341. oldalak közötti mellékleten találhatók. igénybevétel 15 kg/cm 2, ami 2,5-szeres biztonságot felvéve 38—40 kg/cm" kockaszilárdságnak felel meg. 20 10 9 S 7 6 5 4 3 2 10S0.8 mn •/ ———,-.— . . . \ \ \ \ k 1 1 \ 11 III. V V \ \ \ \ • l \ \ \ \ log 0 [mm] szemcseátmérö 1. ábra. Vizsgált anyagok I. II. III. szemeloszlási görbéi. A vizsgált anyagok szemeloszlási görbéit az 1. és 2. számú ábrák tüntetik fel. Az anyagok a következők: I. 1,2— 2,5 mm II. 2,5— 4.5 mm III. 4,5—10 mm IV. 3—7 mm tárnoki gyöngykavics V. 4,5—12 mm tárnoki gyöngykavics VI. 4 — 8 mm • A 10 cm-es élhosszúságú próbakockákat sablonban készítettem, melyet 1 nap után vettem le. Ezután a mintát szobahőmérsékleten tároltam és néhányszor meglocsoltam. A töréseket általában 28 napos korban végeztem. Az I. és II. szemcsehalmazhoz Egercsehi „280", a többiekhez Tatabánya ,,500"-as cementet használtam. I. Szemcsehalmaz kockaszilárdsága 400 kg/m 3 cementadagolással 84 kg/cm 2, térfogatsúlya 2,06 kg/dm 3. A beton vizet egyáltalán nem bocsátott át és kisebb cementadagolásnál is csak csekély volt a vízáteresztés. II. szemcsehalmaz kockaszilárdsága 400 kg/m : í cementadagolással 123 kg/cm 2, térfogatsúlya 2,03 kg/dm : i, 250 kg/'m : ! cementadagolásnál szilárdsága 55 kg/cm 2, térfogatsúlya 1,90 kg/dm 3. Az áteresztőképességgel a továbbiakban majd részletesen foglalkozom.
