Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Kovács György: A Tisza és a Maros torkolati szakaszainak hidrológiai vizsgálata

3Jf Hidrológiai Közlöny. 36. évf. 1954. 1—2. sz. Kovács Gy.: Folyók torkolati szakaszának vizsgálata kapjuk minden szelvényben azt a vízhozamgörbót, amely a 76,00 m-es szintre duzzasztó törökbecsei vízlépcső hatása következtében alakul ki. Az így szerkesztett adai, zentai, törökkanizsai és szegedi görbéket a 9—12. ábrák tüntetik fel. A visszaduzzasztott vízhozamgörbék segítségével azután megszerkesztettük a tiszai vízhozamoktól függően a törökbecsei duzzasztási görbéket a vízlépcső helyétől a Körösök torkolatáig (13. ábra). Ehhez hasonlóan bármely szelvényben választott vízlépcső duzzasztási görbéi ai vízhozam függvényében meghatározhatók. 3. A torkolati szakaszok vizsgálata Mint a bevezetőben már említettük, a torkolati szakaszok vizsgálatát a két folyóra — a Tiszára és a Marosra — külön-külön szempontok szerint végeztük el. A Tiszánál ugyanis elsősorban a kis vízhozamoknak a befogadó kisvízével való egyidejű jelentkezését kell vizsgálnunk, míg a Marosnál annak a kérdésnek a vizsgálata fontos, hogy milyen szegedi vízszintek hatnak vissza a folyón Makó szelvényéig. Ennek megfelelően tehátezt a vizsgálatot további két részre bontjuk. aj A Tisza torkolati szakaszának vizsgálata Ebben a fejezetben a magas dunai vízállások visszahatásának kérdésére már nem terjeszkedünk ki, hiszen azokat a duzzasztási görbék meghatározása során már részletesen tárgyaltuk. Csupán összefoglalóan említjük meg, hogy a 2. fejezetben vizsgált adatok alapján úgy találtuk, hogy a magasdunai vízállások a Tisza torkolati szakaszára a folyó • kis esése következtében mélyen visszahatnak, azonban ez a duzzasztás a szegedi mérce szelvényéig már elenyészik úgy, hogy a szegedi hidrológiai adatokat már a Duna befolyásától gyakorlatilag mentesnek tarthatjuk. A hidrológiai vizsgálatokkal eldöntendő másik kérdés az, hogy milyen valószínűséggel találkoznak össze tiszai kis vízhozamok közepes vagy magas dunai vízállásokkal és ilyen találkozás esetén hogyan alakul az alsó Tisza vízszintje. Szükséges ezt tanulmányozni azért, hogy megállapíthassuk, vájjon az országhatár és a torkolat közötti 14. ábra. Különböző szegedi vízhozamokhoz tartozó titeli vízállások gyakorisága. \